Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-13 / 60. szám

13. 1&14. március 13. DíÉLMA GY ARORSZÁG A képviselőház ülése. — Nemzetiségi vita. — (Saját tudósitóntítól.) A képviselőház mai nemzetiségi vitájának nagy érdekességet kölcsönzött Berzeviczy Albert beszéde, tói mint kultúrpolitikánknak alapos ismerője, beigazolta, hogy Tisza István helyes utón Jtá és semmi érdeket föl nem áldoz az iskotákérdésekben elfoglalt álláspontjával. Berzeviczy beszédét minden oldalon azzal a figyelemmel hallgatták, melyet politikai közcetünknek ez a kiváló egyénisége mindenkor megérdemel. Érdekes felszólalás volt még Désy Zoltané is, aki sok érdekes szempontból világította meg a nemzetiségi kérdést. Sajnálatos, hogy ő is beleesett annak a tévhitnek távkörébe, hogy a nemzetiségi kérdés megadása az általános választójog utján lehettéges, holott miként azt a miniszterelnök taak legutóbb is kifejtette. Ausztria példája /en most igazolja Désy felfogásának teljes helytelenségét. Az ülésről ez a tudósítás szól: Beöthy 'Pál elnök háromnegyedtizenegy órakor nyitja meg az ülést. ;Az elnöki irományok előterjesztése után tanrendre kerül a miniszterelnök válasza a románokkal folytatott tárgyalás ügyében. Az első szónok, aki a mai napra feldotálásra jelentkezett, Zichy Aladár gróf, focs jelen. . . Sóghy Gyula kezdi a mai vitát, .aki azt btegeti, hogy az Appony.i-féle népoktatási /vénynek már igen szép eredményei mutákoztak. Ennek volt a következménye az ? bogy Siegesku Józsefet, aki egy román cüzetiségi jelölttel szemben lépett föl egy f ttssószörénymegjmi kerületben, több mint szótöbbséggel választották meg; ez azt '/nyitja, hogy mindazok a papok és tani akik Siegesku mellé állottak a választá / teljesen meg vannak elégedve az Appoyi-téle népoktatási törvénnyel. Nem érti a réiszterelnök nyilatkozatát az iskolák f alára r /réott nemzeti címerekről. A törvény Un bogy a cimer ott legyen az iskola faitól és,aki azt megsérti, fegyházbüntetésre tür,endo' Hová sülyedt a többség, amely eltett A m'a,«yar állam szuverénitás megsérté' Az Apponyi nézeteit a magyar államiL egy egész világ választja el Tisza ti álláspontjától. Majd azt fejtegekiu fzdnok> hogy a nemzetiségi párt vezérei I>ol.,.rékor üldözőbe fogták azokat a román ]y'teusokat, akik mérsékelt álláspontra heréítV tek' ,Az Hyen urakkal tárgyalásba botó'ol ) Znl a miniszterelnök részéről a legnaütm Politikai biba volt. A nemzetiségi po^ a sarokköve, hogy az országot nemzetiig] llarabokra kell bontani, hogy ha valanerazotközi kavarodás támad, annál te^/pfofon kiválhassanak a magyar állam 8jra]..l0J- 'Ezt a törekvést a miniszterelnök tár aXo]{dSanál mindenesetre előmozdította, mert térig]./ •engedmények, amelyeket a miniszteri, fölkínált., csak fokozták a nemzetig6k étvágyát. sm8a°hy után Mán Lajos munkapárti beMindenekelőtt azzal kezdte, hogy az 8itáre szereplése a köztudatban ferde vilától. van meg, kezdve a 48-iki beállitás014olfmSZÍV Pépnek vannak fel holott nagyon is békések. \<»S?esy Zoltán háromnegyed három órakor tóvéi6 el beszédét: Amit az alkotmány párt télj Bethlen István gróf elmondott, ahoz t>af]Zn hozzájárul. Nem jött volna el kr arn^Tify^ „ „„i :„ — „„ ziiZoru i foiH2„7. , - í fozt u kérdésről téves a hit általában, l&a a románokat, viszont nem érti, bolüíL, 7- éta máért viselkednek passzívan a tók /ml és miért inkább a külföldre menPanaszkodni a parlament helyett, A ""JWXIU, Xl-'iOJ. JV/VV T VV * * ' w- — J°fry N-ntbe' mert most hs az az álláspontja. ^obíarhoztoGa ezt a Bázat igy együtt éste^ b válna feloszlatni. Az oláhokról s a nemzetiségi kérdést csupán egyféleképem lehet megoldani, tessék alaposan utána nézni az 1868. évi törvénycikkeknek és azok szerint cselekedni. A kultura szabad versenyétől nem fél, folytatta Désy Zoltán, — csakis a szabad verseny a fő, a legjobb és föltétlenül hisz a magyar kultura diadalában. — Ugy van, ugy van! — kiált közbe Tisza István gróf. Berzeviczy Albert beszélt ezután. Egyetért Bethlen István gróf ama felfogásával, hogy .a nemzetiségi kérdést csakis a magyarsággal egyetértve lehet megoldani — viszont ugyanezt cselekedte és akarja cselekedni Tisza István gróf is. Legföljebb egy dolog akadt, ami esetleg pártok előtt bizalmatlanság indító ok,a lett, tudniillik a béketárgyalás ideje, az nem helyes, a Románia által elért sikerek egyes hazai románoknak is a. fejébe szállt és követelővé váltak. Viszont a béketárgyalások eddigi eredményei igazolják, hogy Tisza .gróf ragaszkodik az eredeti felfogásokhoz és szem előtt tartja a magyarság szupremációj át. — A nemzetiségi kérdést meg kell olda m, — fejezte be Berzeviczy Albert és tudomásul veszi a miniszterelnök válaszát. Vertén Endre beszélt még röviden s ezzel az ülés bevégződött. Kiöntött a Tisza. — Több községet elárasztott. — (Saját tudósítónktól.) A Tisza éjjel egy órakor kilépett medréből és rohamos gyorsasággal növekedett. Hajnali két órakor már négy kilométernyi szélességben száguldott az ár ós a Ruszthoz tartozó Németfalut elöntötte. A lakosságot a veszedelemről idejében nem értesítették és .igy .csak nehezen menekülhettek ki lakásaikból. A házak vízben vannak és az országút is viz alatt áll. A tarackközi vasúti hidat és az uj töltést ismét elvitte a viz. A forgalmat átszállással bonyolítják le. A Nagyág áradása megelőzte a Tiszáét és szerencsére addigra lefutott, mert különben kiszámíthatatlan kár zúdul volna a városra és falvakra. A kár a házakban, földeken és őszi vetéseken óriási. Fis./,község teljesen viz alatt áll. Máramarossziget másik oldalán az Ize, fenyegeti a várost elöntéssel. Az úgynevezett Bandzsalgó városrésznél már kilépett medréből, a vágóhidat megközelíteni nem lehet és a kid mellett már az .állami uton fo lyik a viz. Máramarossziget felső részén szintén nagy károkat okozott az áradás, Gyertyánligeten a Sopurkapatak elvitt egy vashi dat, Nagyboskón a szennyes áradat a Klotild-vegyi gyár bükkfakészletét ragadta eb A lesodort fatömeg az újonnan épült ideiglenes szlatinai fahidnál torlódott és azt derékban kettétörte és elsodorta. Máramarossziget és Szlatina között ismét megszakadt az összeköttetés. Bossáról, Visóvölgyröl, a Talabor és a Tarac vizéről szintén riasztó hírek érkeznek. Hosszumező és Taracköz ko zött hatalmas földterületet boritott el a viz. Az eső még mindig zuhog és erősen táplálja a folyókat és patakokat. Ha időváltozás nem áll be, ugy a Tisza vidékét ,ismét komoly veszedelem fenyegeti. A máramarosszigteti árvizkatasztrőfátó! sújtott lakosságnak Nyegre László főispán 30.000 korona segélyt utaltatott kii. A főispán Szabó Sándor alispán és Szőllősi Antal polgármester és az összes járásbeli főszolgaibi rák ós rendőrkapitányok az árvíztől sújtott községekben tartózkodnak s azon igyekoz nek, hogy a nép nyomorát enyhítsék. A Duna szintén rohamosan árad, valamint a Maros is. Itt emiitjük meg, liogy az egész országban esett ós havazott, különösen Délmagyarországon esett hó, Szegedtől kezdve. Szegeden ugyan reggel elolvadt, de Zomborban, Nagybecskereken, Resicabányán, Aradon és környékén havasak a tájak. ieaainíBoetxiiix Lázonganak a kisiparosok. Gyűlés a szegedi ipartestületben. — Megfelebbezik a közgyűlés határozatát. — (Saját tudósítónktól.) Ma este 7 órakor az ipartestület nagytermében népes gyűlést tartottak azok a kisiparosok, akik az ipartestület legutóbbi közgyűlésének határozatával nincsenek megelégedve. Az ipartestületnek ezen a közgyűlésén ugyanis kimondották az elnökség közbevetett előterjesztésére, hogy a tagsági dijakat három koronáról négy korona emelik föl," továbbá az egyéb járulékokat is tetemesen megnagyobbították. A kisiparosok szerint ez a határozat az alapszabályok kijátszásával, a többség ellenzésére jött létre és épen ezért a mai gyűlésen igen elkeseredett hangon foglaltak állást az elöljáróság és az elnökség ellen. Az egybegyűltek közfelkiáltással a mai értekezleten Szántó Mihályt választották meg elnöknek, jegyzőnek pedig Marosán Milánt. Az elnök ezután az előkészitő bizottság nevében üdvözölte a megjelenteket és a sajtó képviselőit, akik mindig a szivükön viselik a kisiparosok érdekét. Ezután ismertette azokat az okokat, amelyek az előkészitő bizottságot az értekezlet egybehívására késztették. Eszerint ismeretes, hogv az ipartestület anyagi válsággal .küzd, amelyen kétsétgeleniil segiteni kell. De azt nem olyan módon kell csinálni, mint azt az elnökség kierőszakolta. (Helyeslés.) Épen ezért ismerteti azokat a pontokat, amelyeket a legutóbbi közgyűlés elfogadott, bár egész határozottan állithatja, hogy a tagok legnagyobb része azt sem tudta, ihogy mire szavaz. — Még most se tudjuk, — kiáltották közbe. — Egyetlen pont volt, — folytatta az elnök, — amelynek elfogadásához hozzájárultunk: a tagdijaknak 3 koronáról négy koronára való fölemelése, bár ez sem helyes, mert a mi érdekünket egyedül a progresszív rendszer szolgálja. (Ugy van, ugy van!) Miért fizessünk mi is annyit, mint az a nagy iparos, aki 6—800 segéddel dolgoztat? Az sokkal több munkát ad az ipartestületnek egy év alatt, mint mi egész életünkben. Pedig ezen a sérelmen (kívül még sokkal .súlyosabb jogtalanságot is követtek el ellenünk. (Halljuk!) Elfogadták a tagdíj fölemelésén, kivül az iparjog váltásának 20 koronáról 30 koronára való emelését is. — Meg akarják fojtani a kisipart! — Kiinőni se engedik! — kiáltották közbe. — A .tanoncszerződés diját i.s két koronáról 3 koronára emelték; ezenkivül kimondatta az elnökség,' hogy minden munkakönyv után 10 fillért kell fizetni. Ezek a dijak, tisztelt értekezlet, mind a kisiparosságot terheli. Ez ellen tiltakoznunk kell és határozati javaslatban mondjuk ki, hogy a közgyűlés határozatát megfelebbezzük. (Éljen, ugy van!) Marosán Milán azt mondja, hogy az (partestület 2100 tagja közül 90 százalék a kisiparos és ennek dacára mégse a kisiparosok intézik saját sorsukat a saját érdékük szerint, hanem azok, akik az elnökség körül ülnek és szavazáskor mind a két kezüket felnyújtják, csakhogy többnek lássanak. Azért kellett most sürgősen összehívni ezt az értekezletet, hogy a közgyűlés kierőszakolt határozatot 8 napon belül megfelebbezhessék. Ismerteti az /elöljáróság rendelkezései®; a melyek előidézői az ipartestület rossz anyagi helyzetének. Négy hivatalnok három hatalmas helyiségben dolgozik, ahelyett, hogy két