Délmagyarország, 1914. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1914-03-12 / 59. szám

1914. március 12. DÉLMAGYARORSZÁG 1 mizált Bethíen gróf beszédével és megjegyez­te, bogy Bethlen gróf, valamiint még több ellenzéki magyar 'képviselő itt is, e kérdés­Len a harcot hirdeti, ahelyett, hogy a békét követné. Elég volt a gyűlöletből, úgymond. 'Mennyivel tovább van Tisza István gróf, a fci nyiltan, becsületesen, hirdeti, hogy békét akar a nemzetiségekkel is, a magyar állam és haladás érdekében. Majd saját nemzetiségi meggyőződését kezdte vázolni, kissé hosszan, ugy, hogy az elnök figyelmeztette, hogy a beszédét fogja rövidebbre. Juriga Nándor ezután tiltakozott a.z el­tén, mintha ő Tiszával békét kötött volna. A miniszterelnök válaszát azonban tudomá­sul veszi. (Interpelláció.) Rakovszky István benyújtott interpel­lációjára került volna a holnapi napirend megállapítása után a sor, de Rakovszky in­terpellációját visszavonta. Bikády Ántal függetlenségi képviselő kérdezi a kultuszminisztert, hajlandó-e a pol­gári iskolák reformjával foglalkozni és ha igen, mikor és hogyan? Jankovich Béla közoktatási miniszter azonnal válaszol. A polgári iskolák reform­ját már hangoztatta nem egyszer és a re­form keresztülvitele küszöbön áll. 'Különö­sen az irányban kivánja a polgári iskolákat fejleszteni, hogy a 'felsőbb iskolákra is ké­Pesitsenek, szóval az ilyen intézetek növen­dékei ne legyenek a további előrehaladástól elzárva. Bikády Antal s a Ház tudomásul vette a választ. Foerk nyilatkozott. — Schulek tervei szerint vállalja a tem­plomépítés folytatását. — összeül a foga­dalmi templom-bizottság. — (Saját tudósítónktól.) A fogadalmi 'tem­plom tervei ügyében Foerk 'Ernő nyilatko­zott. Belátván, hogy a város közönségének i°ga van olyan templomot építtetni, amilyen az izléséne'k megfelel, kijelentette, hogy a közgyülés ismeretes 'határozata előtt megha­lj és Schulek tervei szellemében folytatja a '<ernplom építését. Kedden éjjel érkezett vissza Szegedre St"hl 'József városi építőmester és szerdán délelőtt közölte Bokor 'Pál helyettes-polgár­mesterrel Foerk Ernő nyilatkozatát, amit poerk Gaál Endre dr. és ő előtte tett. Gaál még szerdán is Budapesten 1 maradt, y*nert több aktuális városi ügy iránt érdeklődik a minisztériumokban. A helyettes-polgármester Foerk nyilat­kozatát a 'következőkben ismertette a Dél "lagyarország munkatárásával: P Ma délelőtt értesültem róla. hegy foerk Ernő 'tudomásul vette a közgviilés ha­tározatát és nagynehezen ugyan, de vegul Jtékis hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a fogadalmi templomot részletében is Sohulek /vei szellemében épitse tovább. Egy kíván­ása azonban 'neki is van s ez az: minthogy tónulek részletterveket nem, hanem csupán eMési programot adott. Foerknak elleniben m>r kész tervvariánsai vannak, ezeket a /vvaniánsokat a fogadalmi templombizott­tag elé terjeszthesse. Leteszi a bizottság elé fomulek tervét és a saját részletterveit és tegkérdezi majd, milyen részletek tékin-te­/en ragaszkodik a bizottság Schulek ter­eihez és miiven részleteket akceptál az ő variánsaiból. Eszerint folytatja azután a tem­P1°m épitését. — És mi lesz a toronnyal, aminek a megváltoztatása miatt zudult föl leginkább a közvélemény? — kérdezte munkatársunk. — A torony, — válaszolta a helyeítes­poilgármester, — az természetesen Schulek tervei szerint fog kiépülni. Mondom, Foerk hozzájárult ahoz, -hogy az egész templomot Schulek 'tervei szerint épitse föl, de miután részlettervek nincsenek, ezekre nézve kell a fogadalmi templombizottságnak direktívákat adni a müépit-őnek. A közgyűlés határozata értelmében, sze­rintünk a fogadalmi templom-bizottság föl­adata sem lehet más, mint az, h-ogy 'Foerkot a részlettervek kidolgozása tekintetében is a Sehulek-féle tervek eszmemenetének hü követésére utasítsa, mert csak abban- az eset­ben maradhat meg az építés vezetése Foerk kezében, ha a saját tervvariánsai't1 ilyen szel­lemben hajlandó átdolgozni. Katareu dicsekszik a merénylettel. — A gonosztevő levele. — (Saját tudósítónktól.) A bukaresti rend­őrség többször kihallgatta Salamon Mariet­tát, aki tudvalevően bizalmas ismeretségben volt Katareuval, a debreceni merénylet egyik tettesével. A leány azt vallotta, hogy csa'k ideális viszony volt közöttük és hogy sejtel­me sem volt arról, hogy a fiatalember milyen, terv végrehajtásán 'töri a fejét. A leány el­mondotta még, hogy Katareu hosszú rábe­szélésére ment el ennek lakására, ahol Ka­tareu azt mondotta neki, ihogy nagyon val­lásos ember és szeretne egyházi alapítványt tenni, de snem bizik a román papokban és azért inkább valamelyik magyarországi ro­mán egyháznak küldené ajándékát. 'Elmond­ja, hogy a hajdudorogi magyar püspöknek akar pénzt és ajándékot küldeni, de 'illet­lenség volina s talán, zokon is venné, ha ro mánul irna neki, -ezért arra kérte a''leányt, hogy irja meg magyar nyetven azt a levelet, amelynek szövegét románul eléje tette. Salamon Mariette megírta a levelet és átadta Katareunak. Katareu .ekkor azt mon­dotta a leánynak, hogy egyik barátját várja •s minthogy nem szeretné, ha ez a fiatal­ember 'ott találná lakásán, arra kérte, hogy távozzék. A leány elment és napok mu.va tudta meg, hogy milyen célra kellett' Kata reuna'k a magyar levél. A rendőrség 'folytatja nyomozását és több más leányt is kihallgatott, de hogy kik ezek a 'leányok és kihallgatásukból mit akar .megtudni a rendőrség, egyelőre nem árul­ják el. Az ujságirók többször megkísérelték, hogy Salamon Mariettától részleteket meg­tudjanak, de a leány energikusan 'kitér min­den- válasz elől és azt mondja, hogy a rend­őrség a legríagyobb titoktartásba szólítottla föl, ezért nem mondhat fsemmit. A titokzatos ügynek egyébként ma uj és feltűnő mozzanat ja is van, amely -nagy mér­tékben izgatja a román közvéleményt." Az egyik bukaresti lapban, a Diminateábun ugyanis ma reggel levél jelent meg, amelyét a megszökött Katareu irt a lap tulajdono­sának, Mille Konstantinnak. A levél a követ­kező: ' Mille ur! Nem voltam elkészülve ar-, ra, hogy ügyem ennyi ujsághasábot -fog betölteni, hegy mindenki el fog fordul­ni tőlem. Hát jó, -legyen, nekem nem fáj a dolog. Csak azt tudom, hogy amit tet­tem. jól tettem. Mert kriminális -gesz­tusom tönkretette -a magyarok amaz il­lúzióját, hogy megerősíthetik hatalmu­kat mindan uak elnyomásával, anii szent, elnyomásával testvéreinknek, azaz bo­csánat, az önök testvéreinek. Hiszen ón most csak orosz-bolgár, vagy tudom is én mi vagyok. Remélem azonban, hogy el fog érkezni a-z idő, amikor csontjai­mat a börtönből előszedik és odahelyezik a nagy események martirjai mellé. Ad­dig csak hadd legyek én gyalázatos kém, akiben még Arbore ur sem bizik. Bo­csásson meg rossz Írásomat, de egy kocs­mai padon -ülve írom ezt a levelet. Nem akartam irni, de kénytelen vagyok vele, hogy ez uton fejezem ki megvetésemet ama nemzet iránt, amely a pesti rend­őrségtől való félelmében ma megtagad. Tisztelettel Katareu Illés. Katarov, Ka tarovszky, Katarovics vagy ahogy akar­ja. A levelet Tulcsában adták föl két nappal ezelőtt. S ha csakugyan Katareu irta, éz azt bizonyltja, hogy valóban Tulcsába mene­kült. A rendőrség a -levél dolgában megindítot­ta a nyomozást' és megkérte a lap szerkesz­tőségét, hogy a levél eredetijét adja rendel­kezésére, a lap azonban a kérést*nem teljesí­tene. A Diminatea szerkesztősége ugyanis külön nyomoz 's most ugy lárszik, ujságirók és rendőrök versenyezni akarnak egy-mással abban, hogy a levél alapján ki tud majd előbb Katareu nyomára akadni. -Nem tehetetlen' azonban, hogy a szerkesztőséget felültették a levéllel, mert mindenesetre nagy szégyene volna a rendőrség nyomozásának, ha jgaz tenne, hogy Katareu még két nappal ezelőtt Tulcsában 'tartózkodott. Megint meg akart halni egy diák. — öngyilkosság a kereskedelmi iskolában — Egy szekunda végzetes következménye — (Saját tudósítónktól.) A diák öngyilkos­ságok gyakran ismétlődnek az utóbbi idől>en Szegeden. Néhány nappal ezelőtt a DiMKE­i-nternátusából tünt el -egy kereskedelmis ta diák, akinek ruháit a Tisza-parton találták meg. A fiu nem került elő és sokan akkor az­zal biztatták magukat, hogy majd csak elő­kerül, mert a valószínűség amellett szól. hogy nem lett öngyilkos, hanem csak elbuj­dosott. Ennek egy hete van körülbelül és a diák még most sem került elő. Ma aztán egy másik diák-öngyilkosság történt. Kerék György 15 éves, a felső kereskedelmi iskola alsó D) osztályába járó tanuló mellbelőtte magát és súlyos sérüléseket szenvedett. Ke­rék is a DMKE internátusának volt a lakó­ja és ugyanabba az osztályba járt, ahonnan már egy öngyilkos-jelölt kikerült. Kerék György ma reggel a rendes idő­ben megjelent az iskolában, de nagyon sá­padt ós nyugtalan volt. Társainak már rég óta panaszkodott, hogy egy tantárgyból, a kereskedelmi ismeretekből rosszul áll és fél, hogy meg 'fog bukni belőle az év végén, a mit nem tudna túlélni. Januárban is megbu­kott ebből az egy tárgyból és azóta nagy am­bícióval készült arra, hogy elégtelen osztály­zatát, kijavítsa. Ditrói Nándor dr. tanítja az alsó D) ben ezt a tárgyat, aki állítólag igen szigorú diákjaival szemben. Kerék épen e miatt félt attól, liogy nem birja majd je­gyét kijavítani. Január óta már egyszer fe­lolt a kereskedelmi ismeretkből, de akkor diák ínyelven -mondva: „heszekundázott." Ettől az időtől fogva még félénkebb ás izgatottabb lett, az amúgy is gyenge szerve­zetű gyerek. Ma aztán beköv etkezett, amitől rettegett. Tíztől tizenegy óráig tartott ma délelőtt előadást Ditrói tanár a kereskedel­mi ismeretekből. És féltizenegykor Keréket szólította felelésre. Tóth Józs/f kereskedel­mi iskolai igazgató információja szerint Ke­rekes ezúttal sem tudta leckéjét, amiire Dit­rói az egász osztály előtt m-egkorholta. Azt mondta a diáknak: látja, hogy most már annyit sem dolgozik, mint az első félévben, aminek nem lesz jó vége. Értesült, hogy a többi tantárgyakat is elhanyagolja és már többször beszekundázott

Next

/
Thumbnails
Contents