Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-10 / 33. szám

1914. február 10. DÉLMAGYABOESZAG 9. zös. Mint ma Bordeauxból jelentük, 9 ember a vizbefult és pedig, amikor egy mentőcsónak elmerült, amelyben a görög gőzös öt matróza, a francia gőzös egy hajótisztje, egy gépésze és két fűtője volt. — Munkások vasárnapja. A nyilvános vasárnapi előadásokat rendező bizottság, tegnap tartotta meg az állami felsőkeraskedjelmi iskola vegytani termében az idei titonharmadik előadását, tnagy és figyelmes közönség előtt, akik feszült érdeklődéssel hallgatták e szép és tanulságos előadásokat. Az első előadó Albert István állami felsőkereskedelmi iskolai tanár, az ember tragédiájáról; a második előadó Tonelii Sándor dr., a kereskedelmi és iparkamara jeles képzettségű titkára, a Bálkánról, tartottak igazán tartalmas és mindn izében hasznos és tatouLsIáigos -élőadásokat, melyeknek befejeztével a hálás és figyelmes közönség szeretettel ünnepelte &z érdemes előadókat, — Mikes Kelemen emlékünnepe, A szegedi állami felsőkereskedelmi iskola Baros«-önképzőköre a Kágomban: felállit-amdó Mikes-szobor javára vasárnap délután az intézet tornatermében emlékünnepélyt rendezett mely ugy erkölcsileg, mint anyagilag fényesén sikerült. A nagy terem zsúfolásig megtelt előkelő, érdeklődő közönséggel. A hangversenyt az .ifjúsági énekkar nyitotta meg, kurucdalokat adott elő, Illy József tanár vezetésével. Racskó Gyula önképzőköri ©lmok „Mikes" cimü melodrámát adta elő, lat ássál; Hegedűs Berta kiférte zongorám, ügyesen. Kertész Lajos zongorán játszott, hlajd Bállá Gyula Mikes Kelement méltatta. Böhm Pál magyar ábrándot adott elő hegedűn, Kovács Ibolyka zöilgorá-kisórete mellett. Balla Gyula szavalata után az ifjúsági Zenekar általános tetszés /mellett kuruc dalokat adott elő. Ezután következett a délután fénypontja, „Valami hibája van" cimü egy * felvonásos vígjáték előadás. A minden izétan sikerült előadás mindvégig élénk derült régben tartotta a közönséget. A színdarabot Bitről Nándor dr. tanár rendezte és tanította be. A közreműködők mind pompásan megállották helyüket. Princz Sándor betegsége folytán Teleky Sándor, .az intézet volt növendéke Vállalta el szerepét, kitűnően személyesítette az orvost. Kovács Ibolyka, mint az örves neje, Hegedűs Bébiké, ki a szobaleány szerepét játszotta, Racskó Gyula mint magánzó nagybácsi szerepelt s mindnyájan "agy sikerrel vettek részt az együttesben. — A fátyolos nő. Newyorkból jelentik: Manningné Henriette asszony, aki férjétől, ©gy gazdag automobilgyárostól elváltán él, tagnap titokzatos gyilkosságnak esett áldozatul. Késő este egy idegen nő jelentkezett házában és kérte, bogy vezessék Mann ingná asszony elé, mert fontos dolgokat akar vele közölni. Mikor az idegen nő, akinek arcát •ttirü fátyol födte el, szemközt találta magát Manningnéval, revolvert rántott és több lökéssel agyonlőtte az asszonyt, aztán elmenetit. A rendőrség több okból azt hiszi, hogy 0 /merénylő férfi volt és csak azért öltözött női ruhába, hogy nyomát veszítsék. Harc a vadállatokkal. Egy képet mutattak ma be a Korzó-mozgóban, amely eddfa egyedül áll a maga nemében, Csak eSyetlen előadásra kötötte le Vass Sándor Igazgató ezt a csodafilmet, amelyből megtatJuk, hogv mennyire életveszélyes játékot a (tnoziszinésznö, amikor a vadállatokkal '/dukálja magát a fényképező gép előtt. De sfazszorosan veszedelmesebb az a fölvétel, 'helyet nemrégiben eszközöl lék Afrika ősidői között. Egy év a Dzsungel- mélyén a tátne a képnek, amelynek egyik női főszerepjóic több izben is szembe került oroszlánók?al, hiénával, krokodilussal stb. A legszebb "-'lenét az, amidőn a saját maga által fölheveit párduc megtámadja a gazdáján rárf)|hanni készülő hiuzt és izgalmas küzdelem "tán halálra marcangolja. A közönség ma ©rie, amidőn az előadásról távozott, szinte követelöen lépett föl Vass Sándor igazgatóval szemben, bogy ezt a csodálatos filmet tartsa továbbra is műsoron. Vass Sándor engedve a közönség óhajának, a képet beillesztette a keddi műsorba is. Előreláthatólag telt házaikat fo-g vonzzani. A imüsor másik érdekessége a Váljunk el! círtiü ihárom fölvonásos francia vígjáték,- amelyben néhány kitűnő helyzet van és a darabon Végigvonul egy kis pikantéria is. Jegyeik előre válthatók a Korzó-mozgó nappali pénztáránál. Telefon 11—85. — Rendőri krónika. A budapesti rendőrség: ma táviratilag: értesítette a szegedi rendőrséget, hogy Budapesten eltűnt Vörös Ferenc .géplakatos. Magas, sovány, haja és szem-e fekete, haja dus; f-ok-ete kabátot, -fehér csikós fekete -nadrágot, tarka sipkát viselt, télikabátja nem volt. Az a gyanú, hogy az eltűnt öngyilkossági szándékkal Szegedre jött A rendőrség még nem akadt a nyomára. KÖS8AZ6ATÁÍ (-) Szeged közegészségügyéről. Most készült e1! Faragó Ödön. dr. tiszti főorvos a januári népességi- mozgalomról' és a közegészségügyi viszonyokról szóló havi jelentésével, amelyet imajd a közigazgatási bizottság februári ülése ölé terjeszt. A főorvos decemberi jelenítése is kedvezőtlen volt, a januári pedig még kezdvezőtlenebb. Különösen a születések szúrna csökkent aránylag feltűnő nagy mértékben. A jelentés szerint januárbari 18J fiu és 196 leánv született; halva született 8 fiu és 5 leány. A népességi szaporulat januáriban 128/ decemberben 164 volt, ami kétségtelenül nagyon kedvezőtlen jelenség. A kanyaró a város belterületén januárban elvesztette járványos jellegét, de nagy mértékben gerjedt a külterületen. A járvány miatt be keltett zárni ujabban a szirtosi, retekfálusi, szék/aljai, ifelsőközipomi, gallyast és rókabögyösi iskolákat. Még mindig megdöbbentően /magas Szegeden a truchomások száma is. A lmuft hónapban 408 tracbomás beteget gyógykezeltek a város területén. A halálozások igy oszlottak meg a mult hónapiban: meghalt ötvennégy egy évnél fiatalabb gyermek és tizenhat 80 évnél idősebb ember. Hálált okozott a kanyaró 16, hasiihagyimáz 4, difteritisz 5, gümőkor 40, elmebaj 2, vizibetegség 26, gutaütés 14, veleszületett gyöngeség 21, tüdőgyuladás 33 esetben. A bábaképző intézeti klinikára fölvettek a mult hónapban 93 szülő nőt; született a klinikán 52 törvényes és 19 törvénytelen gyermek. Az állami gyemnek-mehhelyen 159 gyermek volt, A jelentés beszámol az élelmiszervizsgálatról is. A főorvosi hivatal januárban 832 esetben tartott élelmi- és tápszereket ellenőrző szemlét s elkobozott öszszesen 180 liter tejet és 5 kosár gyümölcsöt. — Külvárosrészi mozgalmak. A Rókusi Iparoskörben vasárnap délután 6 órakor Petrik Antal, a VI. kerületi kiküldött ismertette a csatornázás s vízvezeték mielőbbi létesítése érdekében megindult mozgalmat s csatlakozásra kérte a rókusiakat. Lévay Ferenc -dr. a mozgalomhoz való csatlakozást bejelentette, .miire kiküldött hattagú előkészítő bizottsági tagot a. nagygyűlés. Kikül* detteik az iparoskör részéről Gángyán Imre, Kecskeméti .Antal, Körmendi Mátyás, /Lévay Ferenc dr., Lőrik Árpád ós Tordai Imre. SPORT. a ® • • s mozi Telefon 807. Előzetes jelentés! Szerda, 11-én és csütörtök, 12-én A legújabb ASTA NIELSEN-sláger nagy érzés. Miinodráma 3 részben. Irta: ORBÁN GAD. A főszerepet a világ legelső mimotragikája ASTA MSElSENjátsza. • • Rendes helyárak! Előadások >/s6, >/t8 és 9 órakor. • • Buday Gyula előadása a modern testnevelésről. (Saját, tudósítónktól.) A mai társadalom ban egyik /legfontosabb probléma a testnevelés -kérdése. A külföldön .már is a legfontosabb, Magyarországon pedig azzá kellene tenni. Erről a kérdésről rendkívül érdek es, szabad-előadást tartott Buday Gyula, főgimnáziumi ós tanítóképzői tanár, a szegedi sportélet egyik vezető embere. Mint a Gyermektanulmányi Társaság tagja tartotta meg másfélóráig tartó előadását, az állami' főgimnázium tornacsarnokában. Nagyon- szép közönség gyűlt össze, a /Gyermektanulmányi Társaság tagjai, -a /középiskolák tanárai. Szele Róbert dr. tankerületi /főigazgatóval az élén, orvosok és szülők. /Buday Gyula -előadása kiváltképen azért érdemel figyelmet, inert a testnevelés elméleti kérdéseivel vajmi kevés szó -esik a. társadalomban. Amig egy-egy íotbalLmeccs. nálunk /is 1 íat-nyolc ezer -embert érdekel ünnepnapon/kint, addig a testnevelés -problémájával alig vannak tisztában. Buday tanár előadásának az volt a rejtett célzata, hogy rávezesse a hallgatókat arra, miszert a modern testnevelés nemzeti és társadalmi föladal, egyike a legszebb tudományaknaik, amelynek gyakorlása és céltudatos naggyá fejlesztése feladatokat ró az orvosokra, egyesületekre, szülőkre s általán az egész magyar társadalomra. Egyszerű és minden hallgató által köuynyen érthető hangon, .meglepően szép stílusban s csoportosítással adta elő Buday Gyula a testnevelés történetét. Kezdte a görög korszakon, amikor a testnevelés egyik legfontosabb és legáltalánosabb kérdés v-olt, melyet valósággal művészeti ágnak hittek és ugy is tekintették. A testnevelés, gimnasztika, a görögök előtt céltudatos volt, azzal a tendenciával, hogy a nemzedéket mindenképpen erősítsék az ép testben ép lélek elve alap ján s egyúttal, hogy a következendő nemzedék életerejéről már igy gondoskodjanak. A görög korszak letűnése után céltudatos testnevelésről évszázadokig szólni se lehet, egy nemzet, se vetett erre súlyt a nagy népvándorlás! és uj országok alakulásának mozgalmai miatt. Az eszme a XV. .század elején kerül ismét felszínre, mikor is az ókori tudomány és művészet felelevenítésével felmerül, a visszaemlékezés a régi hellén k-orra és ennek a hatása alatt kezdik hangoztatni a tömegesebben fellépő pedagogusok a. testnevelés szükségességét, mint az emberiség fejlődésének igen fontos tényezőjét. De a testnevelésügy csak a XIX. század elején kezd nagyobb arányban fejlődni, mikor is egy fáradhatatlan, zseniális ember, John /Lajos Frigyes vette kezébe és foglalkozott evvel az üggyel s egész életét annak szentelte. Agitált, /bejárta egész Németországot, s általán mindent elkövetett, hogy újra áként szerepeljen a társadalomban a testnevelés, amint annak idején a görögöknél. Ja/hn fölállította az elméletet, melynek alapján dolgozniuk knli. És az agilitása járt kellő sikerrel, mert azóta a testgyakorlás ügye rohamosan kezdett Iródi-