Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-10 / 33. szám

1914. február 10. DÉLMAGYARÜR8&ÁG Kemény Zsigmond báró emlékezete. - A Kisfaludy-Társaság 68. közülése. — (Saját tudósítónktól.) A Kisfaludy-Társaság, vasárnap délelőtt tartotta 68. köziilését az Akadémia dísztermében. Az ülést Kemény Zsigmond báró, a társaság egykori elnöke emlékének szentelték. Az ülésen Berzeviczy Albert elnökölt, aki megnyitó beszédében Keménnyel mint tanulmányíróval foglalkozott mélyrehatóan. Varga Gyula titkár tett ezután, jelentést a Kisfaludy-Társaság mult évi működéséről. A titkári jelentés után Kozma Andor inásodtitkár a pályázatok eredményéről tett jelentést, A szavalható darabra kiirt, pályái zat. 1200 koronás diját Zempléni Árpád nyerte el. A titkári jelentés után Beöthy Zsoltnak kellett volna Keményről, mint regényíróról irt- értekezését felolvasnia. Mivel; Beöthyt betegsége gátolta, a megjelenésben, helyette Ko zma Andor olvasta föl az értekezést, Beötky először Kemény jellemrajzok) erejét ismertette; kiemel te, hogy alakjain egy-egy •szenvedelem uralkodik, mely körül azonban szövevényes vonások bonyolódnak. Emberei a sorssal küzdenek, mint a görög végzetdrámák hősei. Azután drámai erejét, majd torfenet-ífi! ozóflá já t irta le. Hegedűs- István egyetemi tanár volt a következő előadó, aki nagy hatással szavalta ©1 Kemény Zsigmond emlékezete cimü alkalmi ódáját, Rákosi Jenő Keményről mint publicistáról tartott beszédet. Kemény — úgymond 7~ nagy erkölcsi komolysággal, fogta föl az (> művészetét, ö az a nyájas itélő, ki az Isten teremtményeivel szemben kötelezve érzi mamit a jóságra, szeretetre és igazságra. Ha ''óla, mint públicisztáról tart értekezést, •tem szabad a mai sajtó szempontjából beszélni, hanem azt kell nézni, hogy mi volt az űjság akkor. Ma a sajtó csupa toknika, ''gyesség és üzlet Újságírónak karrier, a kiadónak nagy üzleti vállalkozás. Az ő idejében voltak nagy publicisták, de alig voltak "agy újságírók. Voltak újságok, de nem v°/lt sajtó a szó mai értelmében, voltak lábak, de a lapoknak nem volt közönségük. Az akkori újságírók, Csengeri, Szalay, Eötvös "©m mint újságírók jönnek számiba, hanem mint irók. Az mind ideálon tartotta a sze-t tóét. Kemény Zsigmond nagy fejének domború koponyája alatt a legkomplikáltabb agyvelő volt. Benne volt. a Dunántul Deáktermglö mélységei, benne a Kossuthot. iteAmelö Zemplén magassága, az alföldnek sik fenséges világa és nyugalma és egy szögétében ott iilt egy kis erdélyi ravaszság. És R gJ'bnyörü komipozitum fölött elborul egy "aiv égboltozat, melyben a bánatnak feneaetleasége lakozik. Az ő nagy munkatársa, az a fenséges erkölcsi komolyság volt, melyművészetét gyakorolta. Ú nem mint zord °szuálló, hanem mint- mindenkinek aláza,-, tás papja működött. Ma az irodalomban, a tál tóban és a közéletben tapasztaljuk, hogy ^,entől zordonabban adja mlaki az erkölcsannál komolyabban kételkedhetünk f^nteségében. (Ugy van.) Akár kőbe léheta í Vo^na vésni egymásból folyó gondola_ lt> melyekkel cikkeit megírta. Világosság, ^ftorüség és szabatosság volt. stílusa, egyrév ^ v0't "©ha páth-osza is, csak jelzőből vagy egy gondolatból állt, de ytől megdöbben az olvas*). bök Rákosi nagyhatású beszéde után az elüj^^béhány szóval bezárta az ünnepi köz^ ülés után lakoma volt, amelyen a Gyulai-Serleggel kezében Herczeg Ferenc mondott, pohárköszöntőt Szigligeti Ede emlékére A lakoma folyamán Berzeviczy Albert a távollevő Beöthy Zsoltra, Hegedűs István Kiss Józsefre, K. Kováts Gyula rektor Rákosi Jenőre, Alexander Bernát az ülés előadóira mondtak felköszöntőket. Beszéltek még Száva?/ Gyula és Vadász Lipót államtitkárok. A szeszgyár telkén épül a tüzérlaktanya. — Van már tehát helye az uj kórháznak. — (Saját tudósítónktól.) A tüzérlak tanya sokáig vajúdott ügyét végre dűlőre juittatta az a döntés, amely hétfőn érkezett le a városihoz Hazai Samu báró honvédelmi minisztertől. A tüzérlaktanya építése elé a legfőbb akadályt 'mindeddig a teleklkiérdés bizonytalansága gördítette. Eredetileg ugyanis azt szerette volna a honvédelmi miniszter, ha a tüzérlaktanya az uj kórház számára kijelölt telken épül s akkor, amikor a honvédtüzérség idehelyezése dolgában tárgyalt a miniszter a várossal, 'kifejezetten ragaszkodott is ehez a föltételhez. Az oka ennek az volt, hogy a miniszter a szeszgyár telkét kicsinek és a gyakorlótértől messzdekvőnek találta. A város azonban hajlandónak nyilatkozott arra, hogy a szeszgyár mellett levő szomszédos telket hatvanezer koronáért megvásárolja, a inivöl a szeszgyár telke éppen megfelelő kiterjedésű lesz a kaszárnya céljaira. Az erre vonatkozó köz gyűlési határozatot még a mult év őszén fölterjesztették a miniszterhez, de válasz a mai napig nem érkezett. Közben sok minden történt. A mult év őszén 'bevonultak a tüzérkatonák, akiket ideiglenesen helyezett el a város részint a belvárosban:, részint a köztisztasági telepen. Később aztán az elhelyezés 'körül is bonyodalmak támadtak, mert azok az épületek, alhol a tüzérütegeket elhelyezték, sem a katonai kiképzés, sem a közbiztonság szempontjából nem bizonyultak alkalmasaknak. A miniszteri döntés, késedelmessége akadályozta a tüzérlaktanya fölépítését, de meg az uj kórház ügyét is visszavetette, mert addig nem lehetett szó a kórház terveinek a jóváhagyásáról sem, amig el nem dől, hogy a 'tüzérlaktanya hová épül tulajdonképen. A lényegbe vágó nehézségek, amelyek egyformán hátráltatták mind a tüzérkaszárnya, mind a nagykórház építését, most már teljesen elsimultak. A honvédelmi miniszter ma érkezett leirata, amelyben kijelenti, hogy a tüzérkaszárnyának a szeszgyár telkén való fölépítéséhez hozzájárul, két szempontból nagyjelentőségű. Először azért, mert az uj kórház építése, ha a 'belügyminiszter a terveket nemcsak elvben, hanem véglegesen is jóváhagyja, még ebben az évben megkezdhető lenne. Persze nincs pénz rá. A másik szempont, amely miatt a miniszter döntése nagyjelentőséggel bir, az, hogy most már aztán igazán nem lehet elodázni a tüzérlaktanya építését, hanem abban a pillanatban, a mint a födözet meg van, hozzá kell kezdeni. Balogh Károly, pénzügyi tanácsos nagyon kemény és határozott formában jelentette ki a legutóbbi közgyűlésen, hogy amint a tüzérlaktanya építéséhez, vagy akármilyen más beruházás megvalósításához hozzá kel! fogni, a pénz huszonnégy óra alatt a város rendelkezésére áll. Most itt az alkalom, hogy a tanácsos ur bebizonyítsa, hogy ez a kijelentése megállja a helyét. Azok a -tárgyalások azonban, amiket a tanácsos ur az angol kölcsön dolgában folytat, sajnos, egyáltalán nem mutatják rózsásnak a 'helyzetet. A makói apagyilkos a szegedi ügyészségen. — Baltával ütötte agyon az apját. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyészség fogházába ima délelőtt egy fiatal makói legényt szállítottak, aki szombaton baltával agyonütötte az aipját. Ménesi István 20 éves makói legény a 'bűnös neve. A zömök termetű, beteges kinézésű embert megbilincselve hozták makói rendőrök az ügyészségre, ahol vizsgálati /fogságba belyezzték. Az apagyilkosságról szóló részletes tudósítást itt közöljük: Ez év január 10-én nagy családi perpatvar volt Ménesi István makói lakos kishegyesi szőlőben levő házában. A gazda részeg volt, az italra pénzt kért a feleségétől, aki a, kérést megtagadta s megtiltotta János nevű fiának, hogy a korcsmából bármily utommódon pálinkát hozzon. Az öreg Ménesi roppant dühbe gurult és a keze ügyébe eső ásóval János fiára, vágott ugy, hogy annak karja rögtön iketté törött. A fiu sokáig feküdt a kórházban, az apa ellen pedig súlyos testi sértés miatt megindították az eljárást. Szombaton délelőtt lett volna ebben az ügyben Ménesi István kihallgatása. Ménesi azonban nem jelent meg a rendőrségen, mire a kapitány intézkedett, hogy karhatalommal vezessék elő. A rendőrök kimentek Ménesiékhez. — Látni akarjuk az öreget. — Nem, tnem 'lehet, mindig dühöng, most elaludt szegény, ne háborgassák, — mondta Ménesi fia. — Muszáj megnéznünk az öreget, — mondották a rendőrök. Ménesi István elsápadt, s könyörgött, hogy ne háborgassák az apját. A rendőrök azonban mégis bementek a szobába. Ménesi István mozdulatlanul feküdt az ágyon. A rendőrök közelebb léptek hozzá és látták, hogy a feje be van kötve s a kendő és a párna csupa vér. — Mi történt itt? — kérdezték a rendőrök. Ménesi István reszketett, ós sápadt lett egyszerre, mint a fal. — Én ütöttem le az apámat, nem vagyok bűnös-, ha ón most őt le nem ütöm, akkor ő veri agyon az nyámat, nem vagyok bűnös. A rendörök a fiút a kapitányságra kísérték és intézkedtek, hogy a sebesültet azonnal a kórházba szállítsák. A házbeliek ugyanis nem mertek orvost hivni, nehogy kitudódjék a dolog. Az apagyilkos a rendőrségen Sala Károly rendőrkapitány előtt részletes ós töredelmes vallomást tett. Elmondotta, liogy négy nap előtt eljegyzés volt náluk. Ménesi szép, fiatal 17 éves leánya lett menyasszony és ekkor az apa ki is békült családjával. Sőt annyira elfogta az apai érzés, hogy egy makói bankban 120 korona kölesönt vett föl azzal a céllal, hogy ebből az összegből fedezik a kiházaisitási költségeket, vagyis a kelengye és lakodalom költségét. A leány házasságán és az apa megtérésén örült az egész család, de az örömnek vége szakadt hamarosan és Ménesi István ismét megszomjazott 6 inni vágyott. Könnyen tehette, mert pónpt érzett a zsebében. Nála volt a takarékból fölvet 120 korona a leánya házasságának a költsége. El is ment péntek este s csak szombaton reggel tért haza — részegen. Felesége és családja tegnap egész éjjel keresték. Rosszat sejtettek s az asszony is, a fia is más-más irányban végigjárták a kocsmákat, hogy megleljék a könnyelmű emelső kézből, nagy választékban csakis az itápáhsii bonodon Tisza-Lai°s körut szám a!atí llOlOlifllI UUuIJkjUKLll| kaphatók, esetleg részletfizetésre