Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-08 / 32. szám

1<I4. február 8. oetmaoyarorszxq JL SZÍNHÁZ, művészet. Színházi műsor: VASÁRNAP este: János vitéz, daljáték. Bérletezüneü HÉTFŐ János vitéz, daljáték. Páros 2/a. KEDD: Szathmáry Árpád 25 éves jubileuma alkalmából: Duramd és Dumnd, bohózat, Bérletszünetben. SZERDA: Perezel Sári vendégfaLLéptével; Éva, operett. (Pláratlaai s/s. OSÜTÖRTÖK: Perezel Sári vendégfölóptével: Limonádé ezredes, énekes bohózat. Páros V*. PÉNTEK: Perezel Sári vendégföl léptével: Leányvásár, operett. Páratlan 2/a. SZOMBAT: 1913. Történeti szinmü. Páros "/a. . : " A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes hangversenye. Egy hét válásit még el bennünket a szezon legnagyobb zenei eseménytől. A legkitűnőbb magyar vonósnégyes társaság, mely még ez idő szerint is külföldön arat babérokat, műsorának legjavával jön el Szegedre, hogy első bemutatkozásának művészi értéke méltó legyen ahhoz a hírhez, mert jövetelét megelőzte. A hangverseny iránt már ma rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg annál is inkább, mert a szegedi közönségnek vajmi ritkán van alkalma igazi kamarazenét élvezni. A kiváló zenei esemény a Tisza-szálló lh an g ver seny te ríméiben, február hő 14-én este 9 órakor fog lezajlani. Jegyek ^ár most válthatók Várnay L. könyvkereskedésében, Kárász-utca 9. szám alatt. * Szathmáry Árpád szinészí jubileuma. •A színházi iroda jelenti: Kedden ünnepli nie£ Szathmáry Árpád, a jeles színész, annyi deriit szerző est központja, színészi működésének huszonötödik évifordulóját. Értesülésünk szerint a közönség -meleg ovációban részesiti egyik kedvencét, aki mindenkor megbecsülte a közönséget és a színpadot egyaránt s méltó tagja annak a nagynevű szinészösaládnak, amely a színművészet aranylapjaira véste Szathmáry apja és nagyanyjaként nevét, A színház ez alkalommal a franria bohózatok egy/ik legpompásabbját, a Durand és Durand einirat adj,a elő Szathmáry'v«'l az após (Coquardier) szerepében. Ez a darab volt az elmutl évtized legnagyobb sikert ért slágere, fonák helyzeteivel a könylyekig megkacagtat, pláne Szegeden ujdon•^agszámba megy. Főbb szerepeit SzatíhmárVn kivül Gömöri Vilma, Simkó Gizi, Talián Vnn-á Pálma Tusi, Körméndy, Petheő, Solym«»i Mihó, Virágháty játsszák. Jegyeket to^r kapni a nappali pénztárnál a jubiláris hoadásra, amely bérktszűinetes. * Perezel Sári vendégszereplése. A király Színház népszerű művésznője, PerJ Sári, aki egyszerre a régiszabásu, nagyütf1 Primadonnák méltó utódaként hódiréta jxieg a közönséget, a jövő héten bárom ni"' 6 v,endiégo (lesz a szegedi színháznak, é|e^Pedig eomttal először. Aki a színházi iria az tudja azt is, mit jelent ^ tőkben, népszerűségben Perezel Sári latát ^j^d-eneöetre a diadalok egész láncosodé Parom legjobb szerepót játsza el Sze; a Szerdán Érá-ban lép (föd, csütörtökön jje-ni°n(idé ezredes*bon, mig péntekéi* a '^sárban búcsúzik. Hihetőleg rövid \ • " Minid a három előadás rendes bérletes. / •'"gyeket már árusítja a nappali pénztár. SZINHÁZÍCÜKORKÁK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban RUTF-CUKŰRKAUZLET ©•rész-u., Ungár Mayer-palota. TMtOH 11—11 KÖZIGAZGATÁS A vidéki városok és a vállalkozás, (Saját tudósitónktól.) Magyarországon még mindig fölös számmal vannak az olyan városok, mint Szeged, amelyéknek sem közvilágítási berendezésük, sem vízvezetékük, sem csatornázásuk nincs. A közmunkák létesítésiét az 1912. és 1913. évi rossz pénzviszonyok megakasztották és részben ez az oka annak, hogy városaink ebben a két esztendőben ezeknek, a városok életében anynyira fontos közmüveknek a létesítése tekintetében alig tették valamit. De csak részben volt a pénz nehezen hozzáférhető volta az oka ennek, mert elvitázhatatlan, hogy sok városban oly végtelen közönnyel kezelik ezeket a dolgokat, hogy már közel jár a rosszakarathoz. Hogy csak egy példát említsünk erre: Eger város .már évek óta foglalkozik azzal a tervvel, hogy vízvezetéket építtet, kidolgoztatta a terveket, megállapította a költségvetést, de amikor a kivitelre került volna a sor, 'kisüli, hogy nincs fedezet. Igy valahogy vagyunk Szegeden is. Egerben egy vállalat azt az ajánlatot tette, hogy az építéshez szükséges tőkét elfogadható föltételek mellett megszerzi olyanformán, hogy az ötven év airt a vízvezeték hozamából 'esz törlesztendő, orni még azzai az inkonvenienciával sem járna, hogy a vizdijakat túlságosan magasra kellene megállapítani, a mennyiben az első építési körzetben egészen moJern fürdőszobával, waterklozeítal berendezett 5—6 szobás lakás évi vizdija kb. 60 K-t tett volna ki. Az állandó választmány december végén ugy határozott, hogy a képviselőtestületnek a vízvezeték kiépítését ajánlja, a kiirási müveletek elkészítését elrendeli és erre a tanácsot utasítja. A városi képviselőtestület azután ugy határozott, hogy a tervet egyszersmindenkorra levéteti a napirendről. A 30.000 lakosú város képviselőtestületének ez a határozata olyan hangosan kiabál, Ihogy ahoz már nem 'kell kommentár. A magyar városok indolens eljárását jellemzi az is, hogy akadt olyan város is, pl. Szamosujvár, amely kiírta a vízvezeték megépítésére a versenytárgyalást és amikor a szakmabeli cégek majdnem mind pályáztak, nagy költséggel elkészítették a részletes ajánlatókat, a város azzal állt elő, hogy nem építtet, nincs pénze. Igy valahogy történt Szegeden a vásárcsarnokkal. Hogy a vízvezeték örökös bajairól ne is szóljunk. Mintha nem tudhatták volna azt előre Szamosujváron s csak arra lett volna szükség, hogy egy csomó hazai cégnek meglehetősen nagy olyan költséget és fáradságot okozzanak, a mi soha semmiképen nem térülhet meg. Nem is újság már, hogy a legtöbb magyar város fizetési kötelezettségeit nem veszi komolyan: pontatlanul vagy egyáltalán nem fizet. Debrecen város pl. fölépíttette a vízvezetéket, de a vállalkozó számláját még hónapokkal az erre kikötött idő után sem vizsgáltatja fölül és igy húzza a fizetést. A vállalkozó oég bepörölte ugyan a várost, de amig az ilyen sommás pör véget ér, hónapok, sőt évek múlnak el és bizony egy nem nagyon erősen fundált cégnek tönkre kellene mennie, ha pénzére olyan sokáig kell várnia, mert hiszen természetes, liogy ilyen esetekben nem kis összegekről, hanem százezrekről van szó. Nemcsak a vízvezetékek építésénél, hanem. egyéb közmüvek létesítésénél is csak igy jár el sok vidéki város. (•) Döntött az árlejtési bizottság. Tegnap délben bontotta föl az árlejtési bizottság a fogadalmi templom kőfaragó munkálataira beérkezett ajánlatokat. Tizenhárom ajánlat érkezett be, amelyeknek a sorsa fölött szombaton délelőtt döntöttek. A legolcsóbb ajánlatot Weisinger üyörgv budapesti cég tette, amely 179,000 koronáért volt hajlandó vállalni a munkálatokát, csakhogy az ajánlat eltért a pályázati föl tételekben kikötött anyagtól s igy azt a döntőnél ném is vette figyelembe. A második legolcsóbb ajánlatot Kráhl Gyula budapesti cég tette, MrieTy 128741 koronáért hajlandó a kőfaragó munkákat elvégezni. Minthogy az ő ajánlata a pályázati föltételeknek megfelelt, a munkálatokat a Kráhl-cégnek ítélte oda az árlejtési bizottság. A kőfaragó munkálatokra előirányzott összeg 160333 korona volt, a város tehát körülbelül 32,000 korona megtakarítást ért el a fogadalmi templom kőfaragó munkálatainál. MULATSÁGOK. Báli él«t (Saját tudósitónktól.) Kiválóan sikerült estélyt rendezett ma a városi hmitailmokok egyesülete is a Stefánia-kioszk termeiben. A tulaj doinképeni mulatságot .magasai váj u irodalmi és zeneszámok előzték meg. (Bevezetésül Nagy Józsa, Bunyiata Ferenc, Bunyata József, Klonga József és Osberger Károly sálon orsobestert ad tak elő. Maj d pompás (kis dialóggal mulattatták a közönséget Rótti Honka és Tatár Nagy Károly. Klonga József régi kuruc-tnótákat adott elő tárogatón nagy tetszés mellett. Ezután a műsor fénypontja: Tömörkény István. ifa'te|vayáíja üövletkfibtt, aki „Ólomlábra katona" címen egyik leggyönyörűbb, legszellemesebb (novelláját mutatta be nagy elragadtatás közepette. Ez az a novellája Tömörkénynek, amely Oar] Krausz nak, a kiváló bécsi irónak és a Die Faokel cimra irodalmi folyóirat ezorkesrtőjénetk a tetszését ás annyira megnyerte, hogy Carl Krausz a novellát németre lefordította és Bécsiben rendkívül magy tetszéssel előadást tartott Tömörkény irómüvészetéről. A felolvasás után higedra-jduettet adtak elő iBunyata József és Klonga József „Lavotta első szerelme címen". Azután Halmos Pauláeska népdalokat énekelt magy készültségre valló előadásiban Tulfner Janka művészi zongorakisórete mellett. Bödőné Trinfaz Parale költeményt szavalt el kitűnő érzékkel, magy tetszés közepette. Végül Rossini „Teli Vilmos" cimra operájából részletet adtak elő Nagy Józsa, Klonga József és Bunyata József, a kiknek előadását viharos tetszés kisérte. A miisor lepergése után a társaság asztalhoz ült, .majd tánc következett, amely a legponipásabb hangulatiban virradatig tartott. A mulatságon részt vettek a következő uriaszszonyok: Tömörkény Istvánné, PLÜich Gyuláné, Bödőné Trinksz Paula, Balázs Mihály* né, Árendás Györgyné, MagyaT József ifié, Makai Ferencné, (Bauer Gézáné, Töléséry Józsefné, Németh Józsefné, Halmos Bálintné, Dékány Sándorné, Magyar Károlyné, Jranger Lászlóné, Polczner Zoltánná, Almási (Mihályné, Jumger 'Emiimé, Tufner Ágoctonné, Kolozsvári Sándorné, Sándor Józsefnó, özv. Tatámé, Mayer Istvánné, Szabó Ármiuné, Edk Lászlóné, fiiliozki Andrásné, Osberger Károlyné, özv. Oöbergerné, Stumpf Kálmánné, Stumpf József né, Ábrahám Ferencné, stb. Leányok: Nagy Józsa, Kiss Mária, Soltész Annuska, Halmos Pamla, Rényi Karcsika (Szatymaz), Magyar Ilonka, Magyar Aranka, Eck Mancika., Vókes Mariska, Kolozsvári Irénke, Tufner Janka, Katona Dusika. (Körmöcbánya), Tatár Józsa, Bácsi Va (lérka, Róth Ilonka, Molnár Ilonka, Szaltó Margitka, Biliczki Fánika, iBilicaki Matild, Balassa Sárika, Varga-nővérek, Lába/ti Joláraka. Igen sikerült mulatságot rendezett még a Társadalmi Kör Nyáry Györpy vendéglőjében. A táncmulatság tombol aj áték kal volt egybekötve. Résztvettek a mulatságon n következők: Asszonyok: Dobó Sándorné, Szűcs Andrásné, Dobó Józsefné, Csak Péterné, Balta Menyhért nó, Papp Andrásné, Tóth Ignácné, Herényi Antalné, Bartiha Mihályné, Tóth Ferencné, ördög Jánosáé, Salyíty Jajomé, stb. Leányok: Dobó Mariska, BaJla Erzsike. Tóth Tloníka, Metager Erzsike, Metager Angéla, Nyáry Juliska és még számoson.