Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-01 / 27. szám

Hideg tantermek egy elemi iskolában. — Hazaküldik a gyerekeket, mert nincs pénz a tantermek fűtésére. — (Sajiit tudósitónktól.) A szegedi kulturbót rá ny ok gyűjteményébe talán a legkirivóbban illeszkedik bele az a panaszos beadvány, amelyet Lantos Béla igazgató-tanító intézett ma a város tanácsához. Azt teszi szóvá benne, hogy a Szilléri-sugáriuton levő elemi iskolában, amelynek ihat íiu- és hat leányosztálya van, kályhák, ajtók, vízvezeték a legrozogább állapotban vannak, annyira, hogy ha a tanács a bajokon egy-két napon belül nem segit, kénytelen lesz az iskolásgyerekeket hazakMdem, mert a tanítás már mosIt is lehetetlen. Százötven korona kellene csak hozzá, Ihogy rendbehozzák a kályhákat, ajtókat, vízvezetéket annyira, hogy a tanítás lehetővé váljon, a tanács azonban mindeddig nem intézkedett ennek a kis öszszegnek a kiutalása iránt sem. A beadvány első passzusában arra hivatkozik Lantos igazgató, hogy a tanács háromszázhúsz koronát szavazott ineg arra a célra, hogy ha kisebbszerü asztalos-, lakatos-, kőműves-, üveges- vagy .kárpitosmmnkák szüksége merül 'fal, ezt az igazgató végeztesse el. Dátumot nem említ az igazgató csak azt mondjia, hogy ezt az összeget már régen megígérték. Többször sürgette a Pénz kiutalását, mert az iskolában a berendezés nyár óta 'ugyanabban az állapotban Va", a sürgetések azonban süket fülekre találtak. Hiába hangsúlyozta még hónapokkal ezelőtt, hogy a tanítás fönnakad, a tanulókat szélnek kell ereszteni, a tanácsra mindez semmit sem hatott. Most aztán kicsordult a pohár, a tanács közömbössége a gyerekeken, azoknak az egészségén és a tanításon boszulja meg magát. Akármilyen furcsán és hihetetlenül is hangzik, de igy van: a Szilién-sugárút: elemi iskolájában nyári állapotok uralkodnak, Odakint 16—18 fokos a hideg, de a Szillérisugáruti iskola tantermeiben dideregnek a gyerekek, órákon át télikabátban gubbasztanak a padokban, mintha a városnak nem volna pénze arra, hogy ftitőanyagggal lássa el az iskoláit. Az ajtókon — írja Lantos igazgató — nincsenek zárak s a „legkisebb levegő-mozgásra kénye-kedve szerint játszik veIák a hideg téli szét'. Lengeti, mint a borbélytányérokat az utcán. Az első fiu- és féány osztály okban, továbbá a harmadik, ötödik és hatodik leányosztályokiban a kályhák olyan rosszak, hagy fűteni lehetetlen. A o!ou-ja pedig itt következik a beadványnak: „Ha a kályhákat egy-két napon beliil meg nem javítják, a tanulókat haza kell küldenem, mert a hideg tantermekben tanítani nem lehet " De ez csak egyik része a zord valóság leírásának. Van még más is. „A vízlevezető esövek befagytak, a tanulók nem mehetnek Panaszolja az igazgató és hozzáfűzi, hogy többször kért a tanácstól, egy vízmelegítő üstöt, hogy az iskolaszolga meleg vízzel öntözhesse a levezető csöveket, de a tanács erre sem mozdította a fülét. Most már nagyobb kárt és költséget okozott a ragyás ugy, hogy a levezető csövek rendbehozása kétszer annyiba fog kerülni, mintha a tanács rögtön intézkedett volna. És a beadvány végén Lantos igazgató, akit a gyerekek sorsa érthető aggodalommal tölt el s aki a.z iskolában uralkodó állapotok miatt — nagyon is indokoltan — veszélyeztetve látja az iskolája hirnevét, — még alkudni is próbál a tanácscsal. Mint aki végső kétségbeesésében nem számiihat már semmire, könyörög a tanácsnak, utalja ki a megígért háromszázhúsz koronának legalább a felét, még annál is kevesebbet: mindössze százhúsz koronát, hogv az ajtókat és a kályhákat kijavíttathassa és ne kelljen hazaktildenie a növendékeket. „Srügősen kérem a pénzt" — írja Lantos Béla, aki azt hiszi, hogy ez hatni iog. Lehet. tMaMaBaMa.a.M..u.Ha...Batttt*.aaea»i>*i>fc*Kw»«Kc. A képviselőház ülése. — Tisza nyilatkozata a Cernln-ügyről. — (Saját tudósítónktól.) Munkapárti körökben Tisza István gróf mai beszéde, melyben Bethlen István gróf interpellációjára válaszolt, igen jó hatást tett és bizonyára az ország higgadt közvéleményében is teljes megnyugvást fog kelteni. A miniszterelnök a legsimább formák között sajnálkozását fejezte ki, hogy Czernin gróf bukaresti követünk a hírlapokban interview alakjában megjelent nyilatkozatát megtette. A miniszterelnök beszédéből nyilvánvalóvá lett, hogy a bukaresti követ nyilatkozata után föl világosítást és magyarázatot kértek illetékes helyen Czernin gróftól, miből kitűnik, hogy Czernin gróf intenciói helyesek, hogy ő tőle távol állott a magyar (belpolitikai kérdésekbe avatkozni. Az ellenzék, amely valami pikantériát látott ebben a kérdésben, nagyon csalódott várakozásában), merjt a inlimszteijelnok, Czernin gróf irányában váló nagyrabecsülésének kifejezése mellett igen határozottan hangsúlyozta a maga fölfogását, amely abból áll, hogy a magyarországi románokkal folytatott eszmecseréje a külügyi helyzettel és általában külügyi szempontokkal semmiféle vonatkozásban vagy Összefüggésben nincs, sőt ezt be is igazolta, amikor megáílapitotta, hogy ő a románokkal már egy esztendő óta folytat eszmecserét, tehát azt olyan időben kezdte, amikor ezeket a megbeszélé>seket a külügyi helyzettel egyáltalában nem is lehetett még semmiféle vonatkozásba iiozni. Végezetül pedig kijelentette Tisza István gróf, hogy mindezen nyilatkozatait természetszerűleg a külügyminiszterrel egyetértői eg teszi meg. Az egész kérdést ilyenképen Tisza egyenes határozottsággal, világos szókimondással, teljes korrektséggel intézte el és ennek hatása frappáns módon tükröződött vissza az ellenzék magatartásában is, melynek leglármásabb emberei jelen voltak, de hangjukat egyáltalában nem hallatták. Az ülésről ezeket jelentjük: (Az ülés.) Beöthy Pál eLnök háromnegyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Sándor János belügyminiszter beterjeszti a választókerületek uj beosztásáról szóló törvényjavaslatot. (Éljenzés.) A Ház névszerinti szavazás utján megválasztja a bizottságok horvát tagjait s a regnrkoláris bizottságot. A választás után az elnök elrendeli a szavazólapok megszámlálását és addig, mig a számlálás tart, felfüggeszti az illést. A szünet után az elnök kihirdeti a választás eredményét, majd indítványozza, hogy a legközelebbi ülés szerdán legyen és ennek napirendjére a vasúti szolgálati pragmatikát tűzzék ki. (Czernin nyilatkozatai.) Bethlen Látván gróf a mimiszterelnököt interpellálja Czernin gróf bukaresti követőiek egy estillaipban megjelent nyilatkozatai miatt. A közvélemény tudni kívánja, hogy a (nyilatkozatok hitelesek-e, mert ha a nyilatkozatok igazak, a miniszterelnöknek a ramámeikkal folytatott tárgyalása egészen más világításban) tűnik föl, .mint ahogy magia a miniszterelnök itt a Házban feltüntette. Nézete szerint Ozernin gróf e nyilatkozatokkal túllépte azt a hatáskört, mély a monarchia követét megilleti. Nem terjeszkedők ki arra, hogy helyas vagy helytelen völtre a .miniszterelnöknek az a kísérlete, hogy a román nemzetiségi politikusokkal .megegyezzék, inert hiszen lesz alkalma az ellenzéknek ezt a kérdést, nemisokára itt a Házban megvitatni. 'Azt hiszi, hoigy Czernin gróf rossz szolgálatot tett azoknak, akik a miniszterelnöknek fehér lapot adtak a románókkal való tárgyalásokra. A miniszterelnök a delegációban kijelentette, hogy az ő tárgyalása és a (monarchia külső politikai helyzete közt semmiféle összefüggés nincs. Ezzel szemben Czer nin gróf kijelentette, hogy e tárgyalásnak igen nagy befolyása van a monarchia és Románia viszonyának kialakulására és ha e tárgyalásnak nem volna kedvező eredménye, akkor ebből súlyos külső politikai bonyodalmak származhatnak. , Rakovszky István: Beleavatkozik: jbc(l,ügyeinkbe! Bethlen István gróf: A miniszterelnök a delegációban ünnepiesen tiltakozott a románokkal való tárgyalásnak a külügyi helyzettel való kapcsolatba hozatala ellep. Czernin gróf ezzel szemben kijelentette, hogy az erdélyi román-kérdés magioldása okvetetlenül szükséges aihoz, hogy Romániához való viszonyunk megjavuljon és Czernin gróf nyilatkozata szerint a monarchia mindkét államának igen nagy érdéke, hogy Tisza István gróf miniszterelnök tárgyalásának sikere tegyen. A miniszterelnök határózotitiam tagadott minden okozati összefüggést az ő tárgyalása és a külső politikai helyzet között. A magyar közvéleményre ez a nyilatkozat bizonyos tekintetben megnyugtató hatással volt. A magyar közvélemény arra volt kíváncsi, hogy bizonyos, nálunk már sajnos, jól ismert tényezők nem gyakoroltnak-e a miniszterelnökre befolyást e tárgyalások érdeké 'ben;? Erre a kérdésre Ozernin gróf adta meg a választ, ismeretes nyilatkozatával, amely arra vall; hogy még nem gyakorolt diplomata, mert- egész őszintén megmondta a véleményét. Kijelentette, hogy ha a tárgyalás eredményes lesz, akkor Románia emunk fejében i újból csatlakozni fog a hármas szövetséghez. Más román előkelőségek is ugy nyilatkoztak ; NE FOGADJON EL MÁST MINT V* TUNGSRAM 55&&É HAZAI GYÁPTMÁNY. ÓVAKODJUNK UTÁNZATOKTÓL!