Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-05 / 29. szám

íftU, febwto .0. liSLLMAU X AÜU1KS&AU A képviselőház ülése. (Bevonultak a horvátok. — A békés : meg­értő munka kezdetén. — A deklaráció. Tisza miniszterelnök beszéde.) (Saját tudósítónktól) Hosszú idő óta megint horvát szótól hangos a képviselő­ház jobboldali folyosója és az ülésterem­ben megint elhangzott a fájdalmas emlé­kű Visoki Sabore. Ma azonban a béke hangja csendült ki a horvát beszédből. Az a harmincnégy, jobbára Ferenc József­kabátba öltözött horvát delegátus, csupa boldog mosolygás és barátság. Szerény hajlongással üdvözlik régi ismerőseiket, majd egy fülkébe vonulva kezdenek ta­nácskozni, rejtelmes suttogással. Bár be­szélhetnének hangosan is, az ő titkaikat itt senki sem l'es'hetné el. Az ellenzéki folyosó teljesen népte­len. Az ellenzéki pártok tegnap azt hatá­rozták, hogy ha bejönnek, majd csak fon­tos okból fognak bejönni ismét a Házba. A vasúti pragmatika pedig, amelynek gyökérszálaí a koalíciós kormányzásba nyúlnak vissza és amely elien elég heve­sen agitálnak, ugy látszik, egyelőre nem tartozik e fontosabb jelentőségű alkalmak közé. A mai ülésen többek között felszólalt Tisza István gróf miniszterelnök is, aki mindenekelőtt arról szólt, hogy a horvá­tokkal való békés együttműködés kívána­tos, létérdek és reméli, hogy a béke tartós és áldásos lesz. Majd az ellenzék magatar­tására tért ki Tisza .miniszterelnök. Kö­vetkeztetéseket von le abból a tényből, hogy az ellenzék a mai ülésen nem jelent meg. Mikor a sajtójavaslat részletes tár­gyalásából kivonultak, a vezérek kijelen­tették, hogy mindaddig nem vehetnék részt a parlament 'munkájában, amig elég­tételt nem kapnak, nem szereznék, vagy a kezdeményező lépés az elégtételadásra meg nem történik. Az ellenzék, ugy lát­szik, tud magának elégtételt szerezni, ha akar és igy az akarásán múlik az, hogy megszűnjék az akadály, amely visszatart­ja őket a normális tanácskozástól. Kéri az ellenzéket, tegye meg a kezdeményező lé­pést, amelynek lehetősége az ő kezükben van, igy minden pillanatban elháríthatják a .parlamenti tanácskozásaik rendellenes­ségét és teljesíthetik a nemzettel szemben vállalt kötelezettségüket. Az ülésről ez a tudósitá* »zól: A HORVÁTOK. A horvátok reggel kilenc órakor a Kon­tinentál-szállóban ujabb értekezletet tartot­tak és ezen elvégezték a inai , ülésen előter­jesztendő deklaráción a Végső simítást. Tiz órákor bevonultak a képviselőháziba és Peja­csevics Tivadar gróf vezetésével tisztelegtek Beöthy Pál házelnöknél. Beöthy elnököt Ma­zuránics Bogoszláv klubelnök üdvözölte, majd Pejacsevics Tivadar gróf bemutatta a képviselőket. Ezután Beöthy elnök válaszolt, kijelentette, hogy örömmel üdvözli őket a magyar törvényhozás házában és reméli, hogy működésük javára (fog szolgálni Ma­gyarország és Horvátország közös érdekei­nek. Az éljenzéssel fogadott besz'éd után a horvát képviselők kimentek a folyosóra. A horvát szábor elnöke, Medakovics dr., aki a főrendiházba van delegálva, ma külön meg látogatta Beöthy Pál házelnököt, Tisza Ist­ván gróf miniszterelnököt, a kaibinet többi tagjait, a pártelnököket, ugy szintén Justh Gyulát is, akiihez személyes barátság füzi. MAZURANICS NYILATKOZATA. ,A folyosón Mazuránics Bogoszláv, a horvát klub elnöke az ülés megkezdése előtt egy újságírónak hozzáintézett kérdésére a következőket mondotta: — Nagyon örülünk, hogy a békés meg­egyezés utján ismét eljöhettünk és részt ve­hetünk a magyar törvényhozás munkájá­ban. A horvátországi uj politikai alakulást mi tartósnak látjuk, annak reméljük és tar­tósnak gondoljuk a horvát nép 'kedvét is, a mely ezt az alakulást megteremtette. Azon a véleményen vagyunk, hogy a békés meg­értő munka érdekében van Horvátország­nak, de nem kevé'sbé Magyarországnak is. — Igaz-e az a hir, — kérdezte munka­társunk, — hogy meglátogatták Justh Gyu­lát és közölték vele, hogy nem mindenben fognak egy uton haladni a munkapárttal, hanem például a kitiltások és kivezettetések dolgában ellene fognak szavazni az elnöki javaslatoknak. Mazuránics elnök igy válaszolt: — Ez a hir, amiről mi is hallottunk, an­nál kevésbé lehet igaz, mert Justh Gyulával még egyáltalában nem is beszéltünk. AZ ÜLÉS. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Az elnöki iromá­nyok előterjesztése utáni Siegescu József elő­adó beterjeszti a (közoktatási bizottság jelen­tését, a tanitók 'ellem ® muilt óv folyamán in­ditoitt fegyelimi vizsgálatok eredményéről. Következik a napirend: A VASÚTI SZOLGALATI PRAGMATIKA. Dobiecky Sándor előadó ismerteti a tör­vényjavaslat főbb rendelkezéseit és a közle­kedési bizottság nevében elfogadásra ajánlja .1 a javaslatot. Jakab ff y Elemér élőadó az igazságügyi ( bizottság -nevéban aijáailja elfogadásra a ja­j vaslatot. Arra hivatkozik, begy az igasmg­| ügyi bizottság nagy komolysággal tárgyal­ta a javaslatot és arról győződött meg, 'hogy sem közjogi, sem politikai szempontból ki­fogás nem tehető a javaslat ellen. A javas­latnak igen, nagy előnye, hogy nyelvi ren­delkezéseik nincsanek (benne. A DEKLARÁCIÓ. Az előadók után, Hreljanovics Ouidó 1 horvát 'képviselő állott föl szólásra és egy i bevezető horvát nyelvű mondat után nyilat­kozatot terjesztett elő. Tisza István grófot nevének említésekor a horvátok zajosan megéljenezték. A /nyilatkozat főbb pontjaiban igy hangzik: Ezen tisztelt képviselőház által 1907-b.m j elfogadott s a vasúti szolgállati rendta rtás­j ról szóló törvény javaslattal hazánk, Horvát­ország kárára oly nyelvi rendelkezések ál­lapíttatták .meg, amelyek ezen tisztelt or­szággyűlés törvényalkotásának tárgyát nem képezhetik, mert ellenkezésben állanak a Magyarország és Horvátország közötti köz­jogi viszony szabályozására vonatkozó álla­mi alaptörvénnyel, melynek 56. és 57. szaka* szai ugy a Horvát-Szlavónországdk autonó­miájának (körébe tartozó ügyekben, mint a közös kormány közegei részére ezen országok határain belül 'hivatalos nyelvül a horvát nyelvet állapitjálk meg. Tisza István gróf t. miniszterelnök ur (Éljenzés) böles belátásának tutaj danitható, hogy a közötte és a horvát-szerb koalíció, mint Horvátország vezető pártjának megbí­zottai (között létrejött megegyezés végrehaj­tásaiként a vasúti szol gállati rendtartásról uj törvényjavaslat terjesztetett be, amelyből ki* hagyattak azok a nyelvi rendelkezések, ame­lyekben mi az állama alaptörvény súlyos megsértését láttuk. Ezzel részünkre is meg van adva a lehe­tősége annak,* hogy tiszta és őszinte szivünk­ből e t. -Házban ugy hazánk, HarvátaSzLavan­országok, mint a Szent István 'koronájához tartozó összes országok állami (közössége ja­vára tevékenységünket folytathassuk. (Él­jenzés.) . j í: Ü Minthogy a vasúti szolgálati rendtartás­ról szóló uj törvényjavaslat a jelzett pontban álláspontunknak eleget tesz, a horvát ország­gyűlés által e t Házba kiküldött képviselők e törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alap jául elfogadhatják. (Helyeslés.) Tekintettel azonban a törvényjavaslathoz csatolt, meg­okolásra, kötelességünknek tartjuk kiemelni azt, miszerint vissza:vonhatatlan álláspon­tunk az, hogy a horvát nyelrv a Magyaror­szág és Horvátország közötti kiegyezésre vo­natkozó állaimi .alaptörvény 9. és 57. szaka­szaira váló tekintettel hivatalos nyelve a Horvátország területén levő vasutaknak is, s hogy Horvátországok ez -országgyűlésre ki­küldött 'képviselői ezt az álláspontjukat naim­deo adott alkalommal határozottan fogják képviselni s. követelőm, hogy annak érvény is szereztessék. Ez elvi álláspontunkból -következik, hogy a Horvátország területén levő vasutakon a nyelv kérdésének köczbervetőe® rendeleti uton v-aló szabályozását, amint -azt a beterjesztett törvényjavaslat -megokolása kilátásba helye­im, s amely a horvát nyelvnek több tért en­ged, mint az eddigi rendeleti szabályozás — csak a tényleges állapot javitásának s -a tör­vényes állásponthoz való közeledésnek tekint jülk. A törvényes álláspont teljes kielégíté­se, imint általában a M agyar ország és H or­vátország közötti közjogi viszony -szabályo­zására vonatkozó állami alaptörvény szigorú végrehajtása legfőbb -előföltétela -a -magyar és. horvát testvérországok közötti tartós meg­egyezésnek s kölcsönös történelmi vonatko­zásaik -megerősitésénak, amelyet megkíván­nak közös érdeibeik és közös swíhb jövőjük. Horvát-Szla v onországok képviselői bizton remélik, hogy Tisza István gróf, tisztelt mh niszterelnök ur közismert 'határozottsága ós jg-azsá gjszeretetie, valamint, ezen. országgyű­lés belátása és a kiegyezéshez való ragaszko­dása lehetővé fogják tenni azt, hogy a 'Ma­gyarország és Horvátország között fölmerült ós az államjogi kiegyezés eltérő magyaráza­tából származó összes egyéb vitás kérdések Horvátországgal egyetértőlég nyerjenek an­nak idején kedvező megoldást. (Éljenzés ós helyeslés.) A MINISZTERELNÖK VÁLASZA. Tisza István gráf miniszterelnök min­denekelőtt hazafias örömének ad kifejezést amiatt, hogy Horvátország kiküldötteit itt a közös munkásság területén újból teljes szám­ban együtt látja és -hogy a most fölolvasott eSső kézbői, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre

Next

/
Thumbnails
Contents