Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-28 / 49. szám

1914. február 28 DÉLMAGYARORSZÁG zőmek is tanúskodnia kellett, akinek vallo­mása szintén kedvezőtlen volt a vádlott já­rásbiróra. E miatt a különben is nagyon in­gerlékeny természetű járáshiró ilyen, szavak­ra fakadt a nagy, 'hallgatósággal zsúfolt tár­gyalási teremben: — Hogyan emlékezhetnék ez az ur va­lamire, hiszen mindig részeg, most :is az! Az eskü alatt kihallgatott jegyző a tár­gyalás felfüggesztése után a törvényszéki elnöknél akart panaszt tenni ,a sértés miatt. Ettől a szándékától azonban később elállott, mivel a járáshiró ellen most hivatalosan tnern lehetne eljárni. Ezért tehát lovagias uton provckáltatta a vele együtt szolgáló feljebbvalóját, a járásbirót, aki azonban az­zal a megokolással, hogy az ügy a „törvény rendes útjára" tartozik, .a lovagias elégtétel­adást megtagadta, a járásbirósági jegyző se­gédei erről jegyzőkönyvet vettek föl. — Halál az állomáson. Lúgosról jelen­tik: Tegnap reggel egynegyed négy órakor a lugosi állomáson özvegy G. Szabó József­né 59 éves szapárifalvai asszony Buziásfür­döre akart utazni. Midőn a tehervonat fiity­tyentett, azt (hitte, hogy a buziási személy­vonat indul el, nekiszaladt a tehervonat lo­komotívjának, amely elütötte. Az asszony koponyacsonttörést szenvedett és azonnal meghalt. Mehring Vencel állomási portás vissza akarta rántani Szabónét, a vonat öt is ellökte. Szerencsére csak könnyebben sé­rült meg. A vizsgálat megindult. — A müncheni amazonok. Nincs az a Puritán északamerikai állam, amely vesze­delmesebb volna a kikapós férjekre, mint a milyen tegnaptól fogva München, a művész­város. Az történt ugyanis, hoigy a müncheni hölgyek, akiket módfölött fölháboritott egy 'családapa hűtlensége, a sarkukra álltak és olyan igazságot szolgáltattak, amelynek a közerkölcsökre való hatása bizonyára .sokáig érezhető lesz a bajor fővárosban. A meglec­kéztetett férfiú az együk biztosi tó társaság­unk a felügyelője, aki vidéki utján megis­merkedett egy fiatal' leánnyal, azt magával vitte Münchenbe és .a maga lakása közelében szállásolta el. Mikor eri'ől a felesége tudo­mást szerzett, elhagyta az urát és hazament a szüleihez, mire a hűtlen férj a vigasztaló­fiúsnak ahoz a módjához folyamodott, hogy barátnőjét végkép magához vette. 'Ez a min­denesetre Ízléstelen eljárás a legnagyobb mér 'ékben felbőszítette a kerület asszonyait. Ez osetben azonban inem maradtak meg a néma megvetés passziv sezrepében, hanem elhatá­rózták, hogy igazságot szolgáltatnak és pél fiás elégtételt adnak a megcsalt hitvesnek végnap mintegy háromszázan megjelentek a ;tátigy©lő lakása előtt és mivel elsősorban, természetesen, a kivánesiságukat akarták kielégíteni, óriás lármával követelték, liogy a teány jelenjék meg az ablakban. Mivel azon,han a házbeliek moccanni sem merteik, a yk betörték az ajtót, behatoltak a lakásba r9 a szepegő leánnyal alaposan elbántak. iMi­°r ezen tul voltak, a hűtlen férfira került a ®°r, akivel közölték szigorú Iföltételeiiklet, sorában elsőnek azt, hogy a leányt rög­távolítsa el, ami meg is történt. Ezután fe1-1 kényszerít ették, hogy táviratozzon a fe­dőének. hivja haza és igérje meg, bogy ^teztességes ember lesz belőle. A férfi az ef+ Vanaten kapitulált és mikor a felesége ijS ° ígérkezett, a pályaudvaron a lelkesen asszonyhadsereg fogadta, amely la­f .Saig kisérte. Még azt is tervezték a rend­iéi11• hölgyek, hogy tüntető körmenettel toták Ím; a dicsőséges napot, ezt azonban engedte megtartani a rendőrség, mely j^bként nem avatkozott bele az inspektor la 'intimebb családi ügyének ily szclkat­('s lármás elintézésébe. bocsássa be, Kaszab a revolvert mutogatva, intett, hogy nem bocsát be senkit. Erre a szomszédok befeszítették a szoba ajtaját, mi­re Kaszab revolveréből kétszer a fejébe lőtt s azonnal meghalt. 'Leveleiben öngyilkossá­ga okául boldogtalan családi életét hozta föl. Kaszabot ugyanis elhagyta a felesége. Ka­szab mielőtt öngyilkos lett, feleségének min­den holmiját, ágyneműt, ruhanemét elégetett és más értékes dolgokat is megsemmisített. Valószínű, hogy a házat is magára akarta gyújtani, de erre már nem maradt ideje. A különös öngyilkosságról a szabadkai ügyész­séget táviratban értesítették. — Előadás a tűzoltók javára. Mint már jeleztük, kedd este a iKorzó-moziiban az önkéntes tűzoltók javára előadás .lesz. Er­re az előadásra igazán gazdag és élvezetes műsort állított össze a rendezőség. Simkó lElemérné és Szánthóné Ladányi Mariska opieraáriákat adnak ellő nagy készültséggel, Meák Gyula .művészi zcingora kísérete mel­lett Darabos Lajos hódmezővásárhelyi bari­ton énekes pedig :a legszebb magyar nép- 'és müdalokat fogja énekelni. Résztviesz a iSzege­di Polgári Dalárda is legújabb dalaival Kö­riig Péter vezetésével. És ezenkívül bemutat­ják még .a Korzó-mozi legújabb teljes műso­rának képeit, melyeik közt aktuális képek és „Egy .aviatikus drámája" cimü világsláger kép is lesz. A jegyeket a Korzó-mozi árusítja. 'OK — Tanuk előtt. Kaszab Sándor ad u bir­lov? l^'ány nappal ezelőtt levelet irt Kar­aln:,n 'akó nőtestvérének, Halasi Illésnének, kis fiáien bejelentette, hogy elküldi hozzá a Adár Galasiné rosszat sejtett s azonnal folt"^mázott, de testvére házát zárva ta­ft* ' 2,Ühivta a szomszédokat s az ablakon Het • flgyelték' ílogy Kaszab Sándor leve­HüHt y."'tálette az asztalon pedig revolver nalasiné bekiáltott testvéréhez, hogy Fölmentették Pataj Sándor dr.-t — Az első Izgatás! sajtópör a szakbiró­ság előtt. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi királyi törvényszék első tanácsa nagyon érdekes ügyet tárgyalt ima délelőtt. Pataj Sándor dr. zombori ügyvéd került a vádlottak padjára alkotmányos álldmfo^na ellőni izgatás vét­sége imiatt. Pataj dr. Nagy György dr. ügy­véd, köztársasági pártvezér lapjába, a nem­rég megszűnt Magyar Köztársaság-bü, 1913. junius 14-én cikket irt Névmagyarosí­tás amiméi, amelyet a szegedi 'királyi ügyész­ség 'inkriminált. A vádtanács vád a'lá is he­lyezte a cikk szerzőjét és a szakbiróság elé utalta az ügy tárgyalását. Az ilyen pöröket •eddig az esküdtszék tárgyalta, a királyság védelméről alkotott u'j törvény azonban a sajtó utján elkövetett izgatásokat is kivonta az esküdtbíróság illetékessége a'lól és szak­biróság elé utalta őket. Ma debütált tehát Szegeden a szakbiróság izgatási pörben és épen ezért a tárgyalás iránt nagv érdeklődés mutatkozott, különösen jogászkörökben. A tárgyalási terem teljesen megtelt hallgató­sággal, amelynek egy része a védőbeszédre volt kiváncsi, mert Pataj Sándort,, imaga Nagy György dr., a köztársasági párt volt vezére védte. A tárgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg Pókai Élek táblabíró, főtárgyalási elnök. Mészáros Kálmán és Márton József voltak a szavazóbirák, a vádat Zombory Jenő ki­rályi ügyész képviselte. A tárgyalás megnyitása után az elnök Pataj Sándor dr.-t hallgatta ki, aki elmon­dotta, hogy ötven éves, vagyonos, traovai (Bulgária) születésű, zombori gyakorló ügy­véd, husz évvel ezelőtt párbaj vétségért tiz napi állanrfogházra Ítélték. Az általános kér­dések után a jegyző fölolvasta a vádiratot, amely szerint tulajdonképen csak egy para­dokszon magyarázása képezi az alkotmá­nyos államforma elleni izgatás vétségét. Ez a paradokszon pedig igy szól: Kell is ma­gyarosítani, mert ez csak egy koronába ke­rül. Tekintve azonban, Ihogy köztársasági lapban jelent meg, nem is lelhet kétes, hogy a szerző ezalatt az egy korona alatt, milyen koronát értett. A vádirat fölolvasása után Pataj Sán­dor dr. az elnök kérdésére kijelentette, hogy ő nem érzi magát bűnösnek, mert az ö vé­leménye szerint nincsen izgatás a cikkben. Különben is ugyanaz a cikk két héttel előbb megjelent a zombori „Igazság" cimü lapban L is és ezt észre sem vette az ügyészség, ö az egész vádemelésben még mindig csak a Magyar Köztársaság üldözését látja, melyet .még kimúlni sem hagynak békében.' Ezután Márton biró fölolvasta az inkri­minált cikket egész terjedelmében, majd a pörbeszédekre került a sor. Az ügyész vád­beszéde több mint negyed óráig tartott. Ki­tért a köztárassági párt mozgalmára, me­lyek szerinte ,nem is lehetnek más irá­nyúak és nem is lett más végcéluk, mint a jelenlegi alkotmányos államforma ellen iz­gatni. Ezt a célt szolgálta a „Magyar Köz­társaság" is, amelyet csak azért alapították, hogy ezen eszméket a sajtó utján kisebb fe­lelősség mellett, nagyobb nyilvánosság ré­szére terjeszthessék. A vádlott cikke is csak ezért Íródott. Az ügyész után Nagy György dr. mon­dotta el védőbeszédét. Hosszan és a tőle megszokott lelkesedéssel beszélt. Az ügyész vádját visszautasította és azt magyarázta, hagy a köztársasági pártot sohasem vezé­relte az izgatás szelleme. A párt minden egyes tagja jó hazafi volt és csak szolgálatot tettek azzal az országnak, Ihogy nyíltan ki­mondották meggyőződésüket, amely megva­lósulás esetén, az ország boldogulását je­lentette volna, ö az inkriminált cikkben nem lát izgatást. Nagy György dr. beszéde után az elnök három kifejezése miatt rendreutasította és azután tanácskozásra vonult vissza a biró­ság. Hosszas tanácskozás után íéltizenkettő­kor hirdette ki az Ítéletet az elnök, amely szerint a törvényszék Pataj Sándort az iz­gatás vádja alól fölmentette. Az Ítéletet az­zal indokolja meg a biróság, ihogy az inkri­minált kifejezés ügyes szójáték, de nem rne­riti ki az izgatás tényá'lladékát. Hirdessen a Délmagyarországban! MAGYAR TUD. SZÍNHÁZ. TELEFON 872. Szombaton és vasárnap Psglander- esték A Nordisk Films Compagnie szenzációja Uráma 3 felvonásban. Szereplők Else Frőlich Clara Wicth WaSdemar PsySander. Előadások hétköznapokon V«6 órától. Vasárnap d. u. 2 órától folytatólag.

Next

/
Thumbnails
Contents