Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-27 / 48. szám

134. DÉLMAGYABORSZAG 1914. február 28. zeéniie, hogy ezektől a befolyásoktól, a melyekből:, ha a cselekvés teréne lépnek, bünpör és bombamerénylet lesz, az oláh népet megoltalmazza, az oláh egyházat és klérust e mozgialhnaikitól elszigetelje és a magyarság védelmét mindenütt a nyelv­határofcon napirendre tűzve, elsőrendű és fontosságú kérdésévé tegye a magyar po­litikának. A második polgármesteri állás. — Két órás vita a közgyűlésen. — (Saját tudósít ónktól.) Csütörtökön dél­után négy órakor mérsékelt érdeklődés mel­lett folytatták a februári közgyűlést, de a második polgármesteri állás kérdése körül támadt hossza vita miatt a tárgysorozatnak mindössze két pontját sikerült letárgyalni. A tanács napirendre térést javasolt a máso­dik polgármesteri állás szervezése fölött s a tanácsi előterjesztés után, amit Taschler En­dre főjegyző terjesztett elő. Egész vitalavina indult meg, amelynek a hosszadalmasságát kedélyes közbeszólások áradatával ellensú­lyozták a tréfásabb kedvű városatyák. A má­sik ügy, amit elintéztek, kisebb jelentőségű: a kis- és iniagyösszeszéki vizállásos terüle­tek hasznosítása. Ezzel aztán ki is merült a közgyűlés ideje, de főleg — a városatyák türelme. Az elnök látván ezt, a közgyűlést' hamar berekesztette és a folytatását március negyedikére, a jövő hét szerdájára halasztot­ta el. A mai közgyűlési vitáról az alábbi rész­letes tudósításunkban számolunk be: A közgyűlésen Bokor Pál helyettes-pol­gármester elnökölt. Jegyzők: Taschler En­dre főjegyző és Rack Lipót aljegyző. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitele­sítése után a közgyűlés áttér a napirend folytatólagos tárgyalására. Elnök bejelenti ezután a póttárgyakat. Ezek: a paprikatermelő telep létesítésére vo­natkozó miniszteri leirat, a rendőrségi ál­lamsegély felosztása, a röszkei templom ügye és a házadómentesség meghosszabbí­tása. (Kezdődik a nagy vita.) .Ezután a napirend folytatólagos' tár­gyalására tér át a közgyűlés. A második polgármesteri állás szervezése ügyében a ta­ulácis napirendre térést javasolj (iniiVíjlhogy az állás szervezése előtt most inéig törvényes akadályok .állanak. Wimmer Fülöp abban ia romén y tón szó­lal föll, hogy a tanács javaslatát a közgyű­lés nem /fogadja el. Ennél fontosabb kérdést ezidőszerínt nem talál az egész közigazgatás­ban « éppen emiatt is szükséges most már ennek a kérdésinek a megoldása. /Nem kíván utalni arra, hogy a város örök érdemeket szerzett polgármestere hosszabb idő óta a város ügyeit betegsége .miatt személyesen: nem vezetheti, mert csak örülne annak, ha a polgármestert, mielőbb a legjobb egészség­ben viszontláthatná, de még aikikor is arra kell törekedni© a város közönségének, hogy azokat a teendőket, amelyeik a polgármestert nem törvényesen terheiLiik .le, egy külön ta­nácsosra ruházzák át, akit direkt azért tarta­na a város közönsége, hogy a polgármestert helyettesítse. Indítványozza, utasítsa a köz­gyűlés a szervező bizottságot, hogy enmtek az állásnak a kérdésével a restauráció előtt foglalkozzék. Mindenki elismeri, hogy Sze­ged város polgármesterének munkaköre egy ember részére sok, kéri tehát indítványa el­fogadását. Szivessy Lehet dr. teljes egészé­ben magáévá teszi Wimmer indítványát. Utal arra, hogy amikor ennek az állásnak az eszméje a fizetésTendezés során fölmerült, a polgármester kitűnő egészségben: s már akkor is amellett volt a közvélemény — tisztán a város fejlődése érdekében, — hogy azokat a teendőket, amelyek a polgármestert a reprezen,tálason kívül terhelik, egy má­sodpolgármesterre ruházzák át. Obláth Lipót: Akkor helyettes királyi állást is kellene szervezni! Szivessy Lehel: Erre az a válaszom, hogy a király egy alkotmányos ország ha­( talmi képviselője, míg a polgármester egy , munkaerő, akinek munkatársakra van szik' vsége. (Födlfeiáltásiok: Ugy van!) Törvénysza­kaszokat liidéz, .amelyekből kitűnik, hogy a 111 ásod polgár mester i állás szervezése előtt törvényes akadályok nem államiak. Arra kéri a közgyűlést, bogy Wimmer iFülöp indítvá­nya értelmében utasítsák a szervező bizott­ságot, hogy a polgármestert helyettesítő kü­lön tanácsos teendőit állapítsa meg és a .lé?' közelebbi közgyűlésnek tegyen javaslatot él­ben az ügyben. Pillich Kálmán a 'tanács in­dokait /fogadja el és ezért pártolja a tanács javaslatát. Szerinte az 1886-iki törvény a vá­ros adminisztrációjának és minden .ügyének vezetését egy ©mtór: a polgármester kezébe teszi ke. Balogh Károly: Osztatlanul Pillich Kálmán: Népiesen megvilágítva a dolgot, olyan második polgármesteri úlllró mintha a négyes fogatot két kocsira bíznál, az egyik jobbra, a másik balra rángatná 3 gyeplőt, aminek az a következménye, bogy kocsi felborul. Wimmer Fülöp: Nagyon rossz hasanW* Sántít. Fölkiáltások: De mennyire! Pillich Kálmán befejezi fölszólalását & Ismételten a tanács javaslatát ajánlja élf®" gadásra. Becsey Károly dr. Pillich Kálmán álláspontjához csatlakozik. Szerinte ds a sodik polgármesteri állás szervezésének h>r' vényes akadályai vannak, a közgyűlés felre nem mehet bel e abba, hogy egy tör vény teh" inditványt támogasson. Kérdezi, miért n/ sorolták /föl azokat a teendőket, amikeit a ® sodik polgármesterre akarnának 'hárítani / indítványozók. Ilyenformán a polgármester helyettesítő tanácsosnak még munkáik0/ sem tudnak adni. Ellenzi az inditványt xm azért is, mert a polgármestertől sohase'" hallotta ínég, hogy itul van terhelve inunk"' val. A tanácsi javaslat elfogodását kéri. (A tanács dicsérete.) Kormányos Benő dr. két álláspont küz­delmét látja ebben: a kérdésben, az fegy18 akarja az uj állást, a imásik nem s a küzd0' lemből ő azt látja, hogy a mérleg az aW0^ — Eljönni önnel, abbé ur? De hisz nem tehetem — mit szólna atyám? És szemeit lesütve tette 'hozzá: — Hiszen tovább is láthatjuk egymást itt. Senkisem fog erről tudni, abbé ur. Az abbé nem értette meg, mit akar mon­dani ezzel és tűzzel folytatta az ostromlást. — Marié, kérem, minthogy mégis egy kissé szeret engem, jöjjön velem. Nálam kell lennie. El kell hagynia atyját és odahaza szülőfalumban, megesküszünk. A leány hirtelen föltekintett és ámulva nézett Ghabertre. — Megesküszünk? . . . — De persze... hát nem akar a felesé­gem lenni?! Ekkor kacagásra fakadt Marié. — ó abbér ur, ön csak gúnyt üz velem. Nézze osak, hiszen miként lehetne valaki papnak a felesége? — De hiszen én nem vagyok pap! Nem vagyok pap! — kiáltotta Ghabert. — Még csak tanuló vagyok . . . kano­nok; azaz, hogy .még nem tettem le a foga­dást, még teljesen szabad vagyok — haza akarok menni — kis házam, földem van — nem félek a mezei munkától, mint barátaim. Jöjjön velem, oly boldogok leszünk. Most Marié is elkomolyodott. Megrázta a fejét és igy szólt: ) — Ó, mindezt én nem értem. Papi ru­hát visel, a haja le van vágva, mint a pa­poké, papi imakönyv van a 'kezében, papnö­veldében lakik, tehát pap, miint a többi: ós egészen bizonyos, hogy én nem lőhetek pap­nak a felesége. Mindezt haragos, .majdnem kemény han­gon mondta. Ghabert ugy érezte, hogy egész gyönyörű álma széjjelpattam, mint a szappan­buborék. Halántékán gyöngyözött a veríték s kétségbeesetten, dadogta: — Tehát nem akar? — Pap felesége lenni? Ó nem! És az atyám sem engedné. Es különben sem jutot­tam még ennyire. Ha ugy akarom: holnap is férjhez mehetek, akad, aki elvesz és nincs szükségem papra. A vasalója után nyúlt és dühös buzga­lommal folytatta munkáját, mintha megsér­tették volna. Hirtelen zokogást hallott. Az abbé ott ült, fejéi kezeibe temetve, könyö­kével a sövényre támaszkodva és sirt. Ez meghatotta Mariét, mert nem volt gonosz természetül Közeledett feléje, csu­hája ujjára tette kezét és igy szólt: — Ne, ne haragudjon, abbé ur. Nem te­hetek róla, hogy — hogy ön pap. Ghabert föltekintett a leány arcára. Pil­lantása végig siklott) a bájos lkéipen: olyan fiatal volt, oly kivánatos, szürke szemé/' eperpiros szájával, szőke hajával és ar/ nyaka puha, hamvas bőrével. És mindez egész fiatalsága, asszonyi bája .másé lre másé! A fekete csuha, mely feszegeti mel/ derekát: örökre elválasztja őket egymás/ mert pap felesége nem akar lenni Marié és nem akar erkölcstelen viszonyt. És hirtelen mélységesen bánatos és zetlen, majd testvéries gyöngédség érz® váltotta föl előbbi szenvedélyes fájdah"3; Szánalmat érzett mindkettőjük iránti — e isten tudja, ki fogja letépni, lehervaszt3/,, bájos virágszálat? S szivét ugy szorong3 a válás keserve! Fölkelt, mindkét karjával fölemelt® 3 gához Mariét, szivéhez szorította és 3 egy pillanatra az övéihez simult ... ^ Azután szelíden, letette újra a fÖ'dre igy szólt: — Isten veled, gyermekem! ö is sirt. — Isten veled, suttogta. — Gyors .Je­tekkel távozott Ghabert, lesietett a vári­ba vezető lejtőn. A délutáni óra perzsel0 W ja forrón sütött le sötét alakjára. És nya oi­hátát, mintha sebesre égetné a fekete ha. az újonnan megnyílt Bútorokat f^f f^ W w V w^ww w M|ípiMM|ftlB szepestietunb be. és', mindennemű lakásberendezési cikkeket = Telefonszám: 1303.= Kárász-o.7' SZEGED.

Next

/
Thumbnails
Contents