Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-25 / 46. szám

&14. február 25. délmagyaböbseág 7. íieBeiuének 23 éves Jaikiaíb nevű testvére végre is bátorságot kapva, odaugrott az inashoz és mit csinált, mit nem-, ezt biztosan tudni Még nem lehet, tény az, hogy most már a szerencsétlen gyerek kezdett kiabálni: — fin vagyok Béla, hát nem ismernek meg? Azután megtántorodott és eszméletlenül vágódott el a padlóm, farsangi kosztümjét Pedig vér borította el. A család ekkor már felismerte a trófacsiuálót, de késő volt. Órásért kellett sietni ás a rendőrséget értesítem. A rendőrség részéről Borbola Jenő dr. ügyeletes rendőr fogalmaaó jelent ímeg a hely szinén és intézkedésére a póruljárt maszkiát Wállitották a közkórháziba, ahol az orvosok Megállapították, hogy a gyerek oldalát íkésSzi,rás érte, mely behatolt a veséjébe. A sérülése nagyon súlyos, életveszélyes is lehet. A reudőrfogalmazó még az éjszaka fo'yamán kihallgatta a közkórházban. Schreit)ei't, aki azt vallotta, hogy Mezeiné, Jakab rtevü testvére, aki munkás a kendergyárban, ar"ikor melléiígrott, akkor késsel beleszúrt, v'aWzinüleg. félelmében. Kihallgatták a Munkást is, aki a/.ónban tagadja, hogy ő meg H*Urta volna az inast. A rendőrfogalmazó szembesítette őket és mindaketten megmafedták a vallomásuk mellett. A rendőrség m°&t tovább folytatja a nyomozást, hogy ki fhelős a farsangi tragédiáért. írek. Szegedi kalendárium„ ^szerda é HAMVAZó SZERDÁVAL H vége a farsangnak. Kezdőfb dik a böjt. Ma lezajlott az | utolsó igazi farsangi mu^^ 3 lat súg és az emberek már nem a báltermekbem, örvendeznek az életnek és >n °tt felejtik el a napok szürkeségét. Hakellene hinteni a fejünkre és szánni-banneaZt a S(>k bűnt, amit el se követtünk, han 1 Cstak ugy ránk szakadt az élettel, amely tó bűnös mindennél, de azért hozza a VQ**t és hozza a böjtöt is. I ,0 Ja RAS: A meteorológiai intézet jesiil ^ szer*)lt elvétve csapadék és némi hövét^ várható- — Sürgöny prognózis: Ellet- e €sapadék> hűvösebb. — Déli hömérsék; 9:4 Cehius volt. ban^fAROSBAZAN valamennyi hivatal tatai l5tt 8 órát61 délután 2 órái9 van hi~ foga \ A Polgármester betegsége miatt nem üélxr A főkapitány fogad délelőtt 11 órától an 2 óráig. Üilef TORVÉNYSZÉKEN, táblán, a onáv. táryJ.esetőségnél és a munkásbiztositó-pénzhiv«lalre0!}el 8 árától délután 2 óráig van áéleil;? ALLAMl GYERMEKMENHELYEN l°» 6 8 6rát6l> délután 2 óráig van hivatalát0r, Allandó ügyeletes szolgálat. Betegek QSa délután 2 órától 3 óráig. ^°GYI KÖNYVTAR, nyitva délelőtt 10—l-ig és délután 4-től 7-ig. Idegeneknek a képtárt engedéllyel hétköznap is meg lőhet tekinteni; helybeliek vasár- és ünnepnciipokon látogathatják délelőtt 10—l óráig. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor „A kis király", operett, URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 ómtól kezdve este 11 óráig: Vígjáték esték. Tangómámor, vígjáték. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 5 órától kezd've este 11 óráig: At lant is, dráma 8 felvonásban. VASS-MOZI: Délután 5 órától kezdve este 11 óráig: A kis királynő, anarchista dráma 3 felvonásban. Van gomb, de nincs kabát. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi jogakadémiának, amely valamennyire mégis kárpótolná Szegedet az elvesztett egyetemért, meg van már a helye is. Ma délelőtt tartott ülésében jelölte ki a tanács a helyet csakúgy tréfásan, bár ez az ügy igazán több komolyságot érdemelnie. /Különösen azért is, hogy ha már az egyetemtől évtizedekig elestünk, legalább mentsük a menthetőt. Arról volt szó, hogy Erdélyi István mérnök ia Kossuth Lajos-sugárut és a Pacsirta-utca sarkán tévő és a tulajdonát alkotó hatalmas telket — 1500 négyszögöl, tehát majdnem egy hold — megvételre ajánlotta a városnak 135.000 koronáért azokkal a kisebb értékű épületrészekkel együtt, amelyek a. telkein állanak. A mérnökség fölbecsülte a telket s azt mondta, hogy csak százezer koronát ér, ennyiért megvásárolhatja a város, ha van rá pénze. Tóth Mihály dr. tanácsos mindezt a inai tanácsülésen ibejelentette s mag is volt a tanácsban a hajlandóság, hogy százezer koronát kínáljon a telekért, csak az volt a hökkenő, hogy mit építsenek föl rajtaf Elősorolták az összes megvalósításra váró terveket: a vásárcsarnoknak, a második városházának, az uj kórháznak, a tüzérlaktanyán a'k van .már helye, mit tegyenek hát a Kossuth Lajos-sugárut és a Pacsirta-iutca sarkára? Végül hosszas (találgatás után kisütő titék, hogy a telek kiválóan alkalmas volna a jogakadémiának. De hol v.an a jogakadémia? — kérdezték .a tanács tagjai közül néhányan, akiket meglepett ez ta váratlan fölfedezés, mivelhogy eddig nagyon is a jövő zenéjének tartották a pozsonyi jogabaidémi idehelyezését. — Volna gomb, de nincs kabát — mondogatták. Éppen ezért nem szabad Jett volna tréfára venni a dolgot, hanem még ezt az alkalmat is meg kellett volna ragadni a jogakadémiának Szegedre való áthelyezése érdekében. A telek is kapóra jött, hogy a tanács fölirat utján nyilatkozatra kérje a közoktatásügyi minisztert, hajlandó-e a pozsonyi jogakadémiát Szegedre helyezni, — mert ha határozott ígéretet kap, nyomban gondoskodik megfelelő nagyságú telekről. Mindenesetre elősegítette volna az ügyet valamivel, ha ez a tanácsnak eszébe jutott volna. — József főherceg élete. Alig van a Habsburgok közül valaki, akit annyira körül vett volna a magyar nép szeretete, mint néhai József főherceget. Ami jó és szép tulajdonsága csak lehet egy embernek, azt József főherceg mind egyesitette magában. A szegénynek istápolója, a koldusnak fölisegitője volt. Itt élt Magyai-országon és kitartott velünk, minden. (Csapásban, szenvedésben. Velünk sirt, ha hajunk volt és védünk örült jóságos lelkének minden melegével, szeretetévé], ha mi is örültünk. Szinte csodálatos, hogy a magyar irók közül eddig senkiinek eszébe nem jutott, hogy ennek a nagyszerű életnek tiszta, világos tükrét odatárja azok elébe, akikért élt, akikért egy egész élet en, át dolgozott. Ennek a hatalmas munkának megirására vállalkozott egyik kollégánk, Ortutay István liirlapiró, a Szegedi Napló munkatársa, József főhercegnek dedikálja a könyvet, amelyhez az engedélyt a fenséges ur udvarmesteri hivatala a következő levélben adta meg: Van szerencsém értesíteni, hogy József főherceg ur (') cs. és kir. Fensége megengedni méltóztatott, hogy néhai József főherceg Ur C) es. és kir. Fensége életrajzát novellisztikus alakban megírhassa és ezen müvét József főherceg Ur ö es. és kir. Fenségének dedikálhassa stb. Budapest, 1914. február 20. Szapáry főudvarmester. A könyvre előjegyzéseket már most elfogad a szerző. — Unió Szerbia és Montenegró közt. Cetinjéből jelentik: A szkupstina tegnap délután megkezdte a fölirat tárgyalását. A vita különösen Drljevics (unionista) volt pénzügy miniszter energikus föllépése által vált érdekessé, amennyiben a szóló elsősorban azt kívánja fölvenni, még pedig félreérthetetlen formában, a föl iratba, hogy Montenegró és Szerbia közt vámügyi, katonai és diplomáciai unió kötendő. A fölirati javaslatot végül el fogadták. — A Korcsolyázó-Egyesület ögye. Ismertettük azt az interpellációt, amit Pásztor József törvényhatósági 'bizottsági tag nyújtott be a polgármesterhez a Szegedi Korcsolyázó Egyesületben tapasztalt állapotok miatt. Ebben az ügyben ma Pásztor József a következő levelet intézte a polgármesterhez: Nagyságos Polgármester Ur! A Korcsolyázó Egyesület ügyében beadott interpellációmat tisztelettel visszavonom, minthogy örömmel vettem tudomást arról, hogy az ott uralkodó állapotokat Nagyságod vizsgálat tárgyává teszi. Kérem Nagyságodat, hogy interpellációmat mint feljelentést .kezelni méltóztassék. Szeged, 1914. február 23-án, mély tisztelettel Pásztor József. — Mozgalom az ipartestöleti dijak emelése ellen. A szegedi iparosság körében megütközést keltett az ipartestület elöljáróságának az a terve, hogy a jövő hónap elején tartandó testületi közgyűlésén, a tagsági dijakat 3 koronáról 5 koronára és az inasszaibaditási dijakat is jielentőselbb miértéikiben fölemelni akarja. Ez ügyiben a felsővárosi iparoskör vasárnap rendkívüli ülést tartott, melyen a nagy számmal megjelent tagok elelső kézből, nagy választékban csakis az = ifnnMlftálráhfln Cvnnnrlfin Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre