Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-21 / 43. szám

EÉLMAGTABÖBSM 19X4. február 21. tisztviselők a román kuűtturális, társadallml és: gazdasági 'egyesülletieftóben is részt fognak venni. Ami a román nemzetiségi pártot illeti, végzetes hibának taéiom, hogy ily párt létezik, de utóvégre ez az ö dolguk. Szabad áldám polgárait attól! a jogtó'l* hogy nemzetiségi alapon pártot alkossanak, megfosztani nem tehet. Hiszen' Magyarországon még az osztály gyűlölet alapján is szabad páéiot alakítani. Az, hogy a románok egy ideig paszszi vitásban- voltak, csak struccpolitika voftt, mert az áliatt az idő allatt is eléget politizáltak és ebiben egyáltalában nem voltak akadályozva. Kilátásba helyezte továbbá a kormány, hogy a törvények román nyelven is meg fognak jelenni. Azoknak a tisztviselőknek és községeknek, akik a néppel! érintkeznek, a romáin nyelvet annyira ismerniük kelll", bogy a népet megértsék. Addig is, mig IkeUlő .számmal tesznek ily tisztviselők, a kormány már időközben i.s a román vidékeken lehetőleg oly tisztviselőket alkalmaz, akik románul" értenek. Kilátásba helyeztük, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályaiban, a román vidékeiken a román, nyelv fakultat ive tan ittas sék, esetleg mint görög pótló tan tárgy. Bátor vagyok egy suttyomban elkövetett hazaárulásomat is bejelentem. A jegyzői tanfolyamokon már életbe léptettük a nemzetiségek nyelvének tanítását és az ifjúság nagyon szívesen, örömmel tanulja ezeket a nyeli'veket. Ha kimondjuk azt, Ihogy előnyben részesül!' az a pályázó, aki a nemzetiség nyelvét ismeri, bizonyos, hogy az ifjúság nagy buzgalommal1 fogja ia nyelvieket tanulni. Ez valóságos áldás tesz a népre és az a tisztviselő, aki a nép nyelvét érti, egész más erkölcsi súlyai fog biinni a nép előtt. (Éljenzés és taps.) A bíróságok ügyében kimondottuk, hogy a beadványokat magyarul kelül készíteni, de meg kell!' engedni, hogy a szóbeli tárgyalásokon az ügyietek .anyanyelvüket használják. A büntető eljárásban1 szintén megengedtük a nemzetiségi nyelv használatát az élőszóval valló kihallgatások alkalmával. Vannak olyan vármegyék, ahol bizonyos beadványokat elfogadnak nem magyar nyelven is és bizonyos értesítéseket kiadnak a nemzetiségek nyelvén is. Most, 'hogy a közigazgatást államosítjuk, az eljárást egységessé kell tenni. Az ország minden, polgárai az elsőfokú közigazgatósági' hatóságoknál anyanyelvüket Írásbelii beadványokban is használhatják, Iha azokat maguk szerkesztik meg. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a féllel anyanyelvén fog tárgyalni, ha a fél) ezt kívánja. A belső szolgálat nyelve azonban magyar marad. Az idézéseket anyanyelven is kiadjuk, de az érdemleges ügyiratokat csak magyar nyelven, azzal1 a kötelezettséggel, hogy a magyarul' nem értő fél részére meg kell magyarázni a magyarul kiadott ügyiratoikak. Az ügyvédeik számára fölhatalmazást adni, hogy beadványaikat nemzetiségi nyelven is szerkeszthessék, nem szükséges, mert egy ügyvednek tökéletesen kell tudnia magyarul és nemcsak a közszolgálatnak, de a félnek is érdeke, hegy a hatóság vagy bíróság által iközvetettenüii értett nyelven legyenek kiállítva az ügyiratok. A kérdések harmadik csoportja gazdasági Véren mozog. A román urak igen nagy súlyt vetettek oly kérdések tárgyalására is, amelyek maguktól értetődnek. Ilyen kérdés például az, hogy a gazdasági kirendeltségiek a románokat is támogassák. Kívánták, hogy népies gazdasági' előadásokat román nyélven is tartsanak ós hogy általában a román kisgazdák a magyarokkal egyenlő elbánásban rés zesi.il'jertek. A TÖBBI PONT. Ez minid nagyon természetes dolog. Szóiba hozták azután a telepítési akció kérdését i.s, amelyre nézve kijelentettem, 'hogy a telepítési akciónak nincs a románokkal szemben aggressziv jellege, csak azt akartuk, hogy a magyarság birtok állománya a magyarság kárára és a románok hasznára ne változzék meg. Ez-ji a téren nem a támadás, hanem a •védekezés a oélvnk. Ezen a kereten belül a W Igazgató VAS SAndor Telefon 11-85 Szombat, február 21. a főszerepben. Dráma 4 felvonásban. Irta: ÚRBAN 8 A AD. ül lw. Ctöddások pénteken és szombaton :•« 5, 7 és 0 órakor. :-: Vasárnap d. u. 2 órától cjjcl 12-ig. kormány a jövőre nézve is szabad kezet tartott fenn magának. A kérdések legnagyobb tömege az iskolaügyekre vonatkozik, Igen nyomatékosan követelték az 1907-ik évi iskolatörvény revizióját, amelynek rendelkezései rájuk nézve ige" sérelmesek. Igen alapos megfontolás tárgya volt a kormány,naik, hogy föglalkozzékie » törvény revíziójával? Noha a törvénynek vannak oly rendelkezései, amelyek nem szerencsések, érett megfontolás után kijelentettük, hogy a törvény revíziójára hajlandók nem vagyunk. Tettük ezt főleg azért, inert a törvények ,az állami felügyeletre vonatkozó résziét érvényben fogjuk tartaná; természetes azonban, hogy a törvény eme rendelkezéseire nem lenne többé szükség, lia megszűnnék köztünk és a románok közt a kölcsönös bizalmatlanság. Igyekeztünk meggyőzni a románokat, hogy e törvény korrekt végrehajtása esetén nékik nem is lehetnek sérelmeik. Kijelentettük, bogy a kormány tartózkodni fog oly eljárástól, amely a felekezeti iskoláik fömtartását veszélyeztetné és kijelentettük azt is, hogy a felekezeti ügyet óbjektive fogjuk kezelni, lA kormány igyekezni fog, "hogy oly helyeken, ahol a magyar tanulók szánna eléri ,a busz százalékot, ezek számára kiilön államai iskolát állítson és igy nem lesz szükség arra, hogy a népiskolában két nyelven tanítsák a gyermekeket. Megszünteti továbbá azt a rendelkezést, amely szerint, ha egy iskola egyszer magyar nyelvű iskolává válik, azt többé nem imagyar tanítási nyelvű iskolává átalakítani ,nem lehet. ,A tani tói fizetések "kiegészítése 'dolgában 11 román tanítók ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mnt más tanítók. Attól, hogy a kiegészítés magáinak a tanítóknak adassék ki és ne az egyházi főhatóságnak, a kormány ezentúl sem hajlandó eltérni Tisza István gróf igy fejezte be a beszédét: Ezek voltak azok a pontok, amelyek a béketárgyalás anyagát képezték és csakis az itt előadott pontok kerültek megvitatás a hí. A románok nem fogadták el a,z előterjesztés részleteit, bár azt- konstatálni illik, hogy becsületesen, őszintén mutattak hajlandóságot a béke megkötésére. Kérem a javaslat napirendre tüzesét. A Ház igy határozott. Küldöttség megy Wtedért. Kölnből jelentik: Tegnap délelőtt féltizenegy óraikor a gé'nuai "luxusz vonattal Kölnbe étkezett az albán deputáció, Esszád basával az élén. A küldöttség szombaton délelőtt érkezük U.iWledbe. Azonnali a kastélyba vezetik őket és óit ünnepiesen fölajánlják a hercegnek a koronát. — Párisból jelentük: Wicd herceg este íiz óraikor Neu-Wiedbe utazott. A pályaudvaron búcsúvétel céljából 'megjelentek a /román és németalföldi Ikövet valamint a német és olasz nagykövetség képviselői. -7" Londonból jelentik: A Reuter-iroda értesülése szerint Wied herceget Londonban' biztosították a legnagyobb imértélkü támogatásról és Wied herceg kijelentette, bogy erőssége a hatalmak együttműködésében vart. •épp ugy vonatkozik pénzügyi, minit politikai dolgokra. Albániáinak nincs érdekében, hogy bármely hatalom túlságos befolyásra tegye11 szert. ^_____________ _________ _ _»<T a®a@aaaBBBBBaaB®® Ön ugy pazarolja a pénzét!mint aki a gyertyát mindkét végén öjlJh ha nem olyan villamos Izzókttrtéket h^sz; nál, mely a legújabb módszer szerint készh. hosszú élettartamúak és nagyon gazdajá: gosak. — Minden egyes Izzókőrte sgjj! cégemmel van ellAtva. m-m, lllapM ' asBBBBBsssassBa@0