Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-21 / 43. szám

% 1844, fefer.uár 21 igaz. Ha nem igaz, a'kkor nem 'kell mentő akció és nem kell béke. Ám ha igaz, miként juthatott ez az országrész ebbe a súlyos helyzetbe, hogy sem az erdélyi magyar társadalom, sem képviselői, sem az Ernke, mely hasonló intézeteink közül a leghatalmasabb és legrégibb, e gonosz fejlődést föltartóztatnii nem tudta? Nem tette meg, rosszul tette meg a kötelességét? Nem akarunk birái lenni, de konstatáljuk, hogy emésztő belháború és torzsalkodás dúlja hosszú évek óta ez egyesület életét és ez a példa nem egyedül valló, mert lassankint országos tünetté, általános szokássá vált az ilyen eset. Ahelyett, hogy vállvetve, egyetértvé A maguk dolgát (sikerrel és dicsőséggel végeznék, maguk közt veszekedve, mikor egy vezérállásban levő politikus szerencsét próbál a kérdéssel, — vészkiáltást hallatnak végig az országon és gyanút keltenek. Egyéb se kell már, mint hogy a politikát duló visszavonás a kulturegyesületekbe is betörjön, aztán az irodalmi társaságokba, aztán a tudományba, hogy semmise maradjon ebben az országban fertőzetlenül. Mert már alig marad. És még mindig nem akarjuk tudni, hogy voltaképen kivel is kell békét kötni .. . Szeged beruházási programja. (3 millió 850,0C0 korona kell a városnak 1914-ben. — Vita a pénzügyi bizottságban a beruházási programról.) (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután négy órakor a pénzügyi bizottság Bokor Páli helye ttes- polgánmes t er ellnöklésévdL ülést tartott, amelyen a város aktuális pénzügyi kérdéseivel fogllálkoztak. Legelső sóiban is Balogh Károly pénzügyi tanácsos részletesen kidolgozott beruházási programjával a mélyet a Délmagyar ország csütörtöki számában. egész terjedelmében ismertettünk. A pénzügyi bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak azoknak a beruházásoknak a megvalósítására kell! fedezetet teremteni, amelyekre 1914-ben kerüli a sor, a többiiröL pedig annak idején gondoskodjék majd a város. — Mit szóiMnak az urak hozzá — kérdezte az előadó tanácsos, — ha egy külföldi pénzcsoport olyan ajánlattal1 jönne, hogy hajlandó tizenhat milliós kölcsönt folyósítani a városnak. — Kedvező feltételek esetén: nagyon szivesen beszélhetünk róla, — mondották a bizottság tagjai. Az előadó tanácsos további kijelentései azt a hitet keltették a bizottságban, hogy egy nagyon' előnyös külföldi kölcsön kínálkozik a városnak. Tizenhat millió, 96-os árfolyammal", ötven évre, 5.25 százalékos annuitással!. Hogy határozott ajánlatról van-e szó, vagy sem, arról az előadó 'tanácsos nem nyilatkozott, csupán annyit mondott, hogy most még nem kiván az 'ügy részletei felől a nyilvánosság előtt beszámolni. A (beruházási program körül folytatott vitáról és az ülésen szóba került egyéb ügyekről! az alábbiakban száimdkmk ibe: Az ülés megnyitása után Bokor Pál lielyettes-pcllgánmesiter telnek azt1 mondotta, hogy a bizottságnak tulaj donképen nem arról kel határoznia, hogy hogyan szerezzük meg a beruházásokra szükséges pénzt, hanem arról, hogy melyek azok a szükségletek, amelyeket még ebben az évben kielégitendőknek tart. Fölhívta az elnök a bizottság tagjait, hogy a kérdéssel óvatosan bánjanak, nehogy olyan szükségleteket is besorozzanak a létesítendő intézmények közé, amelyekre esetleg nem lesz födözet, ímert Igy könnyen fölborulás következhetne be a város pénzügyi háztartásában. Kiss Arnold azt mondja, hiába állapítja, meg a bizottság, hogy imiiyen intézmények megvalósítását tartja szükségesnek, ha egyszer nincs pénz. (A tanácsos előterjesztése.) Balogh Károly azt mondja, azért kell hiogáIlapllami, hogy molyok a legsürgősebb beruházások, hogy tudjuk, mekkora kölcsönt vegyen föl a város. Ezután előterjesztette a beruházási programról .szóló javaslatát amelyet lapunk mai számában égés® terjedelmében ismertettünk. .A programiból ezúttal csak azokat a beruházásokat közöljük, amelyeket a javaslat. 1914-ben meg val ósitandóknak tart. Ezek: 1. A tüzérlaktanya építési költsége 2.200.000 ; 2. a® 1912. évi burkolási ideiglenes kölcsön visszatérítési) a fogadalmi templomalapnak 700.000 ; 3. a vasúti palotának pót.kölosöjio, visszatérítendő a zenedé épitésa alapjának 300.000 ; 4. a vágóhíd végleges kiépítésére 350.000; 5. a zeneiskola pótkölcsöne 300.000; összesen: 3.850.000 korona. Ezen kölcsönhöz még hozzá számítandó a beszerzési költség, árfolyam veszteség, illeték stib. 450.000; lennie a felveendő kölcsön összege: 4.3000.000 korona. Nézeteim szerint a micst felsoroltakon kívül, még a folyó évben, .megkezdendő lenne: 6. A város általános csatornázásának kiépítése, e munkaihoz a tervezet szerint szükséges 6.000.000 és ezzel kapcsolatban az egész városra kiterjedő magasnyomású vízvezeték, ennek költségére szükséges mintegy 3.000.000. >£zen két közmű létestiésére szükséges tehát 9.000.000 korona. Az 1>—6. tétel alattiak megvalósításához tehát összesen kellene 14.200.000 korona köl-i csőn, amelynek anmutásai fedezésére 50 éven keresztül kell biztosítani költségvetésileg évi 775.060 koronát. (Vita a program körül.) Az előterjesztés ntán Weiner Miksa szólt hozzá a tárgyhoz. A kamatláb Leszállításának az eredményét — mondotta — most még nem Látjuk, éppen ezért nem tartja helyes és célszerű pénzügyi politikának, hogy most nagyobb kölcsönkötelezettséget vállaljon a város. A mai drága viszonyok erre nem alkalmasak. Azt indítványozza, hogy várjon a város, amig belföldi pénzt kap. Különben is — úgymond — siem a tüzérlaktanya, sem a zenepalota tervei nincsenek még készen, ezekkel is várhat még a város. Tapasztalása sze-i rint 1 millió 350.000 korona az az összeg, amire sürgősen szükség van s ajánlja, hogy csupán ennék az összegnek a megszerzését javasolja a bizottság a közgyűlésnek. Becsey Károly dr. Weiner Miksa álláspontjához csatlakozik. Szerinte is addig, mig a kormány hozzájárulását nélkülözi a város a zenepalota ügyében ós a tüzér lak tanya tervei sem készültek el, mindkettőnek a fedezetéről korai gondoskodni. Az egyedüli tétel az első pontban, amelyre fedezet kell, a fogadalmi templom-alapnak visszatérítendő 700,000 korona. Rósa Izsó dr. szerint biztosítani kell magát a városnak arra a® esetre, hogy ha akár a tüzérlaktanya, akár a zenepalota építésének ideje elérkezik, a szükséges összeg rendelkezésére álljon. Nem arról van s-zó, hegy most vegyünk fel kölcsönt, hanem arról, hogy a város biztos legyen benne, hogy kapni fog akkora, összeget, a.mekkorára szüksége lesz. Óva inti azonban a tanácsos attól, hogy amortizáeós kölcsönökkel lekösse a várost, inkább lebegő kölcsönből fedezzék majd a felmerülő szükségleteket. Bokor Pál azt mondja, olyan pénzintézetet nem fog találni a város, amely egy esztendőre előre lekösse magát. Balogh Károly szerint a tanácsnak csak arra van szüksége, hogy felhatalmazást kapjon az 191440 szükséges bemhzások fedezésére a közgyiiUs; tol, A tanács azt mondja, meg kell valóé tani mindazokat a terveket, aimiket az elő< terjesztés első pontja felsorol — erre tel/ pénz kell, a pénz előteremtésével pedig zák meg a tanácsot. Holtzer Tivadar legek/ sorban fölépitemdőniek tartja a nagy kór házoj s azután az előterjesztésben foglalt intéz©6' nyeket. Indítványozz a, hegy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy nagyobb kölcsön előteremtésével foglalkozzék és evégből igeniS" keresse meg a külföldi nagy pénzintézeteké> tájékoztassa őket, hogy itt van egy virág®'' hatalmas város, amelynek 70 ezer hold föH je van, amely ennélfogva elsőrendű gariu1' ciákat tud nyújtani s bizonyos benne, huftf ilyenimódon a kölicsöne.zerzés sikfiTCl fpff j1,r' ni. A külföld egyáltalán nem tud rólunk, pen ezért kell, hogy tájékoztassuk magú/' ról. Becsey Károly dr. ajánlja a bizottság nak, hogy ,a zenepalota tételét kapcsolják ^ a folyó évi beruházási programból. Fun'''1 Károly nagy hiányt talál a programba" iVem látja benne a városias fejlődés alapig amely abban áll, hogy igenis, minél e0 minden közmunkát végre kell hajtani. 0 igy halad a város, még ötven év múlva ,s falu lesz. Munka egyáltalán nincs, ,a bizottságnak ezért szem előtt kelleme tartania / is, hogy a közmunkák mielőbb a szegedi a*/ fizető polgárok kezére jussanak. Itósa dr. felszólalása után a bizottság az 1914. évfj megállapított beruházási programot elfogod ta olyan kikötéssel .azonban, hogy a zoneP3' lota építését csak albban az .esetben veszi íre(r gr.am.ba, ha az állam a 300.000 korona & gélyt kiutalja. (Tizenhat milliós ajánlat.) A jövő beruházási program fölött a / zottság napirendre akart térni. Balogh te roly azonban a következőkre hívta föl a zottság tagjainak a figyelmét: — Mit szólnának az urak ahoz — nW®' dotta — ha egy nagy külföldi tőkecsoport111 milliót — kevesebbet nem — ajánlana föl" városnak. — Halljuk a feltételeket! — iHárom részletben folyósítaná ezt / összeget és a kamatokat csak a folyósü0' összeg után kellene fizetni. A kölcsön őtré1 éves kölcsön lenne 5.25 százalékos amnütá5' sa.1, 96-os árfolyam mellett. — Brilliáns ajánlat! — mondották a 1,!' zottság tagjai. — Tehát ha ilyen ajánlat érkezik, aztA bizottság elfogadja. Már most kérdezem a y zottságtól, szükségesnek tartja-e a vizvezera dot' és az általános csatornázás kiépítését. — Elsősorban az uj kórházat, — nao® ták egyhangúlag. ' k --Szükségesnek tartja-e a vásárcsal"® fölépítését? — kérdezte tovább a pén®hí* tanácsos. — Föltétlenül. — A tanyai vasutat? ^ lEnnél a kérdésinél a vélemények / v nem voltak egészen egyöntetűek. Aka". . akik azt mondatták, hogy nem, a biz-0/, fs többsége azonban a tanyai vasút kiépítés* sürgősnek mondotta ki, k' Az előadó tanácsos azt akarta elérni •kel a kérdésekkel, hogy a bizottság elvi ' u leütéseket tegyen. Elvben tehát hozzál6 At a tizenhat milliós kölcsön felvételéhez ^ mellett a feltételek mellett, amiket az adó fölsorolt. .to Ezután Balogh Károly jelentette, az ötszáz milliós államkölcsön prospek ^ nyilvánosságra kerültek és Szegedet / kiszólította a kormány, hogy jegyezzen / ^ bocsátandó kötvényekből. Az előadó ^yjt' vasol'ta, hogy az alapítványi tőkéket. egy százötvenezer koronát, a kötve"• ^t fektesse bele a város annál is inkább. az alapítványoknak ez a tulajdonképp. rendeltetésük. A bizottság hozzájárult adó javaslatához és ilyen érteimii Ja ^ tat terjeszt a tanács utján a közgyük5 — A bizottság ülésén részt vettek: helyettes polgármester, Balogh ^