Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-20 / 42. szám

A pénzügyi tanácsos a beruházási programról. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizott­'Ság péntekem délután mégy órakor ülésezik. Régen volt a bizottság tanácskozása aranyira jelentőséggel teljes, untait 'most. Érthető te­hát, hogy a közvélemény fokozott érdeklő­déssel tekimit a bizottság, határozatai elé. El ileihet mondani, hogy ez az ülés vara hivatva megszabni, azokat a kereteket, ame­lyek között a város fejlődése a közeljövőben haladrai fog. Balogh Károly pénzügyi taná­csos sok alapossággal és körültektartéssel "feszült előterjesztése bő anyagot szolgáltat a komtolly vitához. Félsorolja 'ez az 'előter­jesztés mindazokat a közmüveket, amelyek létesítése a város elsőrendű érdeke és a ha­táság eminens kötelessége. Három csoport­ba osztja a pénzügyi tanácsos ezeket a köz­müveket: az elsőbe azokat, amelyeket ebben évben, föltétlenül létesíteni kell; a 'máso­dba, amelyek létesítését szintén 'ebben' az cvbem kellene megkezdeni'; a harmadikba a varos közönségének azokat a szintén első­teradü követélményeit, amelyeik kiölégitésér Te a tanácsos rar szerirat ima alig vaui' lehető­'tág- Az első csoportba foglalt1 közmüvek h^igépj'tiése 4.300,000, a má'sod,ik csoportba íog!lalitaik megépítése 10 imiii'.lió és a Ihamma­^ csoportba, foglalt közmüvek megópitése I ^•100,000 koronát igényel, összesen tehát ""tégy 37 millió koronára lenre a város­^ szüksége aihoz, hogy megépítse rolnid­az°k,at a közintézményeiket, amelyekre már tág megérett; amelyek 'létesítését joggal vár­Ja a közönség és amelyeket — agy látszik 'Szükségeseknek hirdet maga. a hatóság 1s* ő pénzügyi bizottságba és a közgyűlésre ehát az ,a jelentős és korszakos, föladat há­Jf, hogy ímegFl'lapitsa, hogy a méltányos «tételek melléit megszerezhető kölcsön ke­retfn belül mely intézmények létesíttessenek 0Ször- Az ügv nagy bordereiére való tekira­' tál szükségesnek látjuk a pénzügyi taraá­v&°'s cilöterjesztésének egész terjedelmében totá leközlését. ^Kz előterjesztés ez: 21 . 'hch-htetes Tanács'! Az 1913. "február hó ,-en .érkezett 8876—1913. szám alatti hiva­tolentésben. előteriesztés tétetett a város, .w.T-11, íNlllClV Oll' ségvetésileg biztosítottuk. . Ezen iratézkediésekikel a város kozonse a közzel szemben támasztott /ogos igénye kielégítést nem nyeM s ma már egy [e hansosahkan követeli mindazon intézmé­nyeknek mielőbbi létesítését, amelyek a kivi­telre megérettek és előkészítve vannak. (14 millió 300.000 korona.) követelésekkel az anyagi tehetőség számolni kell és nézetem szerint ille­nZ(J* "tán meg kell állapítani sorrend szerint shf- .[ftesitményeket, amelyeknek megvaló­f°On- még áldozatok árán is hozzá kell Vi tíl !olyó 19U- évben; meg kell állapi­továbbá az ezek céljaira szükséges töke s^iJtáL — a tőke törlesztésére és kamataira fedezetet- és mondezeket költségvo­szüíkteiges beruházási kölesönök mag sa iránt. ., irr..7 \ . Az általánosan érzett nyomaiszto _gaz ida«ági helyzet és válságos pénzügy* vrszo­byok hatása alatt Szeged város közönsége ^ 1913. évben csupán a tehető leg^uksé­ftálb beraházásekat végeztette, atr.etetek et I haladó élet mnlhafaitlamdi megkövetel és beknek céljaira a rendelkezésiek alatt levő tákékbal az 1913. évben 1.217.882 korona hi­gj^eugedélvezett, aimelv hitelnék kamatait tésileg biztosítani, — egyidejűleg adjon, feli hatalimazást a törvényhatóság közgyűlése a város tanácsának, hogy az igy megállapított beruházási tőkét kölcsön utján szerezze meg és a kölcsön feltételeit elfogadás végett a tör­vényhatósági bizottság elé terjessze be. Az 1914. évben hala&zthatlianul a követ­kező hiteteket szükséges kölcsön utján fe­dezni: j | | 1. A tüzérlaktanya építési költsége 2.200,000; 2. az 1912. évi burkolási ideiglenes kölcsön visszatérítése a fogadalmi templom­alapnak 700.000; 3. a vasúti palotának pót­kölcsöne, visszatérítendő a zenede építési alapjának 300.000 ; 4. a vágóhíd végleges ki­építésére 350.000; 5. a zeneiskola pótkölcsöne 300.000; összesen: 3.850.000 korona. Ezen kölcsönhöz még hozzá számítandó a beszerzési költség, árfolyam veszteség, ille­ték stb. 450.000; lenne a felveendő kölcsön összege: 4.300.000 korona. Ha ezen kölcsön felvétetik, a költségve1 tésben gondoskodni kell 5.42 %-os évi annui­tás fejében évi 233.060 korona fedezetről. Nézetem szerint a most felsoroltakon kí­vül, még a folyó éviben megkezdendő lenne: 6. A város általános csatornázásának ki­építése, e munkához a tervezet szerint szük­séges 6.000.000 és ezzel kapcsolatban az egész városra kiterjedő magasnyomású vízvezeték, ennek költségére szüksége® mintegy 3.000.000, ezen két közmű létesítésére szükséges tehát 9.000.000 korona. Ehhez még liozzá számítandó beszerzési költség címén 1.000.000; tehát a 6 tétel alatti­ra lenne a felveendő kölcsön összege 10.000.000 korona. Ha ezen kölcsön is felvétetik, a költség­vetésben gondoskodni kell 5.42% évi annui­tás fejében, évi 542.000 korona fedezetről. Az 1—6. tétel alattiak megvalósításához tehát összesen kellene 14.300.000 korona köl­csön, amelynek anniutásai fedez éttere 50 éven keresztül keli biztosítani költségvetésileg évi 775.060 koronát. (A fedezet.) Fedezettül sfeolgállnáraak ezen hitelszük­ségletekre a következő tétetek: 1. a tüzérlaiktanya évi bértéritménye 110.000; 2. a 700.000 korona burkolási kölcsön­re már előirányozva a költségvetésben évi 35.000; 2. a vasúti palota pótkölcsönére már előirányozva van térbés gyanánt 18.000 ; 4. a vágóhíd végleges kiépítési kölcsönre nincs uj fedezet, remény van több bevételre; 5. a zeneiskola építési pótkölcsöne a jövedelem­ből ímegtérül 18.000; 6. a csatornaép'tósd költség felerésze 3 millió korona után a la­kosság fedezne évi 180.000; a vízvezeték épí­tési költségei vi/z díjban megtérül ne évi kivetéssel 180.000. Ezen két közműnek kezelé­si, fentartási és üzemi költségei még ezen felül viselendő a lakosság által, évi kivetési hányad alakjában. A .közköltségvetésben 3 milliós kölcsön évi annuitására előirányozva van már 145.000; lenne fedezet összesen: 686.000 korona. Tehát a 775 000 korona szükséglettel szem­ben jelentkezik hiány 69.060 korona, amely a költségvetési összjövedelemnek terhére es­nének. Ezzel (azonban nincs kimerítve a kölcsön teljes pénzügyi hatása a költségvetésre, mert a fedezetek csak akkor lesznek esedékesek, ha a létesítmények teljesen elkészülnek és használatba vétetnek, addig pedig kamat­veszteség terhei a város költségvetését, a kamatveszteség fokozatosan emelkedik az építési költségek teljes kieigyenllitéteiig, s csak az szünteti meg, amikor az előirányzott fedezet esedékessége előáll. Jelzem azt is, hogy ,a költségvetésileg előirányzott 3 millió kölcsön évi 145.000 ko­rona annuitásával szemben 1914. évre a fel nem használható tőke kamatjövedelme gya­nánt 120.000 korona bevétel irányoztatott eft. (Ujabb 12 millió korona.) Ezen (beruházásokon kivül még kieJégi­tetlen marad a város közönségének igen sok elsőrendű követelménye, amelyeknek kielé­gítésére ma alig van lehetőség. Ezek közül felsorolom a következőket: 1. Uj kórház építésére 4.500.000 K. 2. Vásárcsarnok 1,500.000 K. 3. A tanyai vasút 2.000.000 K. 4. Elemi iskolákra 900.000 K. 5. Második városházára 1.500.000 K. 6. Az 1914/16. kövezési hitel 1.700.000 K. Összesen: 12.100.000 K. A közel jövőben kell még pénz a foga­dalmi templom és tartozékainak befejezésé­hez, a téli kikötő-rakpart stb. városfejlesztési program megvalósításához. Tisztelettel 'ké­rem a tekintetes Tanácsot: méltóztassék a pénzügyi bizottság meg­hallgatása után a közgyűléssel megá'lapit­tatni a felveendő kölcsön összegét, célját és fedezetét. Kereskedelmi kikötőt kérnek Szegednek. — Ankétet hív össze a tanács. — Fölírat és monstre-küldöttség a kormányhoz. — (Suját tudósítónktól.) A városi tanács ma délelőtt tartott ülésében' Szeged keres­kedelmi: forgalmának a kiterjesztését célzó előterjesztést tett Balogh Károly pénzügyi tanácsos. Az előterjesztés kapcsolatos a 'téli kikötő 'ügyével, amelynek létesítése érdeké­iben' a közigazgatási bizottság néhány nap előtt intézett 'föliratot a kereskedelmi minisz­terhez. Balogh Károly javaslata most fordít egyet a dolgon és azt alkarja elérni, hogy ha már kikötőt kap Szeged állami támoga­tással, akikor a kikötő necsak téli kikötő le­gyen, hanem állandó kereskedelmi kikötő, amely a tiszai hajóforgalmat különösen a bal­káni államok felé irányítaná. A téli kikötőt határozottan megkapná Szeged. A tervek már régen készen vannak s a főlidmivelésügyi miniszter is jóváhagyta azokat. De máskülönben is a legkedvezőbb utón, halad ez az ügy a megvalósulás felé, mert a magyar államvasutak szegedi beru­házásai következtében óriási mennyiségű földanyag szabadul majd föl, amit a téli ki­kötő 'feltöltésénél fel lehet használni. Amint azt a mérnökség korábban kiszámította, kö­rülbelül egy millió köbméter föld szükséges a télli kikötő feltöltéséhez és ha egy köb­métert a szokásos ár szerint, egy koronájá­val veszünk számításba, akkor is kerek egy millió koronát takarít meg a város. Ezeik álapján tehát — mondotta Balogh Károíly — föltétlenül szó lehet arról, hogy ne Kéli, hanem IhatalimaS, állandó kereske­delmi kikötője tegyen Szegednek. Nemcsak a város kereskedelmének érdeke ez — mon­dotta — hanem érdéke az egész Délvidék­nek is, különösein azért, mert Magyarország déli részei produktumaikat olcsó vizii utón eljuttathatnák a balkán államaiba. Minden természeti előfeltétel megvan Szegeden, csak beruházás kellene. Ami után most a téli kikötő létesítésé­nek a részleteit illeti, a javaslat erre vonat­kozólag azt ajánlja, hogy a kikötőt ugy épít­sék meg, hogy az bármilyen mennyiségű áru raktározására' és elhelyezésére alkalmas tegyen. Ez a javaslat szer tat rendkívül elő­nyös lenne Szegedre, mert nagyban előmoz­dítaná azt, hogy a 'kereskedelmi kikötő kö­zelében nagyipari és gyári vállalatok kelet­kezzenek. Ilyen módon Szeged sokkal inten­zivebben vehetne részt a keleti forgalom ver-

Next

/
Thumbnails
Contents