Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-04 / 28. szám

% DÉLMAGYAIlOBSZAti 1914. február 4. tervju megjelenhetett és noha ő a magyar álláspontot a románokkal folytatott tárgyalásokban igen erélyesen hangoztatta. A kormányelnök 'kijelentése arról is tanúskodik, hogy ő teljes értékében méltányolja azon lojális nyilatkozatot, melyet Czernin gróf ez ügyben megtett. Tisza beszéde az. .ellenzéket nyilván lefegyverezte és általános a meggyőződés, hogy a Czerninügy, melyet az ellenzék először a delegációban ,hozott elő, most már végleges elintézést nyert. Wekerle Sándor kaszinóbeli bankettbeszédét az ellenzék rnóhon igyekszik saját politikai céljaira kihasználni. Kétségtejen, hogy a beszéd az ellenzék által való kihasználásra nem nyújt támaszpontot. Ha Wekerle közéleti és politikai terrorról beszél, az egész ország mindenekelőtt arra a terrorizmusra gondol, amelyet az ellenzék több mint egy évtizedre visszanyúló folytonos obstrukciójával kifejtett. Téved az ellenzék, ha azt hiszi, hogy ez az ő példátlan terrorizmusa a nemzet előtt feledésbe ment. Egyébként Wekerle meghajtotta zászlaját a jelenlegi politikai vezetők előtt, amikor szándékaik tisztaságát hangoztatta. Egy áltulán nem 'sikerült az ellenzéknek Wekerlét a maguk politikájához hoz-záfiizni, mert Wekerle egész politikai magatartása azt igazolja, bogy az ellenzéki politika szekerét tolni nem hajlandó. aiiaftóbkubaibaaettvrib!i«aaaiaiaaibbaa9ab»«r»asuibaiuinnks»s!aafr,o Franciaország pénzügye. Parisból jelentik: A kamara pénzügyi bizottsága befejezte a költségvetés tárgyalását és a kormányt fölhatalmazta, 'hogy nyolcszázmillió frank értékű kincstári jegyeket adjon ki. Ujabb bonyodalmak a vízórák körül. — Bizalmas értesités jött. — (Saját tudósitónktól.) Ide s tova egy esztendeje már, hogy a vízórák kötelező beállítását elrendelő közgyűlési határozatot a tanács jóváhagyás céljából fölterjesztette a belügyminiszterihez. A közgyűlés határozatát, mint ismeretes, hosszas harcok és viták előzték meg, amelyek hangulatkeltésre aikalimasak voltak ugyan, de magát a lényeget nem tisztázták és az ügyet semmivel sem vitték közelebb a célhoz. Ez, sajnos, későn; jóval a vízórák beállítását elrendelő közgyűlési határozat meghozatala után derűit ki utgy, hogy 'ma már még a imiiszaki emberek is, ha bekövetkezik a vízóra javaslatnak a miniszteri jóváhagyása, kénytelenek lesznek az eső után köpönyeg álláspontjára helyezkedni, mert. kétségtelenül; bebizonyosodott, hogy vízpazarlás Szegeden nincs, s így a víz mizériákon mitsem segít az, ha a fogyasztást többé-kevésbé pontos, vízórákról olvassák Je. A hiba nemi a vízpazarlásban rejilk, hanem egészen másban. Elsősorban abban, hogy Szegeden — kevés a viz. Elapadták, meg,csökkentek az artézi kutak -termelő képessége, amit akkor még, amikor a vízórák beállításának a 'terve falmerült, határozottam nem tudtak, csak sejtettek. Az aradi kultrurmérnökség tette ezt a- fölfedezést, a tanács azonban- egyszerűen nem hitte el és görcsösen ragaszkodott a vízórák beállításához. Eleinte a közgyűlés selm akarta a vízórákat, nem műszaki vélemények alapján, hanem csakúgy ösztönszerűleg s, atnikor első ízben vitte a tanács a vizórajavaslatot a közgyűlés elé, kereken elutasították azt. A belügyminiszter a köz,gyűlés határozatát nem hagyta jóvá, szükségesnek mondván a' vízórákat, ha azt akarja Szeged, hogy ne Legyenek bajok többé a vízszolgáltatás, körül. Igy aztán kidolgozták a vizórajavaslatot. Köziben a szolnoki vizimiitelepet ik tanulmányoztatta a tanács, a kiküldött- bizottság: azonban azzal jött vissza, hogy Szegeden- más viszonyok vannak, mint Szolnokom itt n-em lehet tiszai vizmütel-epet csinálni. Újra megmaradtak tehát a v.izórák mellett. Megmaradhat s azt hitte a tanács, hogyha a lakásokat telerakják vízórákkal, akkor — jön a viz, több is, mint kellene. Ugy okoskodott a tanács, hogy a közönség majd kevesebb Vizet fogyaszt és jó lesz és rendben lesz minden. Hiába mondták a tapasztaltabbak, ihogy ia közönség Így se fogyaszt sok v-izet, mert nincs annyi, amennyi kellene, — hogy telnék hát pazarlásra? Hiába mondták, 'hogy nem vízórák kellenek, hanem viz, a tanácsnak sikeriil-t keresztülvinni a vizórajavaslatot azzal az argumentummái, hogy ha nem fogadják, u.gy is ráparancsolja a városra a miniszter. Amihez most már csakugyan közei is állunk. Kedden, amint értesülünk, bizalmas értesités jött a városhoz, amely arról tudatta a tanács egyik tagját, hogy a belügymi niszíer jóváhagyó határozata rövid időn belül Szegeden lesz. Az értesités nagy meglepetésre szolgáltatott okot, mivelhogy most már a -tanács is szeretné, ha a vízórák le 'kerülnének a napirendről. Erre lehet .következtetni abból a ténykörülményből is, hogy a tanács, amely an nyíre hajszolta a vízórák beállítását s annyira ragaszkodott hozzá, egy év óta úgyszólván nem törődött a dologgal semmit s ezalatt egyetlen egyszer sem sürgette a iriiniszter jóváhagyását: És hogy még -tisztábban -lássunk, azt a soka-t kárhoztatott ideiglenes intézkedést, a: vízcsapoknak tizenkét órától fél ötig való elzárását ,is azért léptette életbe, nehogy valakinek eszébe jusson megreklamálni a vízórákat olyatén képpen, hogy szüntesse már be a tanács az-t a szerencsétlen és -példátlanul álló intézkedést, amely annyi kellemetlenséget okoz a közönségnek és inkább állítsa föl a vízórákat. Csakhogy ettől most már fázik a tanács is, mert ép ugy, (mint a hozzáértŐ műszaki emberek, tisztában van vele, hogy; a bajok eredetét meg n-em szüntetheti, á vizmizériákat megható volt Elek szen-vedését látni, mig Bea szótlanul küzdte le fájdalmát. — Beám, édes mindenségem, fehér orgonavirágom, nézd kedvenc virágaidat, még kétszer nyílnak azok s akkor eljövök érted,' de megnyugtatásomra könyörgök, jöjj a kis kápolnába, ah-ol együtt! imádkoztunk nem egyszer boldogságunkért, ott esküdjél meg, hogy hü maradsz, s várni fogsz reám. — Ha mindenáron akarod, áim menjünk. Szorosan egymáshoz simulva indultak a kis kápolnához. Szótlanul léptek az oltárhoz, majd leborultak a Madonna előtt, könyörögve oltalmáért. — Beám, — -suttogta Elek, — mondd utánam eskümet. — Eskü nélkül is hü maradok hozzád, de 'megnyugtatásomra szolgál, ha itt, védő Madonnánk előtt ismételd szavaimat. — Esküszöm, hogv szeretlek, hogy kívüled senkié nem leszek, várni fogok reád. Isten engem ugy segélyjen-. — Isten engem ugy segélyjen, — ismételte -halkan, zokogva Bea. — 'Ugy szivem. Köszönöm dóságodat. Most nyugodtabb vagyok. Tudom, hogy te esküszegő nem leszel soha. — Én nem Elek, de . . . — D-e? Talán kételkedsz bennem? — Nem, kételkedem, de félek. A nagy város, a távollét, ó Élek meghasad a- szivem, ha arra gondo-lok, hogy két hosszu évig nem látlak. — Drágám! Tudod mennyire küzdöttem, hogy itt maradhassák. Hiába! Mennem keJl. Két év múlva, miikor újra nyitnak az orgonavirágok, .itt a kápolnánál -találkozunk s. akkor senki sem vehet él tőlem szerelmem. Más-nap kora reggel távozott Elek. Egy utolsó csók, egy -utolsó istenhozzád s Bea zokogva omlott -édesanyja 'karjai közé. Szomorú, csöndes napok következtek. Csak akkor -mosolygott Bea, ha a postás Elektől levelet hozott. Az pedig megállapodásuk szerint, minden vasárnap pontosan megérkezett. Többször nem volt szabad Írnia, nehogy tanulmányait megzavarja a siirü 'levelezés, Bea azonnal válaszolt s beszámolt a hét eseményéiről, amelyek bizony csöndes egyiformaságban- teltek el. Azért nem panaszkodott soha, bizott -a- jövőben s minden leveléből kisugárzott. érintetlen lelkének igazi megnyilatkozása, mély, nagy szerelme. . Mig Elek levele csupa panasz, türelmetlen vágyakozás volt. Majd lassan-lassan nyugodtabb hangon kezdett irni, majd elmaradoztak a heti érintkezések -s Beácska hiába várta a postát, néha két-három hét -is elmúlt, amig egy rövidke értesítést kapott, a mel" ben nagy fokú -elfoglaltságával menteget jdzött vőlegénye, akinek ezt az elhidegiilé'-vét (fájdalmasan tapasztalta, ö azonban j magába zárta fájdalmát, de az édesanyai ! szem előtt nem maradhatott titok, 'h-ogy j mennyit szenved egyetlen; bálványozott gyenmeke. A fővárostól Igen messze esett a kis falu, azértt mégis eljutott egy -egy hir, hogy lEJek rossz társaságba keveredett s Baróty Lolla színésznő hálójába kerrült. Várnayné megdöbbenve 'hallotta; a ímende-mo-ndát s kérdést intézett Elekhez, hangsúlyozván, Ihogy őszinte nyilatkozatot viá'r tőle. 'Majd leírta, hogy szegény kicsi Bea édes arcocskája napról-napra halványabb lesz, de sokkal büszkébb, hogysem egy hanggal is panaszkodnék. Az ő Miéhez is eljutott Baróty LoLla démoni szépségének hire s hogy annak nevét a vőlegényével együtt emlegetik. Ö azonban ridegen utasította vissza a jóakarók szánakozását s kijelentette, hogy ő bizik vőlegényében, aki jellemtelen nem lehet soha! Remegve várta Várnaiyné fia válaszát, de hiába. Hetek multak, semmi hir nem- jött Elektől. Bea nem bírta- továb'b elrejteni fájdalmát, nyugtalanságát s -összetett kezekkel könyörgött édesanyjának, hogy engedje el öt Emma mamával a fővárosba. Hátha beteg Elek, mert még most se akarta hinni, hogy igaz legyen a 'hir, amely Elek hűtlenségéről kelt szárnyra. A ikét anya is helyeselte Bea kívánságát s elhatározták, hogy utna kelnek, amikor levelet hozott a postás Bea számára. 'Lázas sietséggel bontotta föl vőlegénye sorait, mai4 velőtrázó sikollyal! borult /édesanyja karjai közé. (Folytatása kíriefckerzlk.) ül IIS efis© kézből, nagy választékban csakis az ifnnnalffánáhan 57linflrinn Tisza-Lajos körút 19. szám alatt y kaphatók, esetleg részletfizetésre