Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)
1914-02-15 / 38. szám
uár 15. llen intézni, -ét, hogy azt iit adnának k igazi oka, művészi revógre rnegB. n Károly. a a körül. etkezete nélkül öügyész ak az incilőtt a sze>fon-előadázbiztonsága játékai vankezete, ahol ár ellen beinácshoz, a *y a tanács j be a tárzlelőadásoAlmássy oemutatását, .mert ezt lében fölösIonosok f-öon bemutafölebbezést a moziitua 'harcnak év óta tart tanácsnak uróczy Míves jelentékötelesséársaságnak, fognak tarkárosodás isiitási szerszinmüveígversenyeidások ninszázalékos Iák Biztosiyben a mol, igy szól: hogy tudobiztositott előadásokot körülmény' Minthogy hivatal**6 a szinbá-2 ok, ha báriának, u#y alosan bejeesetén a Biztosit"* elete, is.) >róczy Mi' ijon vél«' 1a a szikbe kelK vagv s&f •tése a k'őarafi'rafnj igkötések^ nyéket, tmit^.f! biztos^ rvény tofctéP^ • * hogy, A tudva vagy kté biztos^ ló m*"0 A. MI4 február 15. DfiLMAGYAEORsaiAÖ Ezek leJőr-ahoosátása után mérlegelendő az ,a -körülmény, hogy egyrészt ia biztosító társaságuk által a biztosítási 'ajánlatban felvett azon kérdésre: „kizárólag vígjátékok, szinmüvek és hangversenyek adatnak-e a színházban, vagy pedig egyéb előadások (operák), balettek, kiállítási darabok, bazárok, ünnepélyek és i'e'ol vasasok, cirkuszi el'ő•adások, stb.) is tartatnak — az a válasz adatott, mindenféle vegyes előadások tartatnak, maik cirkuszi előadások nem, másrészt padig, hogy a biztosító társaságok amiatt, 'irnert Színmüvek, vígjátékok, operettek és hangVer&cnyekéix" kivnl egyéb előadások nem adatnak, a városnak a biztosítási dijakból 10 százalékos engedményt adnak. Mivel pedig nyilvánvaló, hogy a szerződés megkötésekor (1906-ban) a szerződő felek nem gondolhattak arra, hogy a színházban mozgófényképes előadások is tarthatók lesznek s igy ia ifelelatüil taidott min denlfélá vegyes előadások kitételébe a mozgófényképes előadásokat bele nem érthették, mivel továbbá az előadások válfaja a biztosításra nézve oly lényeges körülmény, mely a biztosítási feltételek meghatározására kihatással van, a mijt a ilO százalékos engedmény is igazol: véleményem az, hogy ha a városi színházban a szokásos előa dás okom kivül egyéb élőidéi sok is tartatnak, ez a körülmény a biztosító társaságokkal kellő időben közlendő s ily előadások megtartása céljából a biztosító társaságokhoz intézett bejelentés tudomásulvételének előfeltételeként tekinthető. Tehát a tiszti főügyész szerint is be kell jelenteni a biztosító társaságnak, ha a színházban fflozielőadást rendeznek. Kíváncsiak vagyunk rá, mii lesz a tanács álláspontja ezek után, mert annak idején azt hangoztatta, hogy a 'biztosító társaságoknak semmi közük hozzá, ha a színházban mozgó fényképeket mutatnak be. •usnnaauaaiaBasiia^iiaoiiciianBasaaaexu.suacuA !aBvaaaattiiBa.í3itir£»n«<>3.s«JiL?B:i3ai> Az orosz vezérkar érdekes könyve. — A „Délmagyarország" Ismertetése egy sokat mondó katonai müröl. — (Saját tudósítónktól.) Az orosz-jaipán háború tanulságait a döntő vereséget szenvedett orosz hadseregnek a vezérkara; ritka ügyességgel foglalta össze egy könyvben, a melynek cime Előtörténete és története az orosz-japán háborúnak, összeállította az orosz vezérkar. A könyv, mely hónapokkal ezelőtt jelent meg, érdekes olvasmánya a katonáknak. Egy példányához mi is hozzájutottunk és a következőkben ismertetjük. A könyv szokatlan őszinteséggel mutat rá azokra a hibákra, amelyeket e hadjárat folyamán az oroszok elkövettek. E hibák felismerése és megállapitása fontos azért, nyert igy a jövőben elkerülhetők lesznek. Bámulatos az a naivitásig menő tájékozatlanság, mely a japánokat illetőleg Oroszországiban uralkodott. Magának az orosz vezérkarnak erről a háborúról szóló könyvében olvassák a következőket: A japán birodalmat földrajzi és statisztikai szempontból Európában csak mellékesen tanulmányozták, Az orosz könyvpiacon 5-—6 éven béüjfi* csak olyan könyvek jelenték meg, melyek úgyszólván kizárólag egy tárgvgyal • fog'alkoztak: Japán pcnzüsyi helyzetével, amelyből arra a következtetésre .jutottak, hogy Japán gyönge es szomszédaira nézve veszélytelen. Majd azt fejtegeti, hpxv a japán-kinai bábot ii esemény e: következteben a figve'cm behatóbban- terelődött Japánra és megn'oekedett a rávonatKozó irodalom, de nem tartalmazta azokat az adatokat, melyek háború Szempontjából a legfontosabbak, nevezetes n nem volt meg 1. a jap t.i birodalom kat'iisi. i-Udrajzi és statisztikai leírása. inegb'drr.o i'bírálása a japán hadi erőknek és ''•>.' c v.öknek. Ezt .a hiányt pótolta- B • Suslavskt vezérkari ezredesnek Japán cumi Müve. amelyet az orosz vezerkar közrpar: |;>&é$F\él adott ki. Vajmi Kevéssé vi.lt ftafznafa az oroszoknak ez a földrajz' és' *ta'i>ztka; katenái mü. mert a háborúnak a japán s~iycUkre való átviteléről végleg le kellett Mondani A Japánra vonatkozó értesítések megszerzése hivatalos totoói képviselőinknek és {jtkbs ügynökeinknek volt a dolga, ezeken kivül mások fis kaptak megbízást, kíilönöSe" a japán hadgyakorlatokra vezényelt személyiségek. . Katonai attaséink igen nehéz helyzetben yoitak. Felderitéseik tárgya ép azok a jelenjek voltak, amelyek állami titkot képezek, -amelyek nem voltak nyilvános; megbeszeléSek tárgyai és amelyek a japánok sajtos hallgatagsága és elővigvázata folytán jd Hatra méltó módon titokban maradik. Vannovski ezredes diadallal számol- be Wik. ) Ez 4i -háboruit rm»gelőző időre vouatarról, hogy -egy évi makacs fáradozása után sikerült a japán 'hadügyminisztériumtól a Matvnai adminisztráció tankönyvét" megszereznie, ámde ebben a számszerű adatok teljesen hiányoztak, a hadsereg kiegészítésére vonatkozólag pedig afc állott ebben a könyviben, Ihogy az ezekre vonatkozó adatok a katonai iskola növendékeivel szóbelileg közlendők. Igen érdekes dolgokat tartalmaz a könyv V. fejezete a japán hadseregről. Mindenekelőtt beismeri az orosz vezérkar, hogy egyáltalán nem ismerték azt a szellemet, mely a japán hadseregben uralkodott. Ami pedig a japán fegyveres erőt illeti, Kuropatkin mint hadügyminiszter 1903ban, tehát a háborút megelőző évben, azt jelenti a cárnak, hogy Japán erőinek legnagyobb megfeszítése mellett legföljebb 210,000 embert állithat ki, ezzel szemben ugy fest a valóság, hogy Japánnak két millió 727,000 fegyverképes embere volt. Fegyver alá egy millió 185,000 embert szólítottak, akik közül 885,000 volt katonailag kiképezve. 300,000 pedig a háború folyamán részesült négy hónapi katonai kiképzésben. Vannovski ezredes, aki Japánban orosz részről katonai attasé volt, egyik jelentésében ezt irta: „A japán hadsereg még korántsem lépett ki a belső dezorganizáció állapotából, melyen elkerülhetetlenül át kell esnie minden hadseregnek, amely a népmüveltségtői teljesen idegen alapon épül fel és a melyet csák a japánoknál található pontossággal sajátítanak ek azonban csaknem kizáróan a formát cs nem a lényeget illetően, arm'nt ez különben a mai japán élet minden -ágában észlelhető . . . Szálmosí. még tálén száz meg száz évnek kell elmúlnia, mig a japán hadsereg elsajátítja azokat az erkölcs alapokat, amelyeken minden európai hadsereg szervezete fölépült és. amíg még a leggyöngébb európai hadsereggel is egy fokra emelkedik. És ez is magától érthetően csak abban az esetben következik be. ha az or„szág le tudja győzni azt a belső meghasonlást, mely azoknak az eszméknek tuigyors odaáramlásából állt elő, amelyek műveltségére és történelmi életére nézve idegenek." Erre a jelentésre Kuropatkin, a*z akkori hadügyminiszter ezt irta: „Olvastam! Korábbi katonai attaséink túlhajtott magaszta'lásairól többe szó sincs. Józan felfogás." Az 1901-ben ^Sendai mellett lefolyt hadgyakorlatról szóló jelentésében Vannovski egyenesen kigúnyolja a japán sereget: „Az ütegek csekély mozgékonysága néha a komikummal Határos". Majd igy folytatja: „Megjegyzésekről vagy épen megdorgálásokról a különböző hadgvakorlatok vagy közönséges gyakorlatok alkalmával sohasem hallottam} mindnyájan mosolyognak, bármi . történik is; senkit sem buzdítanak vagy utasítanak rendre és mivel később lehetetlen az elkövetett hibákat mind fölsorolni, csaknem ( mindannyian abban a meggyőződésben van! uak, ltogv pompásam operáltak." Jelentésót e .szavakkal végzi: „A magasabb vezetés I gyönge és minden kezdeményezést nélkülöző; a törzskarok nagyon lassan javulnak és csak előre betonúk tervek szerint tudnak dolgozni. Mindebből az következik, hogy egy erős és tüzérséggel ellátott lovas-különitmény ilyen hadsereggel szemben némileg gyors és energikus cselekvéssel biztos és döntő eredménnyel léphetne föl." Az I. szibériai hadtest vezérkari főnökének, Jovanov tábornoknak ugyanerről a hadgyakorlatról irt jelentését, mely még csekélyebb véleménnyel van a japán hadseregről, legközelebb hozzuk, annyival is inkább, mivel a történetek után ezek a jelentések nem minden komikum nélkül valók. (Folytatása következik.) A játékbank ügye. — Befejezték a kihallgatásokat. — Tisza István gróf nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) A margitszigeti játékbank ügyében- Sándor László rendőrtanácsos szombaton- d-élefiőtt folytatta a kihallgatásokat. Tiz órakor elsősorban Guti Imrét, a Pesti Hirlap munkatársát hallgatta ki tanuként, akinek kihallgatása negyedóráig tartott. Kihallgatás után Guti Imrévé! együtt Sándor László is kilépett az előszobába, ajjpfl az összegyűlt újságírók előtt igy szólott a rendőrtaná-csos: Guti Imre teljesen elszámolt és a rendőrség elfogadta- teljes egészében az elszámolást Guti lekaámioMsia hétezerhaitezáz koronáról történt, amely összegnek a 'felét az egyes lapek kiadóhivatallal általi kiállibott szabályszerű nyugták ellenében, fizette ki. Az ösz-< szeg wáídk felét egyes újságírók kaptáik, a kik ia vállalatnak fordító és szövegező munkáikat végeztek. Utána Czakó Emil igazgatót hallgatták ki, aiki egy tízezer koronáról szóló elismervényt mutatott fel, amelyet a Pester Lloyd kiadóhivatala álliütatt ki. Fölmutatott imég egy elismervényt 1800 'koronáról, amelyet •kisebb-nagyobb részletekben újságírók között osztottak ki. Czakó viailllomása. szerint Pesta Frigy-es, a Rem.dktivixl'i Újság szerkesztője 200, Faragó Jenő, a Magyar Figaró szerkesztője 200, Boros Brindus Mihály a Föld ei-mii időszaki lap szerkesztője 40, egy fiumei estalap budapesti tudósító ja 20, a iHerkó Páter szerkesztője 20 koronát kapott, A pénz többi részét ugyanilyen kis összegekben "sztották szét. (A kihallgatások során Tibor Róbert is elszámolt háromezer ötszáz koronával. Megállapították, hogy az igazgatók elszámolása teljesen egyezik Tisza István gróf elszámolásával. A kihallgatások után Sá"d-or rendőrtanácsos a nyugtákat összecsomagolta és további eljárás céljából átküldte az ügyész e-éighez. A játékba-nk pénzeinek elszámolása ügyében Tisza István gróf möniszdereilnök a Budapesti Tudósító utján1 ma a következő nyilatkozatot tette közzé: — Minthogy némely íap az egészen világos tiszta igazságot nem akarja megérteni, kénvleien vagyok ismét élőadui, m-iként alakult -a Forgalmi Részvénytársaság 775,000 koronás jutalékszámlája. A társaság ebbe a számlába a következő tételekét állitotta be: Kristóffy József 350,000 korona, Korniss Károly gróf 50,000 korona. Horánszky Laios 50,000 korona, Radanovics Dániel 75,000 korona, Morvay István 100,000 korona, Tolnay Lajos 150,000 korona, összesen 775,000 korona. Ebből az összegből Morvay csak tizenötezer koronát kapott és azt vissza is fizette. Tolnay red'g tiz hónapra kapta ki járandóságát, mintegy 20,000 korona értékben, ügy, hogy a társaság tényleg nem 775,000 korona, hanem mintegy 515,000 koronát fizetett. Egészen világosan elmondtam' ezti a tényállást február 11-iki beszédemben is és tnos; hozzáteszem, hogv aljas hazugság az az állítás, mintha c 775,000 koronás fööszszegbrn bárki más részére fizetett bárminő más tétel szerepelt volna. A Reitzer és Walla-iéAe ügylet lebanyo-