Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-15 / 38. szám

február 15. DELMAL í ÁRO&SZAÜ' ry i yaMtoiVk kjv °'y bonyolulttá teszi, hogy abból kivezető ut alig imaracl. Strasser, akinek szakértelemmel végzett .másfél évi értékes munkája az összes szakértők szerint 8000 koronával egyáltalában nem volt kellően honorálva, és aki azzal is újból tanújelét adta szerénységének és előzékenységének, hogy ezt az összeget elfogadta, az ily módon megszavazott 4000 koronát .bizonyára nem fogadja el, Mivel peöig mindaz, ami nálunk a vásárcsarnok előkészítése ügyében történt, a mérnökség által bevallottan és mindenesetre helyesen a Strasser-féle dolgozatok alapján történt, •Mindaddig, atnig Strasserrel rendbe nem jövünk, elvész minden, amit három év óta e téren tettünk, azon 7000 koronával együtt, "melyet a kiviteli tervek díjazásaként fizéttünk és megmarad a Szigyárló bizottsági tag ur által jelzett „aj terv", amelyről azért Merem határozotan áLlitani, hogy nem lesz J°bb a Strasserénél, mert a Strasser é elisme r ten ló, a jobb ezúttal tehát evidensen a jónak csak ellensége és megrontója lelhet, a Mely ezenkiviül valószínűleg egy drága pert ls akaszt a város nyakálba? Akármilyen önzetlenül viselkedett is ugyanis Strasser a párossal szemben, azt bizonyóra mégsem t0Sia szó nélkiil megengedni, hogy itt az ő Szellemi munkáját ellenszolgáltatás nélkül fe,lbasználják. A közgyűlés tehát kétségtelenül mindkét hetiben nem a város valódi érdekében határolt. A remedimn pedig szerintem kétfelé ^esendő, 1. hogy nemcsak a szokásos 30—40 biz°hsági tag ur jelenlétében tárgyaltassanak 32 Hy fontos kérdések, hanem ugy a virilista, Mint a választott tagck tartsák kötelességükMiien, természetes, eredendő és civilizáció Jött volt állapotnak és rendnek olyan idilli állapotot és rendet, melyhez az embernek Sókkal nagyobb műveltsége és fegyelmezettsége szükséges, mint ameddig eljutottak akár a farkasok, akár a medvék, akár a görögök, a*ár a 'franciák? * Zeneszó csap föl hozzám az utcáról. LcMszem a könyvet s kikönyökölök az ablakon. Elsőbb egy csomó cigánykereket vető •utcai gyereket látok, majd egy nagyszakállú Mbert, aki réimitő komolyan emelget egy Mfragombos pálcát; mögötte egy csomó empt tüdejeszakadtából fújja a réztrombitát. eghátul pedig ennivaló kis poni-ló cepekedik rettentő nagy szamárbőr-dobbal. Utánuk végben sorban egy csomó kékruhás ember emelgeti taktusra a lábát — csupa felnőtt g ber, akinek az a legfőbb igyekvése, hogy az isten szerelmére mind egyformát lépjen. Mellettük gyalogol egy másik felnőtt ember; darab vas a kezében és furcsa mozdulatig köszönt vele egy harmadik felnőtt embert, pl ott lovagol velük szemben s az a legfőbb X Ke' lhoííy kabátján aranyból van a p'lér, ezüst rajta a csillag s a nadrágja varban két ujjnyi veres posztó fut végig. Feljött emberek, kiknek élete abban telik el, Ur5v ^Eombokat fényesítsenek, egyformán fjének s nevetséges mozdulatokkal fáradreí éKető naPfényben! . . . Ó milyen gyepes dolog — s istenem: ez a legkomolyabb ao'og a világon! nék a közgyűlésekre eljárni, még ha nem is kéri tőliünk X irnok a szavazatunkat; 2. talán ez. a két eklatáns eset, amely bizonyára nem áll egyedül, arra fogja indítani a t. bizottsági tag urakat, hogy határozaukkal ne mindig csak a legszélső irányt propagáló felszólalásokat, hanem a tanácscsal a bizottságokban együtt dolgozó, nyugodtabb, körültekintőbb bizottsági, tagokat támogassák. Wimmer Fülöp. Nem fáznak már a sziliéri gyerekek. (Saját tudósítónktól.) Százhúsz korona, ez bizony nem nagy pénz és mégis elképzelhetetlen halom kincsnek tetszik, ha valaki közel áll a megfagyáshoz és épen ez a százhúsz korona mentené meg a legborzasztóbb haláltól . . . De nagy pénz akikor is, ha egy sereg iskolás gyerek kékre fagyott ujjakkal didereg a tanteremben és az a tanácsi végzés, amely a borzasztó tömeg pénzt, összesen egyszázhúsz koronát a hideg kirekesztéséne kiutalványozni van hivatva, minden alázatos instancia dacára sem ered útnak a szilléri iskola felé . . . Az eset egyik fele széltében ismeretes. Néhány száz koronát kért a szilléri iskola igazgatója, hogy rendbehozhassa az épület* ablakait és ajtóit. A hatóság nem ért rá bagatell-ügyekkel foglalkozni — talán épen a tiz milliós kölcsön fölvételén törte mind a hat fejét — és a gyerekek áztak, fáztak, dideregtek tovább. Most azonban következik a történet második fele. Egy előkelő úriember olvassa valahol a fővárosban, hogy mi történik a szilléri iskolában. Nean fér sehogyan sem a fejébe, hogy ilyesmi megtörténhessék. Hogy egy ötvenhat milliónyi vagyon fölött rendelkező városnak ne volna néhány koronája arra, hogy az iskolás gyerekek ne fagyadozzanak kékre, meg zöldre. Hogy az iskolaszék fejéneik ne lenne rendelkezési alapja és ne lenne szive. Hogy Szegeden ne lennének jótékony egyesületek, asztaltársaságok, magánosok, akik az egyéni nyomort sem tudják nézni, a köznyomortól pedig egyenesen megrettennek. És az a távoli újságolvasó úriember siet a postahivatalba és fölad egy sürgönyt a szilléri iskola számára. Talán ilyen lehetett a sürgöny: Szilléri-iskola, Szeged. Kérem, csináltassa meg az ablakait és csukja be őket minél előbb, hogy ne fázzanak tovább a szegény kis gyerekek. Erre a célra küldök százhúsz koronát. Qerliczy Ferenc báró. Mert valóban ő volt, Szeged első kerületének országgyűlési képviselője. Nem is szegedi ember, csak deszki; Ütfl közöttünk se palotája, se társasága, se (mulatozása nincsen. De szive, — az talán van. Mintha azzai volna közöttünk leginkább. Mondják, hogy senki se ment még el tőle üres. kézzel, ha bajában hozzá fordult. Lelkiismeretesen utána járt, tudakozódott, segített, enyhített mindenkinek a nyavalyáján. S vájjon kinek nincsen? S ime, elég neki egy egyszerű ujsághir, hogy ez a sziv gyorsabban és teljesebben kinyúljon, mint a mi benszülött filantrópjainknak az erszénye. Napok óta irjuk már a betűket a didergő szilléri gyerekek érdekében, napok óta ébresztgetjük, piszkálgatjuk a társadalom érdeklődését. Nem mozdult meg egyszer sem. Az a néhány szavas sürgöny, mely nem vár előadói elintézést, kiadmányozást, legépelést, iktatószámot és egyebet, egy nagy, szomorú igazságot revelál nekünk és a most imár vidám tűznél melegedő szilléri gyerekeknek: azt, hogy forró emberi érzés és rokonszenv nélkül, mely ennek a városnak a hivatalos és társadalmi életéből egyaránt tökéletesen hiányzik, sohasem fog a közéletből eltűnni az a bántó ridegség és elhagyatottság, mely e falak között minden' finomabb megértésekre kép ós lelket fogad és környékez . . . Tisztelettel köszöntjük Gerliczy Ferenc bárót, ki e szomorú városba szívbeli nemes érzésének egy meleg nyarát küldte. (d) laaa.a.a.ASsa* Merán gróf bukaresti látogatása. Bul;arestből jelentik: Merán gróf Bukovina tartományi főnöke, aki Bukarestben időzik, a következőket mondotta egy ujságirónak: — Látogatásomnak nincs politikai célja, csupán udvariassági aktus ez, mert be akartam mutatkozni a királynak. Az ujságirónak arra a megjegyzésére, hogy Merán gróf politikai küldetésben van Bukarestben és liogy célja a monarchia és Románia viszonyának megváltoztatása, az államférfiú meglepődött és igy válaszolt: — Látogatásom a legjobb bizonyítéka annak, hogy a monarchia és Románia viszonya éppen olyan szíves, mint azelőtt volt. Wied herceg e utazott Bécsből. Bécsből jelentik: Wied herceg tegnap délután három órakor meglátogatta Scapine.li bécsi pápai nunciust és sokáig elbeszélgetett vele. A 'beszélgetés tárgya főként Albánia katholikus lakossága volt. Meglátogatta a herceg Colecci sapai püspököt és Bianchit, Durazzö érsekét, aki ez idő szerint Bécsben betegen fekszik az irgalmasok kórházában. Ezután Hilmi basa török nagykövetet kereste föl a herceg és hosszabb ideig tanácskozott vele. Wiied heroeg ma reggél kilenc órakor élment a spanyol udvari lovagló helyiségbe. — Bécsből jelentik: Wied heroeg ma este nyolc óra husz perckor elutazott Berlinbe. — Triesétből jelentik: Wied herceg hir szerint február 24-én utazik el Durazzóba és feburár 25-én érkezik oda. A herceg diszkisérete két német, négy osztrák és magyar s három-négy olasz hadihajó lesz. A német és az osztrák és magyar hadihajók a trieszti kikötőkben fogják vár,ni a herceget, mig az olasz hadihajók Piranónál és Parenzónál fognak vesztegelni és ott fognak csatlakozni a "tiszkisérethez. Durazzóban lázasan dolgoznak azon, hogy nagyszerűen fogadják a herceget. ntoro|(at az újonnan megnyílt bűtopápuhízában szepszheíünH be. mindennemű lakásberendezési cikkeket =•= Telefonszám: 1303.=» Xárász-u.7. SZEGED.