Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-14 / 37. szám

1914. február 14. MLMAGYAEOBMÁG írU yanmiit»!zaií'MM*iínib m/ inhta> A imostani téli hadgyakorlat igazán jól sikerült, minden tekintetben, A legénységnek, — különösen a temesvári csapatoknak — nehéz dolguk volt, a hidegen kivül az utak is súlyosították a menetelést és általán a gyakorlatokat, ennek dacára szinte minden egyes legény derekasan megállotta a helyét. Nincs kizárva, hogy már a legközelebbi napokban ujabb téli hadgyakorlatok következnek a Délvidéken, természetesen más helyőrségekkel. Még mindig pang Szegeden az ipar. — Nincs hatása a pénzviszonyok javulásának. — (Saját tudósítónktól.) Iparosok, kereskedők, gazdák messiásként várták már a pénzviszonyok javulását, aminek az első megnyilvánulása természetesen a .kamatláb leszállítása volt. Előbb az angol, majd a francia bank csökkentette a kamatlábat, egy-két hét előtt aztán az Osztrák-Magyar Bánik is lejebb szállította. Jelenleg négy és fél százalék az Osztrák-Magyar Bank kamatlába. A közgazdasági világban nem .kis örömet okozott, hogy végre a fellendülés reménye kecsegtetheti a kereskedő és iparoscégeket. Az öröm azonban korainak látszik. A pénzviszonyok javulása ellenére ipari fellendülésről — legalább Szegeden — egyelőre beszélni sem lehet. Pang toválbb az ipar, ahogy eddig pangott, mert áftalános a munkahiány. A pénzviszonyok javulásának kedvező hatását, ha ugyan ez a javulás tartós és fokozatos marad, csak hónapok múlva remélik Szegeden, amint ez az alábbi két nyilatkozatból is kitűnik. Az egyik ur, akihez ebben az irányban kérdést intéztünk, Kecskeméti Antal gyáros, a másik Tóbiás László éoitész. Kecskeméti Antal a következőket mondotta: — Szegeden ezideig bizony nem érezzük a pénzpiac javulásának hatását. Ha a pénzt olcsóbban is kapjuk, mint eddig, ettől se várhatunk semmit, mert a helyzet az, hogy Szegeden ezidőszerint semmi néven nevezendő építőipari munka nincs, kivéve az egv fogadalmi templomot, de erről is korai beszélni még, mert a kőműves munkálatokat csak a tavasszal fogják újra megkezdeni. Ha már a fogadalmi templomnál vagyunk, nem mulaszthatom el hangoztatni azt, hogy helytelen dolog volt a kőfaragó-munkáknak idegen kézre való juttatása. A helyi ipart támogatni kellett volna legalább annyiban, hogy ezt a százezer koronás munkát szegedi cégek kapják. Akár kiköti a tanács, akár "em, hogv a budapesti cégnek szegedi munkásokat kell foglalkoztatni, ez önként bekövetkezett volna kikötés nélkül is, mert ugv-e bár, egvik vidéki cég sem fog idegen embereket Szegedre szállítani, számukra lakást bérelni és culágot fizetni akkor, ha Szegeden •s kap munkásókat. — Van aztán egy másik középitkezés: a kenderakadémia. De még ehez se fogtak hozzá, mert nem foghattak hozzá. A középitkezések is szünetelnek tehát. Nekünk speciálisan van munkánk, .most készítjük a budapesti lánchidboz való keszónokat. általában véve azonban azt mondhatom, hogy a szegedi ipar a pénzbőség ellenére is stagnál. Biztató kilátások vannak ugvan, de azt majd a jövő fogja csak eldönteni, hogv ezekből a kilátásokból valóság lesz-e. Tóbiás László müépitész ezeket mondotta: — A pénzviszonyok javulásának kedvelő hatása — amint a szaklapokiból láttam -tóhol az országban nean mutatkozik. Nincs építkezési íkcdv és nincs még érdeklődés sem. Ami közmunka van, az is csupán a legszük^ Kesébbre szorítkozik. Az egész országban "em építenek mást, mint templomot, járástaróságokat, fogházakat és kaszárnyákat, — JTlár ahol építenek. Sokfelé akarnak még építeni városházákat. Az én impresszióm az, hogy produktív építkezés alig van, legalább is elenyészően csekély ahoz mérten, aimenynyi a jobb időkben volt. Kristóffy a 350 ezer koronával — Mire fordította az összeget ? — (Saját tudósítónktól.) Tudvalevőleg Tisza István gróf miniszterelnök tegnapelőtt a margitszigeti játékban'kkal kapcsolatban 350 ezer korona provízió fel'. ételével vádolta meg Kristóffy Józsefet. Kristóffy tegnap nyilatkozatban felett, inkább kitérő válasszal. Kristóffy válaszára ma (félhivatalos forrásból a következőket jelentik: A imai lapok közlik Kristóffy József volt belügyminiszternek nyilatkozatát az általa a margitszigeti játéklbank érdekeltségétől fölvett 350,000 koronára vonatkozóan. Ebben a nyilatkozatban többek közt azt mondja, hogy: ... A vizsgálat rendjén az akkori ügyvezető igazgatók egyértelműen és világosan vallották, hogy ez összeg is po'Kikai természetű kiadások fedezésére köttetett ki és hogy tényleg oda is fordíttatott. Ezzel szemben a Budapesti Tudósító illetékes helyről fölhatalmazást kapott arra, hogy az Általános Forgalmi Részvénytársaság igazgatói, Tibor Róbert és Zimonyi Schwarz Mihály sajátkezüleg aláirt írásbeli nyilatkozatából a következő részt nyilvánosságra hozza: — A Kristóffy kezeihez .kifizetett 350 ezer korona általa a kaszinó alapszabályainak, illetve azok jóváhagyásának kijárásáért elszámolási kötelezettség nélkül, állítólag, politikai termétezetü célokra '.igényeltetett. Ezekről annak idején Kristóffy József bemutatóra szóló és a kaszinó alapszabályok jóváhagyása, valamint azok kiadatásának az akkori miniszterelnök ur részéről való biztosítása után esedékes bonokat kapott. A bonok ellenértékét az azokon való nvuetatás ellenében Czakó Emil fizette ki Kristóffy Józsefnek. Kitűnik ebből az idézetből, hogy Kristóffy előadása a forgalmi igazgatóságának nyilatkozatát illetően nem fedi a valóságot. Kristóffy nyilatkozatát csak akkor lehetne tudomásul venni, ha igazolja, hogy a 350,000 koronát valóban politikai természetű kiadásokra fordította. Mayer Lajos dr. győri ügyvéd által fölvett 50,000 koronára nézve a Budapesti Tudósító beavatott oldalról azt az információt kapta, how Mayer Lajos dr. a szigeti technikai munkák ügvében járt el ügyvédi minőségben, mint a Reitzes és Walla-cég megbízottja és ebben a minőségben kapott 50,000 koronát. Itt emiitjük meg, hogy a budapesti rendőrség már .megkezdte a kihallgatásokat a margitszigeti játékbank ügyében és már több újságírót is kihallgatott. Ugyanis a sajtó mind határozottabban követeli, hogy minden szereplő nevét hozzák nyilvánosságra, természetesen annak a néhány újságírónak a nevét is, akik bármilyen összeggel szerepeltek, nehogy a sajtót általánosságban tovább gyanúsíthassák. Már a holnapi: szombati napon nyilvánosságra kerül mind az a név, akt szerepelt ebben az ügyben. Az igazgatóság különben ma nyilatkozatot adott ki és abban azt mondja, hogy az igazgatóság egy lapnak se adott egyéb pénzt, csupán a hirdetésekért járó, tarifa szerint megállapított összegeket. 3. ^ A Korcsolyázó-Egyesület botránya. — Még mindig: „zárva!'* — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Korcsolyázó Egyesület csütörtökön és pénteken fényesen megtréfálta a szegedi közönséget. Annyira fényesen, 'hogv egyáltalában nem lehetne csodálni, ha a bolondját eljárt közönség feldühödött kedvében egy kicsit meglincselné a kiváló egyesület vezetőségét, vagy legalább is hóbombákkal jól megdobálná azt a kis pavillont, melyben cigányzene mellett olyan vidáman -mulatott csütörtökön éjjel egy uri társaság. Az történt, hogy csütörtökön délben egyszerűen bezárták a jégpályát és elkezdték disziteni a nagv melegedő csarnokot: csillárt szereltek a mennyezetére, fölmosták, fölcicomázták, mert egy zártkörű társaságnak kedve kerekedett a Korcsolyázó Egyesület vezetőségének engedelmével épen a kérdéses paVillonban zártkörű pikniket rendezni. Az esti mulatság kedvéért aztán elkergették a korcsolyázni akarók százait csütörtökön délután és elkergették ma egész nap, mert hát a különös éjszakai mulatság nyomait egy álló napig kell eltüntetni, hogy a közönség öltöző' csarnokai ismét átadhatók legyenek rendeltetésüknek. Az embernek megáll az esze, ha ezt a párját ritkitó tréfát elolvassa. Az az egyesület, mely a korcsolyázók százainak tagsági dijait beszedi, amely kedvezményeket, területet, épület-megváltást kér a város közönségétől, képes ilyen merénylethez odaadni magát és azt a területet, melyet épen nem zártkörű társaság céljaira engedett át a város? Száz és száz embernek kell csalódottan lemondani tél közepén a megszokott sportjáról, csak azért, mert 8—10 megveszekedett kedvű ifjú gavallér pont a korcsolyázó pavillonban akar bosztont táncolni? Hallatlan dolgok ezek. Olyan intézmények, melyek a közönség szolgálatára vannak rendelve, ilyen vad tréfáikat nem engedhetnek meg maguknak. Tessék elképzelni a villanyos vasutat, mely két napra beszüntetné üzemét az alkalmazottak bálja miatt! Vagy a gázgyárat, mely pikniket rendezne épen a nagy gáztartány tetején és ezért néhány napra szabadságolná önmagát! Nem lincselné-e meg ezeket a vállalatokat a közönség? A történeti hűség kedvóért, elmondjuk most, hogy tulajdonképpen mi is törtónt ós mi az oka annak, hogy nem lehet korcso'yázni. Legfőbb okia eramek csakugyan a csütörtökön este rendezett piknik veit, amely a korcsolyázó egyesület vezetőségénk az engedeknével zártkörbein folyt le. Hogy meddig tartott, nem tudjuk, de hogy ennek a pikniknek tulajdonítható a jégpálya elzárása, az bizonyos. -Hogy kik vettek részt a mu'at&ágban, nem kutatjuk, mert hiszen a muiatozók előzetesen kikérték a vezetőség, va* lószinüleg elsősorhain Gaál Endre dr.-mak az egyesület elnökének az engedélyét. Amikor a jégpálya megnyílt és ünnepélyek-st rendnz* tok, akkor .gyakran láttuk a jégen a tanács-ős urat, később aztán elmaradt. Amig ő járt a jégre szórakozni, addig nem vo't botrány, most azonban, bogy megunta már ezt •a téli peseziót, oda se neki, ha .a közönség orra elől napokiig -elzárják ia pályát. Mínusz öt fok hideg van kérem és Szegeden nem engedik -a publikumot koroscl yázni a tanácsos ur uembánomsáigia -és egy magántársaság mróatsásia miatt. Ma délután is, a jégpálya olyan álLaipotban. volt, mint rendesen, -akik azonban, korcsolyázni jötteik odlai, zárt pavi,Honra találtaik, mire szépm, sorjában körülállták a befagyott tavat és — szidták az -egyem!etet. Mit is tehetnének egyebet? A tagsági dijakat, amiket az egyesület pontosan és szigorúan behajtott, nem követelhetik vissza annál inkább sem, mert nem is adják vissza. Még se voH hát jó, hogy a város közönsége, a-miikor ,a korcsolyázó egyesület áldozatokat kért tőle, előzók-erym ós kectyüs kézzel bánt az egyesülettel. Most igy tefljesiti hivatását.