Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-13 / 36. szám

1914, február 13. MLMAÖYAR0BS2ÁÖ Testvérháború a konkurrencia miatt. — A Szántó-testvérek és a tanács. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város tanácsa csütörtökön délelőtt tartott ülésében különös érdekcsségü beadványt tárgyalt Szántó József varrógép- és kerókpárkereskedő, akinek az üzlete a .bérházban van, nyújtotta be és arra kéri a tanácsot, bogy a testvérének: Szántó Lajosnak, aki ugyancsak a bérházban nyitott hasonló zsánerű üzletet, mondja fel a bérletet, mert a konkurrenciájávai az ő üzletének ekzisztenciáját veszélyezteti Arra is hivatkozik Szántó József, hogy .amikor a t'estvére az üzlethelyiséget átvette, megállapodás jött létre köztük, amelynek értelmében Szántó Lajosnak csupán ezüstnemüeket. órákat ós ékszereket szabad raktáron tartania .Az elkeseredett kereskedő hivatkozik imég egyebekre 'is, amint az kitűnik az alábbi beadványából: Tekintetes Városi Tanács! A városi bérházban levő Buchhalter Lipót által birt üzlethelyiséget ideiglenesen Szántó Lajos 'kereskedő vette át, aki is nekem, mint elsőrendű érdekeltnek azt fogadta, hogy arany, ezüst, ÓM, ékszer üzletet nyit. Testvérem szavában, ki általam lett emberré, hinni akartam és éppen azért magam is közbenjártaim érdekében. Sajnálattal látom azonban, hogy fent nevezett rutul visszaélt testvéri lóságommal, mert az első ténye az volt, ihogy Pathéfon és Gramophon cikkeimet árulja üzlétében, a tavaszra pedig bevásárolt immár kerékpár, varrógépek és ezek fölszereléseit is, melyre összeköttetéseim révén lettem figyelmeztetve. Egész vidéki vevőközönségem, melyet sok évi becsületes munkával szereztem meg, a városi bérházba cimezi leveleit és rendeléseit, erre lenne tehát épitve egy másik hasonnevű cégnek számítása; vevőimet megtéveszteni ily módon a legkönnyebb, de a helybeli üzletemet is alkalmas lenne tönkretenni. Éppen azért alázattal esedezem a Tekintetes Tanácshoz, hogy fenti indokaim figyelembevétele mellett Szántó Lajosnak a helyiséget fölmondani kegyeskedjen és akármely más szakmának kiadni méltóztasson. Meg vagyok győződve, Ihogy kérésem meghallgatásra- talál Szeged város tanácsa előtt. Alázatos tisztelettel Szántó József, varrógép- és kerékpárkereskedő. A beadványhoz Völgy essy János gazdász -mellékletet csatolt, amelyből világosan kitűnnék az ügy előzményei s melynek alapján a tanács nemic&ak hogy a .beadvány érdemleges tárgyalásába bocsátkozott, hanem Q Panaszos Szántó József javára is döntött. A története a dolognak az, hogy Szántó Latos a bérházban lévő üzlethelyiséget albérletbe vette özvegy Buchhalter Lipótnétól, a ki miután a férje meghalt, a Buchhalter Libát oég alatt bejegyzett üzletet feloszlatta. Ekkor kötöttek a Szántó-tesvérek megállapodást, amelynek a megszegése miatt Szántó József jogorvoslatért fordult a tanácshoz. A tanács azonban korántsem ennek az indoktták az alapján adott igazat a. panaszosnak, hanem egyöntetüleg kimondotta, hogy nniütán a város albérletet nem ismer, az üzlethGyiséget május elsejére felmondja özvegy Bvchhalternének. A tanács azon az ájtfáisbonton volt, hogy neki semimi köze sincs ^tantó Lajoshoz, a szerződést özvegy Buchalternéval kötötték meg s minthogy ez az z!©tét föloszlatta, tekintet, nélkül az albérlő-* ta. kötelessége a szerződéses viszonyt felbontaoi. Utasította ennek alapján Völgyessy János gazdászt, hogy a bérlétet haladéktalanul mondja fel és intézkedjék az árlejtés kiírása iránt. Az árlejtés keretében aztán pályázhat az üzlethelyiségre Szántó Lajos' is, ha ugyan a testvére — tul nem licitálja . . . Elfogták Schmidt Mici gyilkosát. — Többszörös rablógyilkos a tettes. — (Saját tudósítónktól.) A mult esztendőben óriási feltűnést és hetekig tartó izgalmat okozott az a rablógyilkosság, amelynek Schmidt Mici vált szerencsétlen, áldozatává. Schmidt Mici volt a császárváros leghíresebb, legszebb és leggazdagabb kitartott nője s egy reggel holtan, kirabolva találták a lakásán. A rendőrség azonnal nyomozni kezdett, minden eredmény nélkül. A nyomozást •az egész monarchia területére kiterjesztették és igen sok gyanús embert tartóztattak le, viszont kénytelenek voltak őket szabadon bocsátani. Az igazi tettes elmenekült. Már az első napokban több olyan vallomás akadt, melyek egyértelmüleg a mellett szóltak, hogy Schmidt Micit katonai — szakaszvezetői — egyenruhában, ölte meg a gyilkos s aztán kirabolta. Csak azt kellett volna még megállapítani, vájjon tényleges katona ölte-e meg a szerencsétlen nőt. Erre vonatkozólag is holtpontra jutott a nyomozás. Még hónapok multán is fogtak el gyanús embereket és érdekes a nyomozás jellemzésére, hogy Bécsből Szegedre is átirtak ez ügyben és fölvilágosítást kértek egy birkozómesterről, a ki Schmidt Midnek a barátja volt évekkel ezelőtt s aki állítólag Törökországba szökött, de előbb Bécsben időzött a gyilkosság idején, majd onnét Szegedre jött. Persze ez a nyom is hamis volt. Azokban a napokban, amikor Schmidt Mici esete napfényre került, még egy vakmerő rablógyilkosság történt. Ezúttal Josefstadtban fojtott meg egy ismeretlen tettes egy kitartott nőt s aztán kirabolta és nyom nélkül elünt. A nyomozás erre vonatkozólag is csak azt tudta pozitiven megállapítani, hogy szakaszvezetői uniformisban, volt. Semmi más nyomravezető dolog nem akadt. Most azután elfogták a két eset rablógyilkosát. Ugyanis Prágában letartóztatta a a rendőrség Sochor Lipót foglalkozás nélküli embert, akit betörésen ért. A 24 éves, tagbaszakadt emberről még azt állapították meg, hogy bécsi illetőségű és hetek óta él csak Prágában. A mult évben hagyta ott Bécset és mint betörő utazott városról-városra. Amikor mindezt megállapították s a nyomozást befejezték, nem várt fordulat következett. Sochor Lipót igy szólt: , — Vallani kivánok! Sokkal nagyobb, iszonyú bűnök terhelik a lelkemet és tovább nem birom vallomás nélkül. Én öltem meg Schmidt Micit és a josefstadti leányt is én fojtottam meg, én raboltam ki őket. A vallomást el sem akarták hinni, de Sochor Lipót olyan tájékozottsággal mondotta el a két rablógyilkosság részleteit, a mely minden kétséget kizárt arra nézve, hogy ő volt-e a gyilkos. Elmondotta még azt is, hogy milyen értéktárgyakat rabolt el és hogy hol zálogosította, illetve adta el a rabolt ékszereket. Soohor Lipótot holnap Bécsbe szállitják. Az osztrák főváros esti lapjai közölték a váratlan fordulatot s a főváros ezzel a szenzációval volt tele. Wied herceg Bécsben. Nem fogadta a pápa. — Nikiía király trónbeszede. — A balkáni helyzet.) (Saját tudósítónktól.) Wied herceg tegnap éjjel 12 óra 15 perckor Castaldi kapitány kíséretében Rómából Bécsbe utazott. Búcsúvétel céljából a római pályaudvaron megjelent di Scalea herceg külügyi államtitkár, Borea d'Olmo palotaprefekíus, de Martino külügymiiniisztériumi vezető titkár, az osztrák és magyar nagykövetség egyik tanácsosa, valamint a holland és romániai követ. Az olasz kormány kijelentette Wied hercegnek, hogy nem tehet hivatalos látogatást a Vatikánban, mert még nem koronázták meg és igy látogatásával imás udvart is elismerne Rómában, nemcsak a királyi udvart. Mint magánember azonban nyugodtan mehet a pápához. Wied herceg erre kérte a pápát, hogy fogadja magánkihallgatáson, a vatikáni körök azonban határozottan kijelentették, hogy vagy mint fejedelem jelentkezik kihallgatásra, vagy egyáltalában nem. A Balkánon különben ima már belenyugodtak minden részen abba, hogy Wied herceg lesz az uj albán király. A balkáni helyzettel áll összefüggésben az a beszéd, amelyet Cettinjében most mondott el a montenegrói király. Miklós király a szkupstina rendes ülésszakát ugyanis trónbeszéddel nyitotta meg. A király mindenekelőtt megemlékezett, a háború hősi elesettjeiről, akiknek .Montenegró bálával tartozik. Dicsőíti a montenegrói katonák vitézségét, kik a szerb testvérekkel együtt, akiktől Montenegrót soha sem lehet elválasztani és a vitéz görögökkel együtt harcoltiak a török járom alól való fölszabadulásért, majd a negyedik szövetségesnek, a tévútra került bolgár testvérnek való megbüntetésére, amiért megkísérelte a szövetségeseket megfosztani az laninyi vérrel szerzett eredménytől. — A szerb egyetértés szent tüze — igy folytatta — szerezte meg nekünk a győzelmet! Hódításaink jelentékenyek, bár megcsonkította Szkutari kiragadása kezünkből. Ez a seb gyógyíthatatlanul sajog a szerb szivekben. Nem csupán egy hatalom volt az, mely kezünkből Szkutarit kiragadta, hanem sok, akik előtt meg kellett hátrálnunk az európai béke fön,tartása érdekében, valamint azért, hogy biztcsitsuk a s-zerb fegyverek szerzeményeit Majdnem valamennyi szláv államból számos testvérünk sietett segítségünkre a harcokban, A király ezután köszönetet mondott mindazoknak, akik a sebesültek és árvák gondozásában résztvettek, valamennyi kulturális állam Vörös Kereszt-E gyesül eteinek segélynyújtásukért és humánus működéséért, majd igy' folytatta: — Hódításaink megtartása és nemzeti sikereink attól függnek, hogy szerb testvéreinkkel együtt működjünk és hagyományos hűséggel viseltessünk Oroszországgal, hatalmas oltalmazónkkal szemben. A külpolitikai viszonyt illetőleg a trónbeszéd a következőket mondja: — Az összes államokkal való viszonyunk korrekt és barátságos. Kormányom, miután meg van győződve, hogy a béke föltétlenül szükséges hazánkra, szüntelenül és amennyire tőle telik', igyekszik iföntiartáislán .közremunkálni. Sajnálattal kell megemlékeznem arról a tényről, hogy békés fejlődésünket a minit ősszel fegyveres albánok fenyegették, a kik Albániából a szerb királyság területére •betörtek. Visszavertük azonban őket és remélem, hogy a szomszédos Albánia, melynek szabadságát annyian Elősegítettük, bemső ikonszoládiciójának fogja magát szentelni, melyre oly nagy szükség van, ha a Balkánon a béke és a rend eleme akar lenni. A trónbeszédet ismételten élénk tetszés szakította félibc.