Délmagyarország, 1914. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1914-02-13 / 36. szám

* .... 1*14. február 13. 3. képyöví be•alja rom ínja lőbb lyelenévi töraz tek teiesdetisáinihaBetétet kér Szegedtől a Pesti Kereskedelmi Bank. (Saját tudósítónktól.) A szegedi pénztelenségről forgalomba 'került hireik ellenére ugy látszik, Budapesten mégis jó cégnek tekintik Szegedet. Legalább is erre vall az a beadvány, amely az egyik legnagyobb budapesti pénzintézettől, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól érkezett csütörtökön a városhoz. A hatvanöt millió korona alaptőkével rendelkező hatalmas bank, a melynek az ügyeit Lánczy Leó, a legnagyobb fizetésű magyar bankkapacitás intézi a Fürdő-utcai palotából, rendkiyül udvarias hangú levélben egyszerűen betétet kér Szeged városától. Szeged közönségének figyelmébe ajánlja a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank •mindenekelőtt a nagy tőkeerejét és a levélben, amelyet maga a bank igazgatóságának elnctke, Lánczy Leó irt alá, azt hangoztatja, hogy a régóta fennálló és elismerten elsőrangú pénzintézet a nála elhelyezett betéték után előnyös kamattételt biztosit, fizeti a tőkekamatadót. Legfőképpen pedig kiemeli a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank levele azt, hogy különösen a közhatóságok számára nyújt megkülönböztetett előnyöket tőkéik elhelyezésénél. Mindezek alapján — irja az intézet a levélben — arra óhajtjuk a Polgármester ur és Szeged város közönségének figyelmét fölhívni, hogy a városi alapok, árvaszéki pénzek és letétek elhelyezésénél tegye megfontolás tárgyává az elmondottakat és helyezzen el — legalább részben — tőkéiből a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál is betétet. A beadvány mellé mindjárt bejelentési lapot is csatol a pénzintézet azzal, hogy annak kitöltése és az igazgatósághoz való eljuttatása esetén azonnal leküldi egyik megbízott főtisztviselőjét Szegedre, hogy ö betét elhelyezése dolgában végleges megállapodást kössön a várossal. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött Balogh Károly pénzügyi tanácsosnál, hogy milyen javaslattal fogja feajd bemutatni a közgyűlésnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bánik ajánlatát. Á tanácsos ur a következőket mondotta: — Az ajánlatra nem reflektálunk, Kert a szabályrendelet értelmében nem reflektálhatunk, bármennyire is megtiszte'c az reánk nézve. A szabályrendelet llgyanis előírja, hogy a város tőkéit azokéi a szegedi pénzintézeteknél kell gyüfeölcsöztetés céljából elhelyezni, amelyehet a közgyűlés erre kijelöl. Ez még a mult cv decemberében meg is történt. A városik a szegedi bankoknál elhelyezett tőkéi c'Zy millió nyolcszázezer koronát tesznek kl összesen. Ez a pénz a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál, a Kereskedelmi es Iparbanknál, a Szegedi Kézműves Banka Szegedi Takarék- és Hitelbanknál tá a Szegedi Hitelbanknál van ellielyeze- Azonkívül folyószámlabetétünk van a esti Magyar Kereskedelmi Banknál mintg.V 2—300,000 korona, amely az év véven közel egymillió korondra szokott emeldni. Ez az összeg ugyanis a tőketörleszcsekre szolgál s amikor fölemelkedik, a ""K 'kifizeti az esedékes összegeket, tétiMennyit kamatoznak a' város be— Annyit, amekkora az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatlába. Ez idő szerint négy és fél százalék kamatot űzetnek tisztán a szegedi bankok a város pénze után, mig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank csak négy és egynegyed százalékot fizetne tisztán a betétünk után. Itt emiitjük még meg, hogy a nagy fővárosi pénzintézet nemcsak a város és általában a törvényhatóságok betétjeit kéri, hanem programjába vette ezidén a vidéki üzletkötések kultiválását. Erre vall, hogy több előkelő szegedi nagykereskedő cég levelet kapott ezen a héten, amelyben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kölcsönt ajánl föl és kijelenti, bogy hajlandó a legelőzékenyebben leszámítolni a szegedi kereskedők üzleti váltóit. Rosenberg Gyula meghalt. (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt tiz órakor (hosszas szenvedés után ötvennyolc éves korában, budapesti lakásán megihalt Rosenberg Gyula országgyűlési képviselő. Rosenberg Gyulán ezelőtt két-három évévvel mutatkoztak az érelmeszesedés tünetei. Gissingenhen keresett betegsége ellen gyógyulást s jól érezte imagát, amidőn a fürdőhelyről visszatért. Még 1912. őszén a bécsi delegációban a tengerészeti bizottság előadója volt, akkoriban nagyon sokat dolgozott és ennek következtében visszaesés állott be betegségében. Budapestre betegen hozták vissza és azóta csaknem megszakítás nélkül a betegszobában töltötte idejét. Betegsége alatt a felesége, született Texeire de Mattos Karolina ápolta, akivel huszonöt évi boldog házasságban élt. A legutóbbi napokban az orvosok konstatálták, hogy a beteg meri hetetlen és hosszas szenvedéseitől ma délelőtt váltotta meg a halál. Az elhunytat feleségén kivül nyolcvanhárom éves anyja gyászolja. Temetésének deje még nincsen megállapítva. A holttestet birtokára, a vasmegyei Taplánfára fogják szállitani és a családi sirboltban helyezik örök nyugalomra. Rosenberg Gyulla Kisoalilen született Vasmegyébein 1856. szeptember 12-én. Középiskolai tanulmányait a szambath-ölyi és győri főgimnáziumban végezte, a jogot részben a budapesti, részbein pedig külföldi egyetemeken hallgatta. Különösen nagy szerettei foglalkozott a tengeri jog taaiulmányozásávaf. 1877-ben doktorrá avattak, három év múlva pedig megszerezte az ügyvédi diplomát. Közben egy évig Vasmegye tiszteletbeli aljegyzője volt. Tanulmányainak befejezése után nemsokára az Adria temgerhajós részvénytársaság jogtanácsosa lett, majd később ugyanez a társaság igazgatóvá választotta, erről az állásáról azonban az összeférhetetlenségi törvény meghozatala után 'lemondott. Nagy feltűnést keltett Batthyány István gróffal 1885-ben Buziáson vívott párbaja, a melyben ellenfele az életét veszítette. E párbaj miatt kilenc hónapi államfogházra itéflták, de e büntetését a király kegyelme három hónapi államfogházra szállította le. Varmegyében .a törvényhatósági bizottság tagja volt, viril'iis és 1892-ben a .németájvári 'kerület képviselőjévé választotta szabad elvű pár ti programmal. A közgazdasági hiaottság jegyzői© volt és több fontos törvényjavaslat előadójaként szerepelt. 1896-ban ismét, a németvjvári kerület választotta meg, az 1901. évi választások alkalmával azon,ban Simonyi-Semadam Sándor néppárti képvíwilővel szemben Lwebbsétibem maradt és csak 1902-ben jutott ismét a képviselőházba, amikor Tisza Kálmán halálával az abrndbámvri kerület megüresedett. A delegációnak több éven át volt tagja. Az Ausztriával való kiegyezésnek és a kü'tfö'di kereskedő1 mi szerződéseknek előadója volt a képviselőházban. Az abrudbányai kerület 1906 bmn <>gybivugulag ismét kópivöolőjévé választotta. Az 1906. évi képviselőválasztásoknál ama kevés régi szabadéivüpárti képviselőik egyike volt, akik a koalició jelöltjével őzemben fölvették a küzdelmet, de .néhány szavazattal kisebbségben maradt. Az 1910. évi választások alkalmával Abrndbányán nemzeti munkapárti programmal választották képviselővé. 1910-től kezdve 1912-ig a delegáció tengerészeti albizottságának volt az előadója és ezelőtt két évvel .kapta meg a Szent István-rend kiskeresztjét. Az elhunyt az Adria folyam és tengerhajé® részvénytársaság egyik alapitója és .igazgatósági tagja volt. Erdély Sándor a palotaőrök szerepléséről. (Saját tudósítónktól.) A palotaőrség intézménye a házszabályok törvényes rendelkezései alapján tegnap eltávolított egy embert — nem képviselőt — az összeférhetetlenségi bizottság üléséről. Az eset ima reggel nagy port vert föl, a sajtóban nemcsak politikai pártállás, hanem jogi fölfogás szerint is igen különböző vélemények olvashatók. A Délmagyarország fővárosi munkatársa ma délelőtt fölkereste idősb Erdély Sándort, ki az összeférhetetlenségi bizottság tegnapi ülésén, elnökölt. Az elnök a következőképen mondotta el az ügyről alkotott fölfogását : — A házszabályok idevonatkozó része, amelv szerint a bejelentőt vagy a bejelentettet betegség esetén meghatalmazott ügyvéd képviselheti, szórói-szóra a régi házszabályiból való. Ez a rendelkezés, amely az uj házszabályban is megmaradt, világosan csak betegség esetéről beszél, sőt az ügyvédnek csak a puszta jelenlétre ad jogot, az ügyvéd nem szólalhat föl, legföljebb Írásbeli előterjesztést tehet. E világos rendelkezés alapján, minthogy Laskay Árpád az ügyvédje kijelentése szerint nem volt beteg, Verebély Hugó ügyvédet föl kellett szólítani, hogy az ülést hagyja el. Az ügyvéd kijelentette, hogy nem megy. Az összeférhetetlenségi bizottságnak tehát törvény szerint nem lehetett más teendője, minthogy ülését befejezze s a dolog további folyását a Ház elnökségére bizza. Ez meg is történt. Az én jogi fölfogásom teljesen födi a bizottságét. Az ülést nyomban felfüggesztettem és jelentést tettem a Ház elnökségének. Ezzel az én misszióim be is fejeződött. — Excellenciád eljárása téhát teljesen jogi és törvényes volt? — Egész életem a jog és törvény keresésében telt el. Más nem is lehetett. A Bdnffy Miklós gróf ellen tett összeférhetetlenségi bejelentés ügyének különben az lesz a legközelebbi folyománya, hogv Laskay Árpád kolozsvári paplangyárosnak személyesen kell a bizottság előtt megielennie. Félhivatalosan jelentik: A Ház összeférhetetlenségi bizottságának tegnapi ülésével kapcsolatosan, melyen tudvalevőleg egv elnöki rendelkezésnek ellenszegülő ügyvédnek a palotaőrség által való eltávolítása vált szükségessé, egyes lapok a Ház alelnökének, Lázár István grófnak eljárását, aki ez esetben hivatalos kötelességéhez képest intézkedett, ferde világításban adják elő. A többi közt a Pesti Hirlap azt irja, hogy Lázár gróf, mielőtt a bizottság elnökének fölszólítása ra intézkedett, hosszasan értekezett telefon utján Tisza István gróf miniszterelnökkel. Ezzel szemben illetékes helyen megállapítják, hogy Lázár és Tisza grófok között ebben az