Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-09 / 7. szám

10 DELMA.GYARÖBSZAQ 1914. január 9. .V! Finom, jókarban levő HaiűszDba iimlnii jutányos árban eladó. Tudakozódni lehet a KIADÓHIVATALBAN, ICéirá.sz-'U.tce. ©. szám. FOG A K aaájpadiái aéikftl. Az általam készített rágásra kitűnően használható s vakxii fogaktól fel nem ismerhető, az eredeti fogakat teljesed pótolják. Készítek továÁoi arany koronákat és levehető arany hidakat jutányos árak mellett. Vidékiek 12 óra alatt lesznek kielégítve. Bármilyen javítást 4 óra alatt készítek. HA RT A ÁGOSTON fogtechnika* Kfer ó-utca 1. S2XOFJ). Hétfőn, januér12-én, és Kedden, január 13-án az urAnia SZÍNHÁZBAN HERVÉ örökszép operettje, három részben. Kíséri: a Előadások: pontosan 5, 7 és 9 órakor. KÖZGAZDASÁG Elkészül a makó—budapesti telefonvonal (Saját 1tudósítónktól.) A makó—budapesti direkt telefonvonal létesítése végett a csamádmegyei s főképen a inaikéi gazdasági érdekeltség az 1911. év óta folytat állandó akciót. A helyzet az, hogy a csanádmegyei interurbán telefonbeszélgetések most Aradon és Szegeden át bonyolítható le. Ámde e három városnak és környékének nem elegendők a rendelkezésre álló direkt budapesti telefonvonalak és az aradi ipar és kereskedelmi kamara jelentéséből tudjuk, hogy az aradi felek kénytelenek órákig várni, amig egy-egy budapesti telefonszámmal való beszélgetésüket lebonyolíthatják. Az emiitett három város telefonhivatalai kénytelenek állandóan azt a gyakorlatot folytatni, hogy egymástól „kölcsönkérik" a budapesti vonalakat, ha esetleg valamelyiknek néhány percre szabad vonala van. A szegedi, aradi, nagykikindai telefonigényeknek ilyen kombinált móden való kielégítése, sajnos, a makóiak rovására történik, mert a makói és egyéb csanádmegyei községbeli lakosok gyakran csak ugv folytathatnak beszélgetést Pesrtél, ha dringend dijakat fizetnek s még a sürgős beszélgetésekre is órákig kelt várakozniok. Ezzek ellen a bajok ellen már többször felszólaltak, de miwlezkleig siket fülekre találtak. Mindössze annyi változás történt, hogy az 1912. évi királygyakoliatok alkalmával létesített arad—szegedi uj áramkört nem bontották le s ennek segélyével u csanáxfonegyei érdekeltség valamivel könnytó'Vb összeköttetésihez juthatott Arad és Szegfő felé. Közben kiépült a nagykikinidai—-brnlapesti áramkör is s remélték, ihogy ezzel aztán a csanádmeí'-ei tetefonrnizériák is megszűnnek. Eb,bej., azonban csalódtak, mert ezek az intézkedések abszolúte nem csökkentették a makói interurbán teleí onzavarclkat. Ismét nem volt más bátra, mint a panasz, melyet senki sem hallgatott meg. A mult ói' végéin azután u,i fordulatot vett az ügy. Pollák Sándor a H agymarész vén y társaság igazgatója érintkezésbe lérpett Ottenberg Tivadar udvari tanácsossal, az aradi ipar és kereskedelmi (kamara elnökével, feMárta előtte a való helyzetet, mely a,z előző panaszokból már ismeretes volt és kérte, hogy a karaara járjon közbe a kormánynál a makóiak érdekében. Az aradi ipar és kereskedelmi kamara magáévá tette a c&amádmeigyei és makói kereskedők ügyét. Hosszú memorandumot terjesztett a kereskedelemügyi miniszterhez. Ki faj tette obion a memorandumbán mindazokat az okokat, melyek a budapest—makói telefonvonal 'kiépítését úirgetik. A kormány méltányolta a makói és csanádmegyei kereskedők kívánságát és leiratát most. megküldötte, amely igy hangzik: „A budapest—makói közvetlen távbeszélő összeköttetés létesítése ügyében 1913. évi november bó 28-án kelit felterjesztésükre a kereskedelemügyi miniszter ur arról értesiti az érdekelteket, hogy a makói—'budapesti viszonylat távbeszélő forgalmának nehézségeiről tudomása van s a helyzet megjavítása érdekében szükséges intézkedést tervibe is vette oly kép, hogy Budapest—Hódmező vásárhely—Makó között uj távbeszélő összeköttetést. fog létesíttetni. E munka az 1914. óv első feléről készült költrég előirányzatban ne-m volt ugyaíi felvehető, gondoskodott azon bán. bogy ezen vezeték költsége az 1914— 1915. költségvetési óv bernbázási bitele terhére beállittas-ók." A budapest—makói telefonvonal ínég ez óv második feléiben, de legkésőbb u jövő óv felében tehát kiépül. x Az állami szubvenciók ügye. Tudva levő, hogy 1915-ben lejár az 1907. évi M törvénycikk érvénye, amely a hazai iparid lesztéséről szól. Ennek a törvénycikknek keretében van a 13., 14., 15. és 16. paragrafi révén törvényes intézkedés a közszállitásoI ról. A magyar iparnak fontos érdeke kapca lódik tehát egybe a hazai ipar fejlesztési ről és a közszáHitásokröl szóló törvény meí újításával. A gazdasági tényezők akcióját' gyáriparosok Indítják meg, akik a legközelebbi ülésükön megállapították, hogy a. 1915-ben lejáró iparfejlesztő törvény megui* tása alkalmával micsoda kívánságuk van 1 hazai iparosoknak. A jelenleg érvényben lev' törvény adó- és illetékkedvezményt és pé# béli támogatást biztosit az olyan gyáraknak amelyek uj iparágat honosítanak meg náluk vagy pedig olyan iparcikket áílitanaik elő,5 melyet a hazai termelés teljesen nem- kép*5 fedezni és külföldről hozzák be hozzánk. A mult tnulsága megérlelte nálunk azt a gon' dolatot, hogy az állami szubvenció nem mi"' den esetben célravezető. Azonkívül csalódás' hozott az Országos Ipartanács intézményi tő! várt nagy föladat teljesítése. Mindezek olyan kérdések, amelyek a gazdasági közvéleményt már a legközelebbi időben foglalkoztatni fogják, hogy a leszürődő tanulságból kialakuljanak a hazai ipar fejlesztésére szolgáló helyes intézkedések. x Előkészü etek az Országos pénztár1 választásokra. Az Ors ágos Pénztár uj gatósáeának választását tudvalevően, az állami hivatal'megsemmisítette és az uj váln^ tást február elsejére tűzte ki. A munkaadó két versengő pártja közül a kisebbség a Vasművek és Gépgyárak Szövetsége körül, a többség pedig a Gyáriparosok Szövetség köré csoportosul. Mint értesülünk, az uj választásra való tekintettel most ismét met' kísérlik a két párt között a béke megterel ácsét. E hét végén a munkaadóik közös értekezletet tartanak, amelynek célja az, hoí? a február elsejei választásra igyekezzenek a munkaadók közös választólistúját összeállítani. Egyébként mind a két párt erősen szervezkedik, hogy amennyiben az egyezségi tárgyalások nem vezetnének eredményre, tömött harci sorokban vonulhassanak föl az áí közgyűlésre. x A Károlyi László féle birtokok fök darabolása. Ismeretes, hogy Károlyi Lászl° gróf csongrádmegyei 20.000 hoklas löklbirtokát megvette egy konzorcium, melynek élé" a Földhitelbank r.-t. áll. Sok viszontagsál után most régre eljutottak odáig, hogy a tavasszal hozzá lelhet fogni a birtok egy résznek a parcellázásához. Legelőbb a királyi1"' gi, csersoentlászlói, újvárosi és usztatómaj'1" ri birtoktesteket fogják parcelláoni. A Föll' hitelbanknak az a terve, hogy a birt;>kvásári lások megkönnyítésére revötársulatokát fuf létesíteni, amelyek egyetemleges alapon sír latolnak majd a tagjaik tartozáséért. A budapesti gabonatőzsde. A haitéridöpiacon reggel is, délelőtt meglehetősen szilárd volt az októberi buZ" iránya, mert a hidieg időjárás fedező vAsá* lásra késztetett néhány heflyi spekulánst. A7' ár javulás azonban aránylag lényegtelen többi cikik is inór-ékelten változott), u*>rt csak a kulisz vett részt az üzletben. Az o*' tóherieknól a hosz is, a kant remin T- uagy^' nyereségre vár, hegy bonyolitha- -a köfteré"-' Az árfolyamok a következők: Buza áprilisra 11.38, októberre t0-^ Hoz-s áprilisra 8.68, októberre 8.37. Teng^ májusra 6.55. Zab áprilisra 7.65. eflotóberi• 7.60. A kó»sáxttvásá.ron kissé szilárdirH> irány, '. I