Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-09 / 7. szám

1914. január 9. DÉLMAGYABORSZÁG 3. A DMKE ügyei. I. (Sajá tudósítónktól.) öt napja már, hogy lezajlott a DMKE legutolsó viharos közgyűlése. Annak, ha most mi — látszólag régi aktuálitás kapcsán — foglalkozni fo­gunk a sokat hányatott1 egyesület ügyeivel, az a látszata lehet, mintha erőnek erejével ráncigálnák elő a kritikai méltatásra váró események és intézetek közül a DMKE-t és annak legutóbbi közgyűlését. Az események közvétlen- közelében szándékosan jártunk igy el. Várni kívántunk addig, mig a szenvedé­lyek minden részen elültek; búzunk benne, hogy higgadtabb megfontolásra talál igy kri­tikai szavunk, melynek kizárólagos célja: a (DMKE-t megmenteni eredeti és alapszabály­iszerü hivatásának. sen ad egy-egy olyan választ, hogy a köz­pontban is vannak hibák. A főtitkár nyugdíjazását sem tekinthet­jük végleg elintézettnek. Sokan elégedetlenek í a közgyűlésnek erre vonatkozó határozatá­val és a szeriintük igazságosabb döntést a belügyminisztertől akarják provokálni. Érde­kesek azok az indokok, amelyek egy-egy vé­lemény mögött meghúzódnak. Egy a DMKE­nek egyáltalán riincs joga a kulturcélokra összekoldult pénzből bőkezűen nyugdijat megszavazni, de ha már megteszi takarékos­nak és számitónak kell lennie. Más: a DMKE-t Gallovich teremtette meg, vagyo­nát ő gyűjtötte és ha egészségét közben a munka és a viszályok megemésztették, meg­érdemli, hogy gondoskodjunk róla. Felelet: Hogyne, ha tényleg munkaképtelenné lett volna. Miért nem szabadságoltátok egy év­re? Végleges nyugdíjaztatásáról akkor is le­hetett volna dönteni. De akkor sem ugy, hogy 4000 koronát kapjon, évi 2800 korona nyug­díjjal a méltányosság legszélsőbb határáig ki van elégítve minden igénye. Megint más: a főtitkárt föltéilenül nyugdíjazni kellett, a DMKE érdeke megkívánta, hogy ügye végre végleges elintézéshez jusson; az évi 1200 ko­rona különbözetet megéri az, hogy botrányok , és személyi kérdések helyett a jövőben az­í tán fokozott figyelem jut az egyesület kul­turális céljainak. ( Így csatáznak egymással a közgyűlés után is az.érvék és indokok. És minden ér­deklődés afelé irányul, hogy mit mond majd a belügyminiszter. Aki figyelmes szemlélője lehetett az el­nöki tanács és az igazgátóság legutóbbi ülé­sének és az egyesület rendkívüli közgyűlésé­nek, azit* csöppet sem fogja meglepni az a híresztelés, hogy a DMKE még mindig ho­mályos és ki nem bogozott múltjának teljes földerítésére kormánybiztos fog megbiza­'tást nyerni. Sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bevilágíthassunk ebbe a múltba. Újságírónak adatik erre alkalom. De ügy, ahogy láttuk az eseményeket, azt gon­doljuk, hogy főbenjáró biint aligha követett iitt el valaki. Kisebb és nagyobb szabályta­lanságot azonban; olyan pé'ldás pontossággal1 halmoztak egymásra, mintha azért alakult volna az egész egyesület. Érdemes 'lett volna íilinre tenni az igaz­gatósági ülésnek azt a néhány percét, mely alatt Turóczy Mihály dr. kinos tárgyilagos­sággal elreferálta a főszámvevői fizetés auto­matikus emelkedésének tragikomikus törté­netét. Figyelemmel és meglepődéssel hall­gatták. Utána csend és határozatlanság. Az emberek maguk: elé és (egymásra néztek. Mindenki a másiktól várta, hogy szóljon va­lamit. És amikor senkisem szólt és elősietett a főszámvevő, hogy kinos ügyében magya­rázattal szolgáljon, az emberek lelkében a képzelődést és közéleti gyávaságot hirtelen föllobbanó nagyMküség váltotta föl. Inte­gettek a főszámvevőnek, nem akarták meg­hallgatni, tudómására adták, hogy fölösle­ges beszélnie. Ez a nemes nagylelkűség mindenképen indokolatlan, érthetetlen és helyén nem való volt. Hisszük, hogy a főszámvevő nem szo­rult rá, állítjuk, hogy az egyesületnek ártott. A főszámvevő ügye igy a jövő nyilt kérdésé­nek maradt meg, pedig a cirkvenicai üdülő­házzal és a főtitkár nyugdíjazásával együtt ezt az ügyet is az irattárba kellett volna jut­tatni. Igy ez a személyi kérdés bőséges anyagot szolgáltathat még , ahoz, hogy a DMKE-röl botrányaival kapcsolatban emlé­kezzenek meg, különös tekintettel arra, hogy a DMKE központja és budapesti osztálya ál­dásos jó barátságban vannak egymással és hogy az újból megalakult budapesti osztály Uj háború élőit. (Törökország fegyverkezik Görögország ellen. — Mozgósítják a török vezéreket. - Egy sereg nyugdíjazás. — Kavarodás az albán trón körül) (Sajíij tudósítónktól.) Huszonnégy óra alatt Törökország és Görögország között annyira kiélesedett a helyzet, liogy az uj há­ború most már elkerülhetetlennek látszik. Tegnap még békés lehetőségeket lehetett ki­olvasni a Balkán legfrissebb eseményeiről ér­kezett táviratokból, tegnapról mára azonban I ugy fordult a kocka, hogy még a tél folya­j mán talán hetek, de nem lehetetlen, hogy napok múlva kitör a háború Törökország és Görögország között. Törökország olyan lá­zasan készülődik, mintha már holnap megin­dítaná az öldöklő hadjáratot, csapatokat gyűjt, hogy minden pillanatban készen áll­jon, sőt Mi-filmé görög erődöt a napokban akarja elfoglalni. Közben Siikri basa, Driná­poly hős védője, vaskézzel dolgozik a szét­züllött török, sereg reorganizálásán s az ő keze működik közre az idősebb és konzer­vativebb török főtisztek nyugdíjazásánál is. Mialatt Törökország köszörüli a kard­ját, Albániában is teljes zavar és rendetlen­« ség dul, belső harcok között forong a nép, amelynek még nincs fejedelme. Ma sem le­het tudni még határozottan, ki veszi a kezé­be az albán nép fölött való uralmat. A Bal­kán lázas és izgalmas eseményeiről az alábbi távirataink számolnak be részletesen. Londonból jelentik: A Daily Mail jelenti Konstantinápolyból: Törökország nagy csa­patokat gyűjt össze Trácúában és Krs-Ázsiá­ban, hogy bármely pillanatban megkezdhes­se a hadmüveleteket Görögország ellen. Londonból jelentik: A Daily Mail jelen­tése szerint Törökország negyvenezer em­bert vont össze Aivalinál a kis-ázsiai tenger­parton, hogy esetleg megszállja MitiUnét. Minden jel arra vall, hogy Törökország a behT" "JUV1 HieEaiaKult budapesti osztaiy nagyszabású akciót tervez Görögország el­íölosz;g^"1ÍSZter ^napokkal ezelőtt kelt 1 len és a pénzszükség inkább a gyors cselek­a 0 leiratára hónapok múlva is szive- vésre, mint a kubozásra készteti. ENVER BEY MUNKÁBAN. Konstantinápolyból jelentik: A kétszáz tábornok között, akiket Enver bey hadügy­miniszter nyugdíjazott és akik többnyire az Enver beyjel szemben álló katonai liga tag­jai, ott van Siikri basa is, Drinápoly egykori hős védője. Enver bey a haditanácsot, amely­ben a legöregebb tábornokok voltak, fölosz­latta és maga vette át a vezérkari főnökséget. Helyettese Hakki basa lesz, aki régebben Bécsben volt katonai attasé. Párisból jelentik: A Malin jelenti Kon­stantinápolyból: Enver bey hadügyminiszter kijelentette, hogy a tis-Jtek nyugdíjazását nem kell politikai okoknak tulajdonítani. Tisztán és egyedül a hadsereg harcképessé­ge volt erre döntő. A nyugalmazott tisztek vegyesen ó-török és uj-törökök. tömeges nyugdíjazás. K onsLmtinápályból .Jelentik.: A /tisztek között, akiket nyugdíjaztak, vannak a követ­kező tábornagyok: Zeki basa, Ibrahim basa, Abdtullaih basa, Adbimied Hamidi, Mmnir, En­ver basa, Izonael Fazil, Fetlú, Jav-er, Arái­méul Fevzi, Sefket Tcdkhiut és Hasszán Taxim. Összesen h a r mii 11 oh ár om hadosztály­tábornokot, negyven dandár-tábornokot, két vezérkari ezreidiest, hetvenihat egyszerű ezre­dest helyeztek nyugalomba. Az illető irádék ,már megjelenték. Egyúttal az uj kinevezé­seikre és 'előléptetésekre vonatkozó irádék is •megjelleniek. Mahmud Mivktar basa tábor­nok, berlini nagykövetet, a harmadik kad­seregifelügyelőség parancsnokává, Dsavid basa dandártábornokot a negyedik, Ozmán basa tábornagyot az első ós Zekki tábornokot a második badtseregfelügyelőség parancsno­kává nevezték ki. Egy dan dórtábornökot és harminc ezredest had osztály tábornokká ne­veztek ki. Köztük Bronsard von Schellendorf német ezredest a harmadak hadosztály pa­rancsnokává. Limán von Sanders táborai­kot a kons-ttantiiiáipoljú eteő hadtest paranc-s­' nokává nevezték ki. Enver basa hadügyi tii­| niszter a vezérkari főnök funkcióit is átve­szi. Vezérkari .főnökihelyettes, mint már mos­tan jelentik, egy német tiszt lett. A vezér­kar másodiik főnökhelyetiesévé Izmai1 Hakki •ezredest, a szultán unokaöccsét és volt bécsi katonai attasét nevezték ki. — Konstantiná­polyból Jelentik: Muktár Mahmud basa tá­bornok berlini nagykövet a hadügyiminiszte­riumhól távirati parancsot kapott, hogy ha­ladéktalanul Konstantinápolyim utazzék és foglalja el uj hivatalát. • >i mi luuuuyun Gll uuGpuuyuii luumi uiuuuyiSl! első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, esetleg részletfizetésre is.

Next

/
Thumbnails
Contents