Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-04 / 3. szám
12. DÉLMAŰ YAJRORSZAG ' K CJilM Btf i A'»lűl HtfJggi 1914. január 1 •s M — V DUHU IMAGYAR TUDOM, SZÍNHÁZ /Via, vasárnap A II 1 Hl I IIMUSUMII filmszenzációja Színjáték 3 felvonásban. Játszák akopenhágal dón udvari szinbáz tagjai. A főszerepben CLARA WIETH. Előadások d. u. 2 órától folytatólag. VASS H MOZGÓSZINHÁZ ii Ma vasárnap, Szegeden először és kizárólagos A j«ggal T A világhírű detektivslágerso ozat negyedik része, 4 felvonásban. Előadások d. u. 2 órától folytatólag. APOLLO MOZGÓSZINHÁZ li Sportkedvelők!! Ma vasárnap, a MozgóképOtthonban óriási sikert elért Bűnügyi dráma 3 felvonásban. Egy gyönyörű jégünnepély berlini korcsolyaművészekke'. Szerelmi téboly. Nagy dráma 2 felvonásban. És a kiváló bohózatokból összeállított uj műsor. .Előadás-k 2 órától folytatólag Szabadkai TC „ 9 „ o Szabadkai iSE „ 9 „ 0 Bak „ 2 4 Aac „ 4 „ 2 UTK*) „ 1 „ o SzTK 2 „ 0 Szegedi MTK „ 3 „ 0 Szabadkai MTE „ 10 „ 0 Tac » 2 „ 1 Bácska „ 3 „ 0 Zcmbcr*) „ 7 „ 1 A *)-ga/l j-olöl tekét vidéken játszotta. Játszott összesen 39 méríkőzést. Nyert 23, vesztett 10 és -eldöntetlenné tett 6 tmeocset. Aidott 126 gólt, kapott 51-et. Nem kapott gólt 13 meccsen, nem adott gólt. 4-szer, niem esett gót 1 mérkőzésen. Legnagyobb győzelme Szegeden, a Szabadkai MTE ellen elért 10:0, vidéken a SzaIbankai SE ellen elért 12:0 volt. Legnagyobb veresége az -FTC-tőil szén vedlett 5:0 gól. (Vidéken és idegen pályán egyszer sem győzték le. Legtöbbször játszott: Jopi 38-s,zor. Szűcs 37-szer, Hapa, Fürst és Csizik 36-szor. Legtöbb gólt rúgott Blum, 42-tőt; őt követi Fürst, aki Blum számjegyeinek fouditottját, 24 gólt rúgott. Ezután következnek: •Hapa 19, iMajkó és Huf 7—7 góllal. (Kapust játszott György ,28-szor, Staubért 8-szer és Popper 3-szer. Nem védtek sorrendiben 40, 8 és 3 gólt. 'Az első gólt lőtte Szaílay, a 25 éket Blum, az 50-iket Sörös, a 75-iket Fürst, a 100-ikat Hapa és az n tokét Szűcs. Vidéken- és idegen pályán játszott a csapat 9 meccset, otthon 30-af. o A SzAK közgyűlése. A S/egedi Atlétikai Klub elnöksége az alapszabályok rendelkezése folytán ezúton is tudatja a tagokkal, hogy az egyesület ez évi rendes közgyűlését január 18-án délelőtt 10 órakor tartja, az állami főgimnázium tornacsarnokában. Esetleges indítványok a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal a -klubtitkár címére írásban elküldendők. m K0ZGAZDASAG Az okszerű talajművelés (Saját tudósítónktól.) Bármennyire furcsán, hangzik, 'hazánkban, ebben az agrár államban, a. XN. század második ért-izédében az okszerű talaj m i velés legkardináíllsabh szabályairól a mezőgazdák túlnyomó részének jóformán sejtelme sincs. E soroknak inieim lehet célja felsorolni és megmagyarázni mindazon munkálatokat, a melyeket okvetlen megkíván az okszerűen megmivelt talaj. De rá kell mutatnunk a racionális talajm,ívelésnek arra a magyar viszonyok között legfontosabb momentumra, a mely a talaj vízkészletének a fokozására, vonatkozik ós rögtön megfogjuk érteni az óriási befolyást, a mélyet az okszerű talaj mi velés a termés nagyságára gyakorol és egyúttal azt a nagy fontosságot, amellyel a racionális talajművelés az egész ország gazdasági felvirágzására bírna, ha azt gazdáink üzemeikben alkalmaznák és az összes idevonatkozó munkálatokat /lelkiismeretesen véghez vinnék. Liebirj, a világhírű kémikus, egy nevezetes törvénnyel gazdagította a mult százaid derekán a mezőgazdasági tudományt. E törvény javított alakban ugy, de ma is fenáll és a növénytermelésnek a legfontosabb szabálya. Szerinte a termés nagysága annak a vegatáoionális tényezőnek a nagyságától függ, amely tényező aránylag leginkább minimumban van. (A fentiekre alkalmazva e törvényt, hacsak annyi vízzel rendelkezik a talaj, hogv az csak például 12 mm. búzatermés létrehozásához elegendő, akkor hiába adunk annak a talajnak akármennyi és akárhányféle műtrágyát, hiába vetünk nemesitett vagy kiválasztott magot, hiába szaporítjuk a marhaállományunkat és nagy mennyiségben alkalmazzuk az istállótrágyát, a termés nem lehet nagyobb, mert hiányzik a nagyobb hozam képzéséhez okvetlen szükséges egész bizonyos mennyiségű talajvíz. Az okszerű talaijanivetésnek a többek között az a oélja, hogy a talajvizet oly módon szabályozza, hogy az akkor és cily mennyiségben álljon a növényeknek a rendel kezesére, amikor és amilyen mennyiségben arra a növényeknek fejlődésükhöz szükségük van. A talajvíznek ily módon való szabályozása hazáinkban a mi éghajlati viszonyaink között a mezőgazdaságnak a legkarddn á<l isabb tényezője. í íf Ha összehasonlítjuk hazánk terméseredményeit például a németországiakkal, akkor azt látjuk, -hogy a német birodalomban a búzának (de a többi kultúrnövényeknek is) a hozama országos átlagban úgyszólván évrőlévre fokozatosan emelkedik, míg ellenben hazánkban- az egyes esztendőkben tekintélyes különbségeket veszünk észre és egy bizonyos emelkedési irányzatról a legutóbbi negyedszázadban csak részben (tengeri, burgonya) lehet szó. Hogy csak egy -példát említsünk: 1886-ban csak 5.9 mm. buza termett holdankint a. következő évben (1887-ben) felemelkedik a hozam egészen 8.3 mm.-ára, 1888-ban azonlmn már csak 7.7, 1889-ben pedig lehanyatlik csekély 4.9 anm.-ára a termés. Ez a folytonos emelkedés és -esés gabonatermelésünk sajátos jelensége és egyenesen éghajlatunk na k, különöse n csapadék vászony adnku ak a következménye. (Magától értetődik, lrogy ez az szociális gazdasági életünket igen kedvezőtlenül befolyásolja és vallóban baj volna, ha ezen nem tudnánk segíteni. Az okszerű talajm ívelés az egyetlen mód, amelyei éghajlatúink kedvezőtlen sajátságait, de kivált az egyes esztendőkben mutatkozó csapadékhiányt, illetve a csapadékok kedvezőtlen eloszlását sikerrel ellensúlyozhatjuk. Azonban — és ezt különösen kell hangsúlyoznunk — a talajvíz szabályozása nem az egyetlen célja az okszerű talajún.velésnek, hanem a talajnak a növények számára oly módon valló előkészítése és megmunkálása (ápolásai), hogy abban a növények .megtalálhassák a fejlődésükhöz legkedvezőbb physiikai, kémiai és biológiai állapotot. Ha a magyar gazda he fogja vezetni üzeméhe az okszerű talajm Ívelést, akkor alkalmazzon műtrágyát és sokkal nagyobb eredményt lesz képes vele elérni, mind eddig és akkor vessen buzakeverékje helyett nemesitett magyar magot és biztosan számíthat ép olyan hő termésekre, minit a. németországi gazda, akinek a hektárján a legutóbbi statisztikai adatok szerint 2-3 mm. buza termett országos átlagban. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon aránylag ma is az októberiekből kötötték a legtöbb üzletet, amelyeknek az iránya, nem is szólva arról, bogy a bevetett terület nagyobb, mint tavaly, ma az enyhébb időjárás, valamint a havazás folytán is lanyhább vélt. (Egyébként ma is leggyakrabban az a müvelet fordult olő, hogy az októberi buza eladása ellenében az áprilisi búzát vásárolták, minélfogva a deport 50 fillértől 70 fillérig nagyobbodott. Az árfolyamok a következők: Buza áprilisra 11.40. Buza októberre 10.69 Rozs áprilisra 8.63. Rozs októberre 8.32. Tengeri májusra 6.55. 7,ab áprilisra 7.48. A budapesti értéktőzsde. A mai előtőzsde iránya kedvező volt, a mit a berlini pénzpiac ujabb javulásának köszönhettek, ezzel szemben a newyorki piac gyöngülését figyelmen kívül hagyták. Csak a forgalom nőin elégítette ki a spekulánsokat. Kötöttek: Magyar hitel 841.70-842.25. Jelzálogbank 434.50-434.75. Leszámi tolóba,nk 523. Magyar bank 531—531.50. Bud. vlllámos 630-634. 4 százalékos koron a járadék 82.65—82.70. Osztrák magvar állam vasú trészvény 716.50—717.75. Déli vasút 106—106.75. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Vérnay L.
