Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-04 / 3. szám

10 DELMAG YARÖRSZA.G SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: VASÁRNAP idélután: Luxemburg grófja, operett. VASÁRNAP este Katonadolog, operett. Páratlan "jí. HÉTFŐ: Katonadolog, operett. Páros i/. KEDD délután: Leányvásár, operett. KEDD este: Katonadolog, operett. Bériletszüjiet, SZERDA: Az utolsó csók, színmű. Bemutató/Páratlan */»• CSÜTÖRTÖK: Az utolsó csók, színmű. Páros. a/». PÉNTEK: Az utolsó csók, színmű Páratlan a/». SZOMBAT: Katonadolog, operett. Páros 2/a. VASÁRNAP .délután: Aranyeső, operett. VASÁRNAP este: Sárga csikó, népszínmű. Páratlan 3/a. Nílus királynője — Film Antonius és CleopiFráról. — (Saját tuáósitónktól.) Budapestnek s egy időben Szegednek is a szenzációja ez a íilinkolosszus. Ujjonghat a huszadik század embere, látván, mit képes produkálni a mozi, az alig tizenöt éves mozi. • Antoniusröl és Cleopatráról szól ez a hat iölvonásos dráma. És méltó az ókor világhistóriai: két legnagyobb szerelmesének 'történetéhez. Ezzel jellemezzük leghívebben a filmet. Hiszen nincs nehezebb föladat, mint az ókor történetét ugy érzékiteni meg, hogy az a modern ember előtt is teljes illúziót keltsen. Ritkán sikerül ez, azért már félnek is hozzáfogni ilyen dolgok rendezéséhez. Mondhatjuk, eddig csak a Quo Vaáis? sikerült teljesen. (Szegeden ezt is a Korzómozi mutatta be.) Az olasz Cines társaság hozta ki ezt a drámát, Sienkiewitz nagy rogénye nyomás s állítólag hat és fél millió iirába került a filmnek előállítása. Most ugyanez a társaság hozta ki a Nilus királynőjét is, amely nagy haladás még amahhoz a filmkölosszushoz képest is. A Nilus királynőjének az ad igazi értéket, hogy minden jelenet, minden figura és dekoratív munka korba illő, 'tehát stilus és mindvégig csak stilus. És monumentális, gazdag mindenképen. Nem miioszlopok és nem miiépületek, nem színpadi hatású jelenetek váltakoznak. fianem reálisan, sőt monumentálisan hat. A nagyszerűség és a fenség ragyog a váltakozó jelenetekből. Amit csak a mai korszak emberei és gazdagsága megjeleníthet, azt ezen a filmen ott látjuk. Voltaképen ugy is mondhatjuk, hogy: íme, enynyire képes a huszadik század művészete fölfogni az ókort. így azután a mai ember tényleg gyönyörűséget talál az egész játékban, kiváltképen, ha a történeti érzék o'tt ól a képzeletében. Nem tudjuk, ki irta meg a Nilus királynőjének szövegét, — de az az első impreszsziónk, hogy egyedül itt akad valami hiányosság, már tudniillik ha a legeslegszebb mesevázlatot kívánjuk. És Shakespeare színpadi tragédiája után bizony ezt is elvárjuk. Cleopatra a filmen is hatalmas, — a leguralkodóbb asszony, akit a filmtörténet fölmutathat. Már Antoniusra ezt nem mondhatjuk. A filmen túlságosan passzív. Csak a szerelmi jelenetek vannak meg, — illetve még azok se. Pedig ha ezt a szerepet ugyanígy hangsúlyoznák, mint Cleopatráét, — mi lenne még akkor? Különben minden szerepet nemcsak kitűnő színészek adnak, hanem esztétikailag is igazi férfiak és szép nők, ami ihelyes, különösen ha a hősi és szerelmi ókorról esik történet. Az elragadtatás hangján kell írnunk a film tisztaságáról, a világítási effektusok pazar biztosságáról. Láttunk például jeleneteket, amikor a tenger partján elvonulnak a római katonák; alkonyatban, a tenger hullámai csapkodnak és megszinesedik itt-ott, a lenyugvó nap fénykévéi szórják leírhatatlan csodáikat. Felejthetetlen az egész. A Cines filmtársaság már második esetben produkált utolérhetetlen dolgot. Amint a Nordisk uralkodik a modern társadalmi drámák lejátszásában, ugy a Cines is vezet a történelmi, különösen az ókori darabok viszszaadásában. Hova fejlődik az egész, — ki tudja pontosan ... Az ilyen darab azonban, mint a Nilus királynője, sejtteti, hogy hamarosan a szó kitűnő értelmében benne leszünk a világtörténelmi eseményekben, — ó nemcsak a maiakban, hanem az évezredeikkel előbb történetekben is. Végre nemcsak hangoztatjuk, hanem be is bizonyítjuk, hogy a mozgófénykép föltalálása legalább annyit jelent a számunkra, mint annak idején a könyvnyomtatás! Most már igazán érteni lehet, miért győzi le a tradíciókkal dolgozó színházat a mozi. i Megemlítjük a szegedi bemutatóval kapcsolatban, hogy még a Korzó-moziban se volt eddig olyan érdeJkiődés és (tolongás, rrfint most van. A moziláz teljes. Szinte attól félünk, hogy ez a gazdag, óriási film tulságosan követelővé teszi az embereket ezután . . . Sz. J. * Höttyes Vally asszony hangversenye. Mint már jeleztük, december 13-án tartja meg Szegeden egyetlen dalestélyét FredrichHöttyes Vally asszony a berlini udvari opera tüneményes hangú énekesnője, aki Wilhelmus Henry zongoraművész társaságában látogat el hozzánk. A ritka szépségű művésznő még csak rövid ideje szerepel a nyilvánosság előtt, de máris olyan sikerekre tekinthet vissza, melyeket bárki megirigyelhetne. A legnagyobb német városok közönsége elismeréssel halmozta el, Berlin és Bécs pedig valósággal rajong érte. Fiatalságának bája ép ugy elragad, mint zenei intelligenciája és technikai tudása. Egyetlen hangversenyén Mozart, Brahm, Schubert, Beethowen és Qrieg dalait fogja énekelni. Mellette különös figyelmet érdemel holland származású kisérője, Wilhelmus, aki viszont művésze a zongorának és önálló műsorszámmal is szerepelni fog. A hangverseny iránt már most igen általános az érdeklődés. A jegyeket Várnay L. cég Kárász-utcai üzlethelyiségében árulják. * Az utolsó csók. A színházi iioda jelenti: Biró Lajos, az ujabb irodalom egyik legnagyobb talentuma szerepeli Az utolsó csók cimii színmüvével a jövő hét műsorán. A darab a Vígszínházban aratott nagy sikert és hozott ujabb dicsőséget Bitónak, akii novelláiban és színpadi müveiben mindig választékos, ezúttal pláne franciás ügyességű színpadi technikával is meglepi a közönséget. Az utolsó csókban magyar és francia alakok keverednek össze Monteoarllo nemzetközi területén. Ez megnyilatkozik a darab szellemében is: valami ősmagyar elkeseredés, a szegény emberek rmelankóliája olvad benne össze a cselekmény franciás pikantériájával s a drámának a katasztrófális vég felé induló, .de a kiengesztelőd és állomásánál megterem az örök emberi igazság. A 1914, január 4, mát témájában m életből kiragadt' Bitó, azt kidolgozza a legapróbb részletekig. Mintha Bernsteintől sokat tanult volna, kevés szereplőt visz a színpadra, hogy ne szórja szét a közönség figyelmét s aztán a képzeteket kifacsarja .az utolsó csöppig. A bemutató előadáson lép föl először Petheö Atilla, akit az igazgatóság a szerződésszegéssel eltávozott Tiurányi helyébe szerződtetett fiatal bonvivant. és szereim,es szerepekre. Petheő eddig a Magyar Színház tagja volt, első szegedi föllépte alkalmával e idarab főalak ját, Nagy János ügyvédjelöltet, játaza. Partnere a szokott szerepében iSzohner Olga Lesz. A herceget B. Baróti, a bárót Körmendy játsza. A bemutató előadásra érvényes jegyeket már árusítja a nappáli pénztár. IIüaaaaBIIBHIBHBlRBHiaiMII!* SZÍNHÁZI CUKORKÁK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban Kárósz-u., Ungár Mayer-palota. Teledül 11—48 BBttBHHattNBBBaHBBBHBBBBJBBHI LACHER JÓZSEF bőröndös és finom bördiszmfivek készítője KM-llfta 12. SZEGED, IsHola-Utlfl 14. Prófétával szemben. — Brauswetter órással szemben. Szegeden és a délvidéken hiánytpótló, teljesen modern berendezésű bőröndüzlet és műhely. Raktáron saját készítésű, valamint külföldi utazócikkek és bőrdiszmtiártí-különlegességek. Javítások és rendelések elfogadtatnak. Telefon: 12—59. •>.. Telefon: 12—59 Jön! AZ URANIA SZÍNHÁZBA Szinmü 3 felvonásban. A főszereplő: HANNI WEISSE a közönség kedvence, aki a képen megörökített elegáns tangótáncával berlini 20000 márkás első tangódijat nyerte el. Jön!