Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-04 / 3. szám

1014. január 4. •tr«i'iBa>>it'i| IBI'I m ><i ninfcw H I R E H Szegedi kalendárium. zíZ IDŐJÁRÁS: A meteorológiai intézet jelentése % I szerint: Még változékony Jé I idő várható fagypont kö^ I rüli hőmérséklettel és helyenként havazással. Sürgönypro gn ózis: Vá Itozékony, fagypont körüli hőmérséklet, sok helyütt csapadék. Déli hőmérséklet: 1 C volt. A VÁROSHÁZÁN valamennyi hivatal hon délelőtt nyolc órától 11 áráig van hivatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad 10—11 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a máv. Uzletvezetőségnél és a munkásbiztositó-pémtárnál szünetel a munka. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van h ivatulos óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 árától 3 áráig. KÉPKIÁLLÍTÁS a régi csongrádi palotában. Nyitva délelőtt 9 órától, délután 6 Miért mm adod el? Nincs ára ebben az ösztövér esztendőben. deczJOACH1M FERENC festőművész kiállítása a Kárász-utcai Palettoban megtekinthető délelőtt 11 árától este 7 óráig. Utolsó nap. Belépődíj wkncs. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatási idő délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Délután félnégyórakor Luxemburg grófja, operett. Este 8 órai kezdettel Katonadolog, operett. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 2 órától kezdve este 11 óráig: A boldogság vonata, színjáték 3 felvonásban. • VASS-MOZ1: Délután 2 órától kezdve este 11 óráig: Fantomas IV.. dráma 4 felvonásban. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 2 órától kezdve este 11 óráig: Nikis királynője. APOLLÓ-MOZGÓ: Előadások délután 2 órától este 11 áráig. IRODALMI DÉLUTÁN lesz a városiníxa közgyűlési termében négy órakor. Belépődíj 1 korona. AZ ÁLLAMI FELSŐKERESKEDELMI ISKOLÁBAN délután két órakor ismeretterjesztő előadás az ipari és kereskedelmi munkások részére. Spekuláló magyarok Hát akkor mit csinálsz vele? — Kiadnám ipari célokra. — Például? — Jó lenne példáiul . . . például . ka raktárnak. — Kinek kell itt Kétegyházán deezka? Tán az olájoknak? - Igaz a', földes szobában laknak s építeni .sem építenek ezek az olájok. — Egyet mondok, kettő lesz belőle. — Hadid halljam! — Csinálj rá hizlaldát. — Nincsen ára most se a disanónak. Aztán sertésvés2 is jöhet, különösen mióta ezek a fene állatorvosok vannak. A párbeszédben egy darabig szünet állott be, hallgatásba merültök mindketten. A pislákoló petróleum lá mpa gyér, nagyon gyér világítása mellett is látszott, hogy magyarjaink pekuüálnak. Az egyiknek megvillan a szeme és mind járt meg is szólal: — Megvan! Tudod mit csinálj a telkeddel? — Mit? — Add el a kormánynak! — Az ugyan mit csináljon vele? — Az az ő dolga. --»—» tudósítónk tói.) Egy arad-megyei falura menőben Kétegyházán vártam a csatlakozásra. A II. osztályú várótereimben két iparos kinézésű ember vitte a szót. Bizony ára 'azért voltak a leglíaingosabbaík, mert III. osztályú menetjegy lapult meg a zsebükben. — Hót aztán mivel foglalkozol most? kérdi az egyik. - Pekulálok, hangzott a válasz. —- 8 aztán min pekulálsz? — örököltem. — Az jó lehet. — Jó is, nem ós. — Mennyit örököltél? — Nem pizt örököltem. — Földet?! — Telket! — Hány holdat? — Cteak házteleik. — Aztán mit pekuiáisz vele? — {Szerettein volna eladni. — Nem ugy van n'! Megint egy pár percnyi pekulálo pauza. — Hát csináljon rá a kormány kendergyárát ! —• Na azt kitaláltad. Csináljon rá kenyérgyárat! — Csakhogy hogy fogják hozzá? — Szólj a képviselőnők, járja ki, rá .szavaltál!. — Okos ember vagy, tudod, mire mi a kádencia. Mikor három nap múlva visszautaztam, a véletlen megint összehozott a két pekúláló •magyarral. ' — Igy szavaljon az ember kórmánypár ti képviselőre! méltatlankodott a telektulajdonos. — Nem vállalja a 'kijárást? — Nem. — Ugyan miért nem? — Miért inem, miért nem? Tudnak ők mindenre kifogást, ha szegény embernek kéne valami. — Aztán mi volt a ki/fogása? — Azt mondta, nincs víz. Kendergyárhoz pedig az ikélil. — Igaz, igaz, hogy az kell, de azért mégis csak kijárhatná. Kéne csak a voksunk, mindjárt nem kéne víz. — Hiába pekulAl a szegény ember. * — Bizony nem járnak a kezünkre az urak. — Nem ds lesz Magyar országból sohse ipari ország. Neon érdemes itt pekuláini. Erre aztán elhatározták, hogy többet nem pekulálnak, hadd pusztuljon ez az ország. Meddig állják, hogy nem pekulálnak, ők tudják. De azóta alighanem ujiból pekulálnak. Csak nem hagyják veszni az országot?' Striegl F. József. """ — Nem házasodnak! Most tette közzé a szegedi anyakönyvi hivatal a mult évről szóló statisztikáját, amely sok tanulságos adatban bővelkedik. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy az elmúlt esztendőben neon igen akartak házasodni az emberek, amivel szorosan összefügg az is, hogy — hivatalos nyelven szólva — a népességi mozgalom is kedvezőtlen volt. Megcsappant a születések száma, holott az előző években fokozatosan növekedett. A magyarázata a dolognak a háborús állapotokban adódik. A legények eleje, de még a közepe is odalent volt a déli batáron s ilyen körülmények között Hynien hiába próbálkozott volna az ő közismert rózsaláncával. A rejtély tehát, ennél a pontnál meg van oldva, annál nagyobb lehet azonban a remény arra, hogy az újévben hatványozottabb mértékben fog csökkenni a pártáiban maradt hajadonok száma és több lesz a — igyerek is. Van azonban egy másik érdekessége is.az anyakönyvi statisztikának. Még pedig az, hogy törvénytelen fiuk ás leányok száma aránylag igen nagy volt: mintegy háromszáz. Ennek a statisztikai ada,tnak már mélyebb társadalmi jelentősége van. Azt a közvetikeztetést lehet levonni .belőle, hogy a vadházasságok száma szaporodik ijesztő mér tékben, mert ijesztő az anyagi jövő is, amely a házasulandóknak egy tekintélyes százaléka előtt áll. A nehéz megélhetési viszonyok vlsszahökkentik egy életre való szövetkezéstől azokat, akiknek a kenyerük sokkal bizonytalanabb, tsemhogy egy eljövendő kéthárom tagu család fönntartására vállalkozhatnának. Számokban itt adjuk a szegedi anyakönyvi hivatal kimutatását a mult esztendőről: született 2568 gyermek és 1821 lélek ihaLt meg. Ezzel szemben 1912-ben 2694 volt a születések száma, a halálozásoké pedig 1856. A mult évi újszülöttek között törvényes származású fiu volt 1180, leány 996, törvénytelen ílu volt 150, leány 149. Halva született 93 gyermek. A halálesetek között 977 volt a íinemü és 844 a nőnemű halott. A legtöbb gyermek született áprilisban, pontosan 253, .a. legkevesebb a mult év januárjában: 172. Legtöbben haltak meg juliusban: százhat vaunégyen, legkevesebben októberben: száznegyvenen. Házasságot 657 pár kötött, nüg az 1912 ik évben 734 pár. — Az Országos Munkósbiztosiló ügye. Nagy lármát csapott tavaly decemberben az Országos Munkásbiztositó Pénztár közgyűlése. A közgyűlésnek tudvalevően munkás és munkaadó tagjai vannak. A munkaadók meghasonlottak egymás között és egyik részük a régi igazgatóság mellett kardoskodott, másik részük pedig uj igazgatóságot akart bejuttatni. A régi igazgatóság erre azzal felelt, hogy törvényellenesen megváltoztatta a •közgyűlés tárgysorozatát és meglepetés gyanánt kitűzte a választást. A közgyűlés nagyrésze erre kivonult és megfelebbezte a törvénytelen szavazást. Tegnap döntött a petíció dolgában az állami munkásbiztositó hivatal, még pedig, — mint előrelátható volt — ugy, hogy a törvénytelen választást mégse mmisitette, az országos pénztár autonómiáját pedig fetfüggesztelle. Az érvénytelen közgyűlés helyett február elsejére ujat tűzött ki s a pénztár ügyét addig maga vezeti. Az ügyek mostani állásáról megkérdeztük MenIfsi'fe. Ferencet, az állami hivatal másodelnökét, aki igy nyilatkozott: — Az országos 'pénztár autonómiáját felfüggesztettük, s az ügyeket most az állami hivatal két kiküldötte vezeti. Az autonómia felfüggesztése a február elsején ta.rtanidó közgyűlés korrekt döntéséig tart. Hogy itt korrekt döntés lesz, arra meg van az a biztosítékunk, hogy magunk fogunk a közgyűlésen elnökölni. Anuak a kérdésnek a firtatásáról, bogy az elrontott közgyűlés ötvenezer koronás költségeiért kd tartozik anyagi felelősséggel, le kellett mondanunk, mert a szabálytalanságokban nem lehet a szándékos károkozást megállapitani. Igy aztán a rengeteg kárt az adminisztráció, vagy az állam fizeti.