Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-04 / 3. szám

191.4. január 4. DÉLMAGYAROBSMfí 5, napos vege ellen a szegedi rendőrségien liázasságszódelgés és csalás miatt megtette a büntető feljelentést. A szökevény párnak eddig semmi nyoma sincs még. Milliós végrendelethamisitás Bácskában. — Szenzációs fordulat a Konyovics-fele ügyben. — Szegedi ügyvéd védi az örököst — (Sajót tudósítónktól.) Az ország sajtója sokat irt már arról az érdekes bünpörröl, a mely egy idő óta az egész bácskai szerbséget foglalkoztatja. Konyovics István dúsgazdag zombori nagybirtokos 1912-ben balt meg. Körülbelül öt millió korona értékii vagyon maradt lu'tána melyből másfél millió korona értéket, — 400 katasztrális hold földet, 300,000 korona készpénzt és két házat Zontborban, — Probojcsevics Máriára hagyta, akivel éveken át barátságban volt, egy halálesetre szóló szerződés által. A hagyatéki eljárás természetesen hamarosan megindult. Ennek során a 'törvényes örökösök és a szerb közalapítvány kifogásolta a szerződés valódiságát és a zombori törvényszék zárlat alá véve a hagyatéki vagyont, Probojcsevics Máriát perre utasította. A polgári per folyamán minthogy az ellenérdeküek semmi bizonyítékkal nem bírtak, fölfogadtak két privát detektívet és ezek sok gyanúsnak mutatkozó adatot hoztak öszsze, melyek azon alapultak, ihogy Konyovics István nem hagyhatott egy idegenre annyi vagyont. A detektívek által folytatott nyomozás szálai az egész országra kiterjedtek, míg végül annyi adat volt együtt, hogy Probojcsevics Mária ellen az ellenérdeknek képviselője megtette a följelentést magán- és közokirat hamisításért, 1913. augusztus hónapban. Probojcsevicset a vizsgálóbíró augusztus 23-án vizsgálati fogságba is helyezte. A vizsgálat különösen arra irányult, hogy az okiratot tanuként aláirt három egyén, akiket a polgári perben tanuként kihallgattak, — de ezek közben meghaltak, — nem voltak-e részesei a hamisításnak. Továbbá Írásszakértők vizsgálták meg az összes Probojcsevics-féle aláírásokat, ihogy nem liamisitotí-e a végrendeleten az a'láirás. A vizsgálat december 3Ó-án ért véget és ekkor Probojcsevics Mariska védője, Grüii Béla dr. szegedi ügyvéd egy terjedelmes beadványfan, különösen reflektálva az irásszakértők vélcményére és a tanúvallomásokra, melyek a halálesetre szóló ajándékozási szerződés aláírását valódinak bizonyítják, kérte a terhelt azonnali szabadlábra helyezését, amit a zombori törvényszék vádtanácsa december 31-én a védő kérelmére el is rendelt. Még december 31-én este Probojcsevics Mária kiszabadult a vizsgálati fogságból és a Szilvesztert már otthon töltötte Baján. Ez a fordulat különösen a szerbeknek esik nagyon rosszul, mert a másfél millió fele abhan az esetben, ha Probojcsevics Máriát elutasítaná a bíróság, szerb közalapítványra jutna. Ezért aztán most az egész szerbség és a szerb sajtó lázas érdeklődéssel kiséri a fejleményeket. Az ügynek a fötárgyalását néhány hét nrulva megtartják Zontborban. Hirdessen a Délmagyarországban. Befejezték a decemberi közgyűlést. — Kérelmek, nyugdíjazások. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután négy órakor harmadszor folytatták a decemberi közgyűlést, amely nem is anynyira a tárgysorozat hátralevő ügyei miatt keltett érdeklődést, hanem inkább azért, mert az utóbbi napokban vitássá vált, hogy az uj városatyák megjelenhetnek és szavazhatnak-e, vagy sem. Minthogy a helyettes-polgármester és a tanács áliáspontja az volt, hogy az uj városatyák megbízatásaikat 1914. január elsejével már gyakorolhatják, meg is jelentek szép számban: tizenkilencen s egyik-másik közülök szavazott is. Lényegesebb városi ügyek nem szerepeltek a műsoron, kérelmekről, nyugdíjazásokról és más apróbb ügyekről esett szó. A közgyűlés ma — újév eleje lévén — adakozó kedvében volt és minden drágasági pótlék iránt való kérelmet megszavazott. Nyugdíjazta Eisenstein Jakab dr. kórházi főorvost és Gerentsér László íőpénztárost, ez utóbbit, minthogy 46 évet töltött a város szolgálatában, teljes fizetéssel. ^Részletes tudósításunk a közgyűlés lefolyásáról a következő: A közgyűlésen Bokor Páll helyettes polgármester elnökölt. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző és Back Lipót aljegyző. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után a közgyűlés áttér a napirend 'folytatólagos tárgyalására. A tanács előterjesztésére elhatározta a (közgyűlés, .hogy a rendőrséghez és a mérnöki hivatalhoz egy-egy íkisegitő napiéijast alkalmaz. Freyburger Benő a városi segédtisztviselők nevében föleibbezett a közgyűlésihez, hogy az uj fizetésrendezés értelmében a lakbérkülönhözetet valamennyiüknek 1913. január elsejétől utalják iki, mert a tanács február elsejétől számitotta a lakbérkülönbözetöket. Kormányos Benő da\ kéri a közgyűlést, hogy a fölfe'bbezés értelmében határozzon, mert a januári lakbér benn fekszik a város pénztárában. Wimmer Fülöp hivatkozik arra, hogy a közgyűlés évek óta megtesz a város hivatalnokaival szemben minden lehetőt, most azonban nincs igazuk a fölebbezaknek, mórt az egész egy erőltetett, túlzott dolog. A tanács javaslatát fogadja el. Dobay Gyula dr. felszólalása után Balogh Károly előadó azt mondja, hogy a tanács törvényes alapon járt el, kiutalta a tisztviselőknek, ami megilleti őket, többet azonban nem adhat. A közgyü lés szavazás utján döntött és a tanács javaslatára Freyburger fölébbezését elutasította. Butter Ignác hordó jelző 1.20 korona 'drágasági pótlékot kért a közgyűléstől. A tanács a kérelem elutasítását javasolja. Franki Antall és Tóth Imre felszólalásai után a közgyűlés 120 koronát megszavazta. Sclmeczij József adóhivatalutiisztviselő három havi fizetését előlegül kéri. A tanács a kérelem elutasítását javasolja. Kiss Gyula indítványára a közgyűlés az előleget megszavazta, A napidijas szolgák segély címén fizetésük 10 százalékát kérik. A tanács a kérelem elutasítását ajánlja. Wimmer Fülöp hivatkozik itt bárom egymásután következő ilyen kéj-elemről van szó. Tavaly és tavaly előtt is mind a három esetben megadta a közgyűlés ezeknek a városi alkalmazottaknak azt, amit most kérnek. (Ettől tehát most scin lehet elzárkózni annál inkább sem, mert szerzett jogokról van szó. Más kérdés és más elbírálás alá tartozik, hogy helyes-e az ideiglenes napidijae-rendszer, vagy sem, de amit már egyszer a közgyűlés megadott, azt ne vonja viszsza. Indítványozza tehát, hogy mind a napidijasoknak, mind a város műszaki alkalmazottainak, valamint a városi napldijascknk a tiz százalékos drágasági pótlékot szavazzák meg. Dobay Gyula dr. teljes egészében elfogadja Wimmer Fülöp indítványát, csak azzal toldja még meg, hogy a közgyűlés a hozandó határozat birtókonkivüliségét Ls mondja ki. Balogh Károly ellenzi Wimmer Indítványát, a (közgyűlés azonban egyhangúlag elfogadta. A vágóhídi gőzgépek kijavítására 2360 koronát szavazott meg a közgyűlés. Ezután Eisenstein Jakab dr. kórházi főorvos nyugdíjazás iránt való kérvényét mutatta be a tanács. A közgyűlés a kiváló főorvost harminc évi szolgálata után, működésének elismerésieképen az uj nyngdijszábályzat értelmében nyugdíjazta. Majd Gerentsér László főpénztáré© nyugdájkérvényét terjesztette elő a tanács azzal a javaslattal, hogy 46 éves szolgálatának elismerésein teljes fizetéssel nyugdíjazzák. Kormányos Benő dr. a tanács javaslatához indítványozta még, hogy a közgyűlés Gerentsér iránt való elismerését jegyzőkönyvben örökitse meg. Igy határoztak. Tóth Mihály dr. katonaügyi tanácsos a honvédtüzérség részére szolgáló harcszerű lőtér átengedése ügyéhen referált a tüzérséggel folytatott tárgyalásokról. A bizottság legalkalmasabbnak a harcszerű lőtér és a csongrádi-sugárut végén lévő négy hold területet találta, amelyen a lőszerraktárt majd az állam építteti föl. Javasolja a tanács, hogy a lőteret holdanként 250 korona évi -bér ellenéhen engedjék át. Igy határoztak. Tudomásul vette ezután a közgyűlés, hogy az igazolló választmány a december 'hetedikén választott törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát igazolta. Bemutatta a tanács a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak a 270000 koronás kölcsön dolgában kötött szerződést, amelyet a 'közgyűlés tudomásul vett. Ezzel az elnök a közgyűlést berekesztette. Szegedi sportemberek. — Téli élet. (Saját tudósítónk tói.) Szeretném, ha a fiatalok közül sokan elolvasnák ezt a cikket, de talán az öregebbeknek sem ártana. Nincs ebben egy szó sem szenzációs eseményről, — hiszen tél van, hogy is lehetne, ilyenkor csendesek a pályák, — hanem a.rról emlékezek meg futólagosan, amit mindannyian nagyon jól tudunk: — Szegeden sok a sportember. Sajnos, ezt nem örömmel állapítom meg, mert a sportemberek nagyrésze csak álarcot visel, az igazi fajtából kevés van. Hogy egyszerre nagyon megszaporodtak, az a futballja ték népszerűségének tulajdonitható. Vaunak, akik sportismeretségüket egyedül a lapokból és a tribünön szerzik. Mégis elég merészek ahhoz, hogy nyíltan hirdessék, ők bi' zony szakemberek a "port terén és hogy ezt he is bizonyítsák, tollat ragadnak és féktelen szenvedéllyel Írogatnak arról, ami nekik tetszik, vagy nem tetszik. Ilyen a szegedi sportemberek legtöbbje. Az egyesületben és azonkívül ők a leghangosabbak, mert csak igy veszik észre mások, akik könnyelműen azt hihetik róluk, hogy értenek a -peuth >.. Pedig milyen analfabéták abban. Az elbírálást ott kell kezdenünk, hogy az ilyen alakokat jó], alaposan nézzük végig. Vájjon, ki sejti a külsejükről, hogy sportemberek? Talán a termetük, a járásuk, mozgásuk, vagy a szerénységük arra vall? Egy I>e nem is vallhat, mert a testet nem lehet sportgondolatokkal nevelni. Ilogy a külsőnk is elárulja, hogy sportemberek vagyunk, ahhoz az állandóan való sportolás szükséges. S még ez se mitnd sportember, miért kérdés, hogy élég leleményes-e ahhoz, hogy minden időben jól megválassza magának a legalkalmasabb sportnemet. Szerintem csak az az igazi sportember, aki önmagán megtudja mutatni, hogy a sportolás neki használ és r haszon nemcsak a testben, hanem a lélekben is megnyilvánul. Mert el se képzelhetek olyan