Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-31 / 26. szám

4. DÜLMiáG YABOBSZ A<3 1914. január 31. "bl-'jiiabaiaaactaiiaababbaiiisasbii színház, művészet. kodtunk volna, a bíróság, hol a döntés mégis csak szákemberek véleményezése alapján történik, a végzett munkát 8000 koronánál magasabbra is értékelheti. Bármiként is Jegyen azonban, én ugy j vélem, nem szabad, hogy az ódiózus Stras­ser-ügy miatt a megfenekelt vásárcsarnok tényleges fölépítése még további haladékot szenvedjen. A kicsinyes pörlékedésektől és ismételt leszavazásoktól függetlenül, hadd készüljön el végre a végleges jó tervezet és a kivitelében is kifogástalan uj vásárcsar­nok. Ha iily irányú lesz további munkánk — és nem mint eddig: kerékkötő, — ugy hasz­nosabb szolgálatot teszünk a közügynek!1 Az bizonyos, hogy a szóban lévő köz­épület építési költségeihez képest a kanapé­pörösködés alárendelt és nevetségesen kicsi­nyes szempont. Végül pedig még leszögezte t ni kíván­nám ama tényt, mellyel elismert tehetségű pénzügyi tanácsnokunk örvendeztetett meg bennünket a közgyűlés folyamán, art tudni­illik, hogy Szeged finánciái a mai válságos gazdasági időkben is kitűnően állanak; „ron­gyos milliók" nekünk gondot nem okoznak. Pénzzel, — alapos a 'reményem — képesek leszünk a jövő számos föladatai teljesítésé­hez áttörni ama gátakat is, melyeket a köz­gyűlés „katonái" a kultura terjesztése elé emelnek, midőn (oda kiáltják íedénk, bogy „mindezekhez a tehenes gazdák a hites szak­értő orvosoknál és vegyészeknél jobban ér­tenek". Taussig Ármin. Színházi műsor: SZOMBAT: Buda gyöngye, operett. Pá­ratlan 1/a. VASÁRNAP este: Budagyöngye, ope­rett. Bérletszünet. HÉTFŐ délután: Mozikirály, operett. HÉTFŐ este: Vereshaju, népszínmű. Sárga csikó, Mozidráma. Gsepreghy Ferenc népszínműve után átdolgozta és rendezte Janovits Jenő dr. Bemutatták a Korzó-Moziban. (Saját tudósítónktól.) Az emibei- ideges érdeklődéssel várja, hogy a vásznon megkez­dődjék a régi, neves népszínmű színes ese­ményeinek lepergése. Nézzük, mit tud a ma­gyar mozidráma ós különösen: mint alakul­nak az átírásban a színdarab drámai helyze­tei, eseménye, érdekessége, jellegzetessége. Adhat-e majd a mozi a szó komoly ós művé­szi értelmében vett karaktert. Érdekessé tudja e tenni — az idegek tulffeszitése nél­kii! — az eseményt. És szinszerüség© — a pompázó színek és elbűvölő tájak gyönyörű játéka mellett — mutat-e realitást ós stíl­szerűséget. A közönség feszült érdeklődéssel figyeli a mozidráma négy felvonását és mikor a darab a kibékülésnek a népszínművekből is­mert hatásos tarlójával "befejeződik, tapsol. Színházakban ez a legnagyobb siker jele. Mi ugy hisszük, a tetszésnyilvánításnak ez­zel a spontán módjával mások felelnek he­lyettünk az imént feltett kérdésekre. Nem mondjuk ezzel, hogy a mózidráma kész, tel­jesen kialakult. Sok év múlva is bajos lesz ezt állítani. De azt mondjuk, hogy eszközei pompásain finomodnak és sokasodnak arra, hogy rövidesen monumentális dolgokat pe­re,gtesseu le a kicsi gép a fehér vásznon-. A darab szereplői között kedves ismerő­sökkel ti találkozunk. K. Hegyi Lili, Szakács Andor éveken át voltak a szegedi szinház tagjai, Harsányi Rezső pedig — aki a kok í f 13 és II fellép Mm s íeluenüsbao. í l AIMI, Számozott hdyek. V V V V V VV V V vvv VV V dúst játsza — az Uj Szinpad-dal volt Sze­geden és aratott sikert. A darab nevezetesebb szerepeit a kolozsvári színház tagjai közül még ezek játszák: Várkonyi Mihály, Fekete Mihály, Ihász Aladár, Nagy 'Gyula, Kertész Endre és Csapó Jenő. Vendégszerepel Erzsi­ka szerepében Berky Lili. A rendezés mun­káját Janovits Jeuő végezte. Lehet, hogy egyet-uiást .másként kellett volna csinálná, de a lelkes úttörőnek a részletekben való esetleges hibákért ml sem irható rovásiára. A színészek — először játszanak mozinak — sók értékes kvalitást mutattak. Egyikbőll-anásik­ból aligha lenne jó moziszinész, de mind na­gyon lelkes, gondos és vigyázó, egy-kettő pe­dig a legszigorúbb kritikát is megállja, Nagy szó, ha a kezdet miniden nehézségét fi­gyelembe vesszük. A Korzó-Moziban pénteken és szombaton megy még az első mozidráma, melyet nép­színműből dolgoztak át. Hihetőleg nagy kö­zönség előtt, «sbbmbaxabbabaeuaa»i>bsai>b8i«babucbii»iammauaama A delegációk uj ülésezése. A Neues Wiener Tagblatt értesülése sz-erint a dele­gációk április utolsó harmadában Budapes­ten fognak ülésezni. A román tárgyalás. Bécsből jelentik: Tisza István gróf miniszterei nők tegnapi ki­hallgatásán folyó kormányzati ügyekről tett az uralkodónak jelentést. E jelentés legfőbb pontja a román tárgyalás volt. A királynak pontos értesülése van a tanácskozás minden részletéről. Illetékes részről kapott informá­ció alapján határozottan meg lehet állapítani', hogy a tárgyalást a románokkal folytatni fogják. Tisza István gróf a román kérdésről legközelebb fontos kijelentést fog tenni a kép­viselőházban és reflektálni fog a Budapest­ről terjesztett különféle híresztelésre is. A katonai pörrendtartás elhalasztását kérik. Grácból jelentik: A Tagespost külön forrásból arról értesül, hogy az illetékes ka­tonai tényezőknek a reixrat'ban és a delegá­cióban tett megnyugtató nyilatkozataival szemben sem várható, hogy az uj katonai büntető perrendtartást a törvényben megál­lapított határidőre, 1914. juliusáig életbe lép­tetik. Az oka ennek az, hogy a bosnyák tar­tománygyülés még nem hozta 'meg az uö katonai perrendtartásról szóló törvényt. Az pedig, hogy Magyarországon és Ausztriában behozzák az uj eljárást, a tartományokban pedig fentartsák a régi katonai perrendtar­tást, lehetetlen. A hadvezetőség ezért meg­kérte mind a két kormányt, egyezzenek bele, hogy az uj katonai büntető eljárásnak Ma­gyarországon és Ausztriában való érvényre jutását legalább két évvel elhalasszák és az erre vonatkozó törvényjavaslatot nyüjtsíák be a két parlamentben. Szövetség a törökök és bulgárok közt A Kölnische Zeitung jelenti Athénből jó for­rásból, hogy Törökország és Bulgária e hó­nap 25-én védő és dacszövetséget kötött, oly föltétellel, hogy Bulgária visszaadja Török­országnak egész Tráciái s ezért megkapja mindazokat a területeket, amelyeket a gö­rögök és a szerbek hódítottak meg. kivéve Okridát, Dihrát, Prizrendet, Prisztinót és az albánoktól lakott vidékeket. Párisba utazik az angol királyi pár. A párisi Figaro londoni jelentése szerint az angol királyi pár már a jövő tavasszal lá­togatást tesz Párában. György király és fe­lesége előreláthatóan április második felé­ben, még a francia kamarai választás előtt hivatalosan utazik Párisba.

Next

/
Thumbnails
Contents