Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-31 / 26. szám
4. DÜLMiáG YABOBSZ A<3 1914. január 31. "bl-'jiiabaiaaactaiiaababbaiiisasbii színház, művészet. kodtunk volna, a bíróság, hol a döntés mégis csak szákemberek véleményezése alapján történik, a végzett munkát 8000 koronánál magasabbra is értékelheti. Bármiként is Jegyen azonban, én ugy j vélem, nem szabad, hogy az ódiózus Strasser-ügy miatt a megfenekelt vásárcsarnok tényleges fölépítése még további haladékot szenvedjen. A kicsinyes pörlékedésektől és ismételt leszavazásoktól függetlenül, hadd készüljön el végre a végleges jó tervezet és a kivitelében is kifogástalan uj vásárcsarnok. Ha iily irányú lesz további munkánk — és nem mint eddig: kerékkötő, — ugy hasznosabb szolgálatot teszünk a közügynek!1 Az bizonyos, hogy a szóban lévő középület építési költségeihez képest a kanapépörösködés alárendelt és nevetségesen kicsinyes szempont. Végül pedig még leszögezte t ni kívánnám ama tényt, mellyel elismert tehetségű pénzügyi tanácsnokunk örvendeztetett meg bennünket a közgyűlés folyamán, art tudniillik, hogy Szeged finánciái a mai válságos gazdasági időkben is kitűnően állanak; „rongyos milliók" nekünk gondot nem okoznak. Pénzzel, — alapos a 'reményem — képesek leszünk a jövő számos föladatai teljesítéséhez áttörni ama gátakat is, melyeket a közgyűlés „katonái" a kultura terjesztése elé emelnek, midőn (oda kiáltják íedénk, bogy „mindezekhez a tehenes gazdák a hites szakértő orvosoknál és vegyészeknél jobban értenek". Taussig Ármin. Színházi műsor: SZOMBAT: Buda gyöngye, operett. Páratlan 1/a. VASÁRNAP este: Budagyöngye, operett. Bérletszünet. HÉTFŐ délután: Mozikirály, operett. HÉTFŐ este: Vereshaju, népszínmű. Sárga csikó, Mozidráma. Gsepreghy Ferenc népszínműve után átdolgozta és rendezte Janovits Jenő dr. Bemutatták a Korzó-Moziban. (Saját tudósítónktól.) Az emibei- ideges érdeklődéssel várja, hogy a vásznon megkezdődjék a régi, neves népszínmű színes eseményeinek lepergése. Nézzük, mit tud a magyar mozidráma ós különösen: mint alakulnak az átírásban a színdarab drámai helyzetei, eseménye, érdekessége, jellegzetessége. Adhat-e majd a mozi a szó komoly ós művészi értelmében vett karaktert. Érdekessé tudja e tenni — az idegek tulffeszitése nélkii! — az eseményt. És szinszerüség© — a pompázó színek és elbűvölő tájak gyönyörű játéka mellett — mutat-e realitást ós stílszerűséget. A közönség feszült érdeklődéssel figyeli a mozidráma négy felvonását és mikor a darab a kibékülésnek a népszínművekből ismert hatásos tarlójával "befejeződik, tapsol. Színházakban ez a legnagyobb siker jele. Mi ugy hisszük, a tetszésnyilvánításnak ezzel a spontán módjával mások felelnek helyettünk az imént feltett kérdésekre. Nem mondjuk ezzel, hogy a mózidráma kész, teljesen kialakult. Sok év múlva is bajos lesz ezt állítani. De azt mondjuk, hogy eszközei pompásain finomodnak és sokasodnak arra, hogy rövidesen monumentális dolgokat pere,gtesseu le a kicsi gép a fehér vásznon-. A darab szereplői között kedves ismerősökkel ti találkozunk. K. Hegyi Lili, Szakács Andor éveken át voltak a szegedi szinház tagjai, Harsányi Rezső pedig — aki a kok í f 13 és II fellép Mm s íeluenüsbao. í l AIMI, Számozott hdyek. V V V V V VV V V vvv VV V dúst játsza — az Uj Szinpad-dal volt Szegeden és aratott sikert. A darab nevezetesebb szerepeit a kolozsvári színház tagjai közül még ezek játszák: Várkonyi Mihály, Fekete Mihály, Ihász Aladár, Nagy 'Gyula, Kertész Endre és Csapó Jenő. Vendégszerepel Erzsika szerepében Berky Lili. A rendezés munkáját Janovits Jeuő végezte. Lehet, hogy egyet-uiást .másként kellett volna csinálná, de a lelkes úttörőnek a részletekben való esetleges hibákért ml sem irható rovásiára. A színészek — először játszanak mozinak — sók értékes kvalitást mutattak. Egyikbőll-anásikból aligha lenne jó moziszinész, de mind nagyon lelkes, gondos és vigyázó, egy-kettő pedig a legszigorúbb kritikát is megállja, Nagy szó, ha a kezdet miniden nehézségét figyelembe vesszük. A Korzó-Moziban pénteken és szombaton megy még az első mozidráma, melyet népszínműből dolgoztak át. Hihetőleg nagy közönség előtt, «sbbmbaxabbabaeuaa»i>bsai>b8i«babucbii»iammauaama A delegációk uj ülésezése. A Neues Wiener Tagblatt értesülése sz-erint a delegációk április utolsó harmadában Budapesten fognak ülésezni. A román tárgyalás. Bécsből jelentik: Tisza István gróf miniszterei nők tegnapi kihallgatásán folyó kormányzati ügyekről tett az uralkodónak jelentést. E jelentés legfőbb pontja a román tárgyalás volt. A királynak pontos értesülése van a tanácskozás minden részletéről. Illetékes részről kapott információ alapján határozottan meg lehet állapítani', hogy a tárgyalást a románokkal folytatni fogják. Tisza István gróf a román kérdésről legközelebb fontos kijelentést fog tenni a képviselőházban és reflektálni fog a Budapestről terjesztett különféle híresztelésre is. A katonai pörrendtartás elhalasztását kérik. Grácból jelentik: A Tagespost külön forrásból arról értesül, hogy az illetékes katonai tényezőknek a reixrat'ban és a delegációban tett megnyugtató nyilatkozataival szemben sem várható, hogy az uj katonai büntető perrendtartást a törvényben megállapított határidőre, 1914. juliusáig életbe léptetik. Az oka ennek az, hogy a bosnyák tartománygyülés még nem hozta 'meg az uö katonai perrendtartásról szóló törvényt. Az pedig, hogy Magyarországon és Ausztriában behozzák az uj eljárást, a tartományokban pedig fentartsák a régi katonai perrendtartást, lehetetlen. A hadvezetőség ezért megkérte mind a két kormányt, egyezzenek bele, hogy az uj katonai büntető eljárásnak Magyarországon és Ausztriában való érvényre jutását legalább két évvel elhalasszák és az erre vonatkozó törvényjavaslatot nyüjtsíák be a két parlamentben. Szövetség a törökök és bulgárok közt A Kölnische Zeitung jelenti Athénből jó forrásból, hogy Törökország és Bulgária e hónap 25-én védő és dacszövetséget kötött, oly föltétellel, hogy Bulgária visszaadja Törökországnak egész Tráciái s ezért megkapja mindazokat a területeket, amelyeket a görögök és a szerbek hódítottak meg. kivéve Okridát, Dihrát, Prizrendet, Prisztinót és az albánoktól lakott vidékeket. Párisba utazik az angol királyi pár. A párisi Figaro londoni jelentése szerint az angol királyi pár már a jövő tavasszal látogatást tesz Párában. György király és felesége előreláthatóan április második felében, még a francia kamarai választás előtt hivatalosan utazik Párisba.