Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-30 / 25. szám

uár 30. nelyek egy­hia-nyait kií­róvá; mind­'bb időn be­'og történni. ha az érde­'ásban elém •nost íoglal­-ezek arra, 'ételei mind üdvözlettel, .•tfaaaia 'Ml jelentik : zelosz görög tt Berlinből', A görög ál­ízületek tör­j ma 'délben ebéd lesz, tt Tisza Ist­r Verdzelesz (Cílnapra ha­lök, aki ma eaéirpolUdku­iicskozni. El­ízterrcl tár­szóba keriil­marehia kö­tés i'öbt) ;kér­»\S7.ágga>l — •asuti össze­gatáson fog 'lesz mini'Siz­á&ai az átt Ik ösisze. Az rí» államot -zövetsiéigneh éle, tisztára •sükks. ki belőlük, ak és sötét ny, hátra­)tt feje ugy :n. Valamit p, akkor is. Lilakék pá­rol és a fiu lyek a szél­urinaütések. ólhajtozásai. virágtenger nét összébb )ttabb karú Cis barátsá­ot. maragdzöld int a tükör hullámtörés ol a sziklá­ié a tiszta moszat kö­rövid fa rkú ölött mégis er . . . ik Pépéről: •mégis tud ünk lesz ... egy aggas­ie, mintha régi római tet, a bölcs zt mondja: lesz. mint \z ő életük iregnek. ÍK 1914. január 30. Politikai hirek. (Tisza miniszterelnök audienciája. — A király előtt már a kerületi beosztás. — Újra tanácskozik a román komité Buda­pesten. — A Ház munkarendje.) (Saját tudósitónktól.) A képviselőház tegnap letárgyalta az ujoncjavaslatokat. Ti­sza István miniszterelnök Bécsbe utazott, hogy a Ház munkájáról jelentést tegyen a királynak. Félórai késéssel, ma reggel nyolc órákor megérkezett a (miniszterelnök iBécsbe és a Magyar Házban szállott meg. A minisz­terelnök először 'báró Burián király személye körüli miniszterrel tárgyalt és háromnegyed tiz órakor Schönbrunnba hajtatott, ahol őfel­sége kiilön kihallgatáson fogadta. Félhivata­los jelentés szerint a miniszterelnök „folyó ügyekről és a képviselőház tevékenységével összefüggő kérdésekről", tehát a sajtójavas­lat és a létszámemelés megszavazáséról tett jelentést az uralkodónak. Az audiencián — mint jó forrásból értesülünk — szóba került a román paktum is. A miniszterelnök még ma visszautazott Budapestre. A Neues Wiener Tagblatt mai esti lapja Tisza István gróf niinisfeteréinök kihallga­tásáról ezeket jelenti: — A mai kihallgatás legfontosabb tár­gya1 annak a törvényjavaslatnak előzetes szentesítése volt, mely a választókerületek uj beosztását foglalja magában. Ezt a törvény­javaslatot a kormány minél előbb el akarja intézni a parlamentben. A képviselőház kü­lön bizottsághoz fogja utasítani és még hús­vét előtt letárgyalhatja, hogy az uj válasz­tások már az uj választói törvény alapján történjenek, Az audiencia soránakirály meg­engedését nyilvánította a miniszterelnöknek a horvát béke létesítésén. Ami a román pak­tumtárgyalásokat illeti, ezek még eldöntet­lenek. Holnap folytatják a tárgyalásokat. A kormánv minden áron létre akarja hozni q. megegyezést a románokkal, de megjegyzen­dő, hogy azok az engedmények, amelyeket eddig tett, a maximumot foglalják magukban és a kormány ezeken' tul nem megy. A. meg­egyezés eddig azért nem sikerűit, mert ma­guk között a román vezérférfiak között egye­netlenség van. Ha őket sikerül egységes ál­láspontra hozni, akkor a paktum megkötése biztositva van. • Budapesti tudósítónk jelenti: A román nemzeti komité tízes bizottságának tagjai lassankint a fővárosba érkeztek, ahol a mai nap folyamán összeültek tanácskozni. A ti­zes bizottságnak még nincs valamennyi tag­ja Budapesten. A tanácskozásak a Cohti­nental-száüóbhn fognak lefolyni, ahol máx ma délelőtt megjelent Mihályi Tivadar, Braniste Valér, Vajda Sándor, akik megbe­széléseket folytattak. Részt vett a megbeszé­léseken Hosszu Vazul számosai vári püspök is. Az a nézet alakult ki, miszerint újra meg­bízást adnak a hármas bizottságnak, vagy esetleg ujabb bizottságot választanak, mint­hogy a hármas bizottság úgyszólván hóna­pok óta szakadatlanul el van foglalva a ma­gyar kormánnyal való tárgyalásokkal és e hármas bizottság utján kérnek fölvilágosí­tást a miniszterelnöktől az eddigi megálla­podások néhány homályod pontjára vonat­kozólag. Mihelyt ezek a fölvilágositások a miniszterelnök részéről megtörténtek, újra összehívják a román nemzeti komitét, amely meg fogja vitatni e kérdéseket. A magyar képviselőház holnapi ülésén rád a ma elfogadott törvényjavaslatok harmad­szori olvasásán kivül a kérvényeket fogják tárgyalni. A szombati ülésen bizottsági vá­lasztások lesznek és pedig elsősorban a hor­vát regnikoláris bizottságot választják meg, majd a horvát képviselőket beválasztják azokba a bizottságokba, amelyekben a ház­szabály szerint helyük van. Ugyancsak szombaton terjeszti elő Bethlen István gróf a román paktumtárgyalások ügyében inter­pellációját, amelyre — értesülésünk szerint -- a miniszterelnök azonnal válaszolni fog. A szegedi óvóiskolák bonyodalmas ügye. A közgyűlés pénteken tárgyalja az óvóiskolák ügyét. A kisdedóvó és jótékony nöegyesülct ugyanis évek óta sürgeti, hogy az óvóis­kolákaf vegye át a; város. A ki­lenc intézet ugyanis akkora ter­heket ró az egyesületre, hogy nem birja tovább és lm a tranz­akció nem sikerül, meglehet, hogy juliusra bezárják a sze­gedi óvóiskolákat. (Saját tudósítónktól.) Az iskolákkal Sze­geden állandóan bajok vannak. Csak emlé­kezzünk arra, milyen hibák és bajok akad­tak a tanyai iskolákban, amig azokat nem államosították. Tóth Antal népiskolai fel­ügyelő állandóan sürgette a városnál, hogy tegyenek már valamit a népoktatásért, de bizony az iskolák düledeztek s a gyermekek ezrével maradtak minden oktatás nélkül. Vé­gül államosítottak a tanyai iskolákat Most azután a belterületen is szép kis kultureset felé evezünk. Arról; van szó, bogy a szegedi óvóisko­lákat julius hónapban bezárják, ha a tanács javaslata értelmében, melyet pénteken ter­jeszt a közgyűlés elé, el nem következik az államosítás. És ez esetben Szeged város te­rületén csupán egy, az ujszegedi állami ávó­iskola fog működni. Tudni kell, hogy Szeged város évtize­dekkel ezelőtt lerázta magáról az óvók in­tézményét A pagy Brunswick Teréz hatása alatt Szegeden is megalakult a kisdedóvó és jótékony nőegyesület. .Lelkes uri nők léptek sorompóba s csakhamar megteremtették az első óvóiskolát. Nagy dolog volt az, a vá­ros hatósága is elismerte és a fölavatáskor lelkes szavakban köszöntötte az eredményt. A város ezt tette, az egyesület pedig to­vább dolgozott. Egymásután emelte az óvó­épületeket, a város kivánt részein. Mit mond­junk még? Ma az óvóoktatást egyedül a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesü­let tartja a kezében. Csupán az állam tart fönn Újszegeden egy óvón ős intézetet. Sze­ged város pedig, a büszke metropolis, a hat­vanezer holdu földesúr stb., stb. egyetlen óvóiskolát se tart fönn. A kisdedóvóegyesület természetesen emberfeletti, munkát végez. Több száz úri­asszony és leány állandó működésben van és erős társadalmi agMációt fejt ki. Viszont az bizonyos, hogy társadalmi egyesület nem tarthekja a kezében egy ilyen nagy város kisdedóvásdt. Azoktól a hagyszivü s egyben agilis uri nők tői nem kívánhatjuk, hogy egész életüket kizárólag a kisdedóvásra áldozzák, valamint azt se kívánhatja senki, hogy a sa­ját zsebükbői fizessenek vagy álljanak jót. Ez tiszta dolog. És mégis ekövetkezett az az idő, amikor az egyesület szinte csőd elé ke­rült. Ugyanis Szeged város inkább alamizs­nát osztogatott mindig a kisdedóvó egyesü­letnek. A semmiből tartották fenn a szegedi óvókat. S minél több iskola lett, annál súlyo­sabb anyagi helyzet következett. Az egye­sület kénytelen volt súlyos terheket magá­ra vállalni. Csakhamar tízezer koronára szökött föl az-adósság, aztán húszezerre. És most közel negyvenezer. Egy társadalmi egyesületnél! Hangsúlyoznunk illik, hogy az ország­ban nincs még egy olyan egyesület, amely­ben annyi önzetlenséggel és hozzáértéssel vezetnék a vállalt kötelezettséget, mint a szegedi egyesületben. Az elnöke Polgár Lászlóné s alelnöke Horváth Lajosné úr­asszonyok szinte az egész életüket a nemes ügynek szentelik. A titkár Hauser Rezső Sándor, aki szintén agilis ember. A vezető­ség a mult években mégis kénytelen volt be­ismerni, hogy a dolgokat tovább vinni a .megkezdett alapon nem lehet, valami radi­kális megoldást kell találni, olyat, amely föl­tétlenül a szegedi kisdedóvásért van. Csak természetes, hogy arra gondoltak, akinek amúgy is kötelessége volna a kisdedóvás: az államra és a városra. Összeköttetésbe léptek tehát a város hi­vatalos kulfurfejével, Gaál Endre dr. taná­csossal. Multak a hónapok, az évek. Az egyesület terhe és adóssága egyre nőtt. Az egyesület vezetői csüggedni kezdtek. Kértek, könyörögték szinte. Mert mi lesz a kilenc óvóintézettel, ha a föntartásukban egy szép napon beüt a krach. Ilyen még ugy se volt, i az igaz, de miért legyen éppen. Szegeden? * Na de ami azt illeti, szépen is beszélhettek. Mindhiába. És mint a vész'hir, terjedt el a társadalomban, hogy egy szép -napon be kell csukni az óvóisköláinkat. . A vezetőség erre az állammal lépett ösz­szeköttetésbe. Fölutaztak Budapestre, a mi­nisztériumba. Őszintén föltárták a helyzetet, ugy, ahogy van. Még a kultuszminisztérium­ban is (megdöbbentek a szegedi dolgokon, pedig ott már edzve vannak ilyen esetekben. Végül is az államtitkár megmondotta a sze­gedieknek, hogy az állam hajlandb az óvóis­kólákat átvenni, de csakis a város közvetíté­sével, illétvc ha előbb a varos veszi át az óvókat. — De a város nem akar semmit tenni! — tört ki az elkeseredés. — Akkor pedig nem tehetünk semmit, — voli a felélet. Lejöttek a vezetők és újra összekötte­tésbe léptek a város kulturális irányító urá­val meg másokkal. S az egyesület tekintettel a kétségbeejtő helyzetére, már abban is be­lement, hogy a belvárosi óvóiskolát kivéve. Waldbauer Kerpely mismiiwmiisührihh1119ófénjmiíiiibpí! • NNNH, WMKUTM 9. :•! IMmuu n

Next

/
Thumbnails
Contents