Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-30 / 25. szám

uár 30. nelyek egyhia-nyait kiíróvá; mind'bb időn be'og történni. ha az érde'ásban elém •nost íoglal-ezek arra, 'ételei mind üdvözlettel, .•tfaaaia 'Ml jelentik : zelosz görög tt Berlinből', A görög álízületek törj ma 'délben ebéd lesz, tt Tisza Istr Verdzelesz (Cílnapra halök, aki ma eaéirpolUdkuiicskozni. Elízterrcl társzóba keriilmarehia kötés i'öbt) ;kér»\S7.ágga>l — •asuti összegatáson fog 'lesz mini'Sizá&ai az átt Ik ösisze. Az rí» államot -zövetsiéigneh éle, tisztára •sükks. ki belőlük, ak és sötét ny, hátra)tt feje ugy :n. Valamit p, akkor is. Lilakék párol és a fiu lyek a szélurinaütések. ólhajtozásai. virágtenger nét összébb )ttabb karú Cis barátsáot. maragdzöld int a tükör hullámtörés ol a szikláié a tiszta moszat körövid fa rkú ölött mégis er . . . ik Pépéről: •mégis tud ünk lesz ... egy aggasie, mintha régi római tet, a bölcs zt mondja: lesz. mint \z ő életük iregnek. ÍK 1914. január 30. Politikai hirek. (Tisza miniszterelnök audienciája. — A király előtt már a kerületi beosztás. — Újra tanácskozik a román komité Budapesten. — A Ház munkarendje.) (Saját tudósitónktól.) A képviselőház tegnap letárgyalta az ujoncjavaslatokat. Tisza István miniszterelnök Bécsbe utazott, hogy a Ház munkájáról jelentést tegyen a királynak. Félórai késéssel, ma reggel nyolc órákor megérkezett a (miniszterelnök iBécsbe és a Magyar Házban szállott meg. A miniszterelnök először 'báró Burián király személye körüli miniszterrel tárgyalt és háromnegyed tiz órakor Schönbrunnba hajtatott, ahol őfelsége kiilön kihallgatáson fogadta. Félhivatalos jelentés szerint a miniszterelnök „folyó ügyekről és a képviselőház tevékenységével összefüggő kérdésekről", tehát a sajtójavaslat és a létszámemelés megszavazáséról tett jelentést az uralkodónak. Az audiencián — mint jó forrásból értesülünk — szóba került a román paktum is. A miniszterelnök még ma visszautazott Budapestre. A Neues Wiener Tagblatt mai esti lapja Tisza István gróf niinisfeteréinök kihallgatásáról ezeket jelenti: — A mai kihallgatás legfontosabb tárgya1 annak a törvényjavaslatnak előzetes szentesítése volt, mely a választókerületek uj beosztását foglalja magában. Ezt a törvényjavaslatot a kormány minél előbb el akarja intézni a parlamentben. A képviselőház külön bizottsághoz fogja utasítani és még húsvét előtt letárgyalhatja, hogy az uj választások már az uj választói törvény alapján történjenek, Az audiencia soránakirály megengedését nyilvánította a miniszterelnöknek a horvát béke létesítésén. Ami a román paktumtárgyalásokat illeti, ezek még eldöntetlenek. Holnap folytatják a tárgyalásokat. A kormánv minden áron létre akarja hozni q. megegyezést a románokkal, de megjegyzendő, hogy azok az engedmények, amelyeket eddig tett, a maximumot foglalják magukban és a kormány ezeken' tul nem megy. A. megegyezés eddig azért nem sikerűit, mert maguk között a román vezérférfiak között egyenetlenség van. Ha őket sikerül egységes álláspontra hozni, akkor a paktum megkötése biztositva van. • Budapesti tudósítónk jelenti: A román nemzeti komité tízes bizottságának tagjai lassankint a fővárosba érkeztek, ahol a mai nap folyamán összeültek tanácskozni. A tizes bizottságnak még nincs valamennyi tagja Budapesten. A tanácskozásak a Cohtinental-száüóbhn fognak lefolyni, ahol máx ma délelőtt megjelent Mihályi Tivadar, Braniste Valér, Vajda Sándor, akik megbeszéléseket folytattak. Részt vett a megbeszéléseken Hosszu Vazul számosai vári püspök is. Az a nézet alakult ki, miszerint újra megbízást adnak a hármas bizottságnak, vagy esetleg ujabb bizottságot választanak, minthogy a hármas bizottság úgyszólván hónapok óta szakadatlanul el van foglalva a magyar kormánnyal való tárgyalásokkal és e hármas bizottság utján kérnek fölvilágosítást a miniszterelnöktől az eddigi megállapodások néhány homályod pontjára vonatkozólag. Mihelyt ezek a fölvilágositások a miniszterelnök részéről megtörténtek, újra összehívják a román nemzeti komitét, amely meg fogja vitatni e kérdéseket. A magyar képviselőház holnapi ülésén rád a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori olvasásán kivül a kérvényeket fogják tárgyalni. A szombati ülésen bizottsági választások lesznek és pedig elsősorban a horvát regnikoláris bizottságot választják meg, majd a horvát képviselőket beválasztják azokba a bizottságokba, amelyekben a házszabály szerint helyük van. Ugyancsak szombaton terjeszti elő Bethlen István gróf a román paktumtárgyalások ügyében interpellációját, amelyre — értesülésünk szerint -- a miniszterelnök azonnal válaszolni fog. A szegedi óvóiskolák bonyodalmas ügye. A közgyűlés pénteken tárgyalja az óvóiskolák ügyét. A kisdedóvó és jótékony nöegyesülct ugyanis évek óta sürgeti, hogy az óvóiskolákaf vegye át a; város. A kilenc intézet ugyanis akkora terheket ró az egyesületre, hogy nem birja tovább és lm a tranzakció nem sikerül, meglehet, hogy juliusra bezárják a szegedi óvóiskolákat. (Saját tudósítónktól.) Az iskolákkal Szegeden állandóan bajok vannak. Csak emlékezzünk arra, milyen hibák és bajok akadtak a tanyai iskolákban, amig azokat nem államosították. Tóth Antal népiskolai felügyelő állandóan sürgette a városnál, hogy tegyenek már valamit a népoktatásért, de bizony az iskolák düledeztek s a gyermekek ezrével maradtak minden oktatás nélkül. Végül államosítottak a tanyai iskolákat Most azután a belterületen is szép kis kultureset felé evezünk. Arról; van szó, bogy a szegedi óvóiskolákat julius hónapban bezárják, ha a tanács javaslata értelmében, melyet pénteken terjeszt a közgyűlés elé, el nem következik az államosítás. És ez esetben Szeged város területén csupán egy, az ujszegedi állami ávóiskola fog működni. Tudni kell, hogy Szeged város évtizedekkel ezelőtt lerázta magáról az óvók intézményét A pagy Brunswick Teréz hatása alatt Szegeden is megalakult a kisdedóvó és jótékony nőegyesület. .Lelkes uri nők léptek sorompóba s csakhamar megteremtették az első óvóiskolát. Nagy dolog volt az, a város hatósága is elismerte és a fölavatáskor lelkes szavakban köszöntötte az eredményt. A város ezt tette, az egyesület pedig tovább dolgozott. Egymásután emelte az óvóépületeket, a város kivánt részein. Mit mondjunk még? Ma az óvóoktatást egyedül a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesület tartja a kezében. Csupán az állam tart fönn Újszegeden egy óvón ős intézetet. Szeged város pedig, a büszke metropolis, a hatvanezer holdu földesúr stb., stb. egyetlen óvóiskolát se tart fönn. A kisdedóvóegyesület természetesen emberfeletti, munkát végez. Több száz úriasszony és leány állandó működésben van és erős társadalmi agMációt fejt ki. Viszont az bizonyos, hogy társadalmi egyesület nem tarthekja a kezében egy ilyen nagy város kisdedóvásdt. Azoktól a hagyszivü s egyben agilis uri nők tői nem kívánhatjuk, hogy egész életüket kizárólag a kisdedóvásra áldozzák, valamint azt se kívánhatja senki, hogy a saját zsebükbői fizessenek vagy álljanak jót. Ez tiszta dolog. És mégis ekövetkezett az az idő, amikor az egyesület szinte csőd elé került. Ugyanis Szeged város inkább alamizsnát osztogatott mindig a kisdedóvó egyesületnek. A semmiből tartották fenn a szegedi óvókat. S minél több iskola lett, annál súlyosabb anyagi helyzet következett. Az egyesület kénytelen volt súlyos terheket magára vállalni. Csakhamar tízezer koronára szökött föl az-adósság, aztán húszezerre. És most közel negyvenezer. Egy társadalmi egyesületnél! Hangsúlyoznunk illik, hogy az országban nincs még egy olyan egyesület, amelyben annyi önzetlenséggel és hozzáértéssel vezetnék a vállalt kötelezettséget, mint a szegedi egyesületben. Az elnöke Polgár Lászlóné s alelnöke Horváth Lajosné úrasszonyok szinte az egész életüket a nemes ügynek szentelik. A titkár Hauser Rezső Sándor, aki szintén agilis ember. A vezetőség a mult években mégis kénytelen volt beismerni, hogy a dolgokat tovább vinni a .megkezdett alapon nem lehet, valami radikális megoldást kell találni, olyat, amely föltétlenül a szegedi kisdedóvásért van. Csak természetes, hogy arra gondoltak, akinek amúgy is kötelessége volna a kisdedóvás: az államra és a városra. Összeköttetésbe léptek tehát a város hivatalos kulfurfejével, Gaál Endre dr. tanácsossal. Multak a hónapok, az évek. Az egyesület terhe és adóssága egyre nőtt. Az egyesület vezetői csüggedni kezdtek. Kértek, könyörögték szinte. Mert mi lesz a kilenc óvóintézettel, ha a föntartásukban egy szép napon beüt a krach. Ilyen még ugy se volt, i az igaz, de miért legyen éppen. Szegeden? * Na de ami azt illeti, szépen is beszélhettek. Mindhiába. És mint a vész'hir, terjedt el a társadalomban, hogy egy szép -napon be kell csukni az óvóisköláinkat. . A vezetőség erre az állammal lépett öszszeköttetésbe. Fölutaztak Budapestre, a minisztériumba. Őszintén föltárták a helyzetet, ugy, ahogy van. Még a kultuszminisztériumban is (megdöbbentek a szegedi dolgokon, pedig ott már edzve vannak ilyen esetekben. Végül is az államtitkár megmondotta a szegedieknek, hogy az állam hajlandb az óvóiskólákat átvenni, de csakis a város közvetítésével, illétvc ha előbb a varos veszi át az óvókat. — De a város nem akar semmit tenni! — tört ki az elkeseredés. — Akkor pedig nem tehetünk semmit, — voli a felélet. Lejöttek a vezetők és újra összeköttetésbe léptek a város kulturális irányító urával meg másokkal. S az egyesület tekintettel a kétségbeejtő helyzetére, már abban is belement, hogy a belvárosi óvóiskolát kivéve. Waldbauer Kerpely mismiiwmiisührihh1119ófénjmiíiiibpí! • NNNH, WMKUTM 9. :•! IMmuu n