Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-29 / 24. szám

HM4. január 29, darabnak szóló irodalmi dijat ©gy siláiny tákolmánynak, mélyet protekciós összeköttetések juttattak el az ország első színpadára és amelyet ásitó .umakum közben alig' tudtak elvezényelni az obligát harmadik 'előadásig? Ó, ó, akadémikus urak, de jó lennie, bla a hömrichgusztávos megrögzött irodalommeg-csúfolást bármiféle szerény elzárásbüntet-éssel lehetne sújtani az elzüllött magyar drámaíró tehetségek szent nevében! * AZ ISTENI FÉRFIÚ megérkezett: PsiMinder ur felfújta magát ós .belepottyant egyenesen a pesti nők puha ölébe. A legelső intervju során kijelentette ia csudálatos férfin, hogy őt Max Linder pesti sikerei vonzották a szép Magyarországba. A pesti nők, a pesti palik . . . No, hála -istennek, inár eljutottunk a világhírnek ehhez a formájához is. Az ős pulyák és tmujíáfc lőréibe jutottunk, kiknek együgyü érdeklődését élelmes idegenek kedvükre kihasználhatják ós kamatoztathatják, Ime, Psálaai<ler ur kijelenti, hogy sehol a külföldön még tnetm járt, sehol föl nem lépett; Budapest az első, melynek „édes" közönségét felkeresni vágyott Mert- innen kapta a legtöbb szerelmes levelet. Mert itt él a. legtöbb ekszöltált asszony és leány. Mert. itt terem a pesti pali, a főzött tyúk, a jó pénz. mert Budapest, a sáriin táruok eldorádÓja. Nem hívnánk meg Waldemtór Psilandert? Egyesülnek a vásárhelyi katholikusok. — Szeged felé gravitálnak. — (Saját (tudósítónktól.) Hódmezővásárhelyt joggal nevezhetjük a magyar kálvinista Rómának, amennyiben még inkább széttagozódik feleket szerint, mint Debrecen és él is a városban annyi református, mint ott. Felekezeti türelmetlenség egyáltalán nem akadt soha semmiben, viszont a vásárhelyi katholikusok abszolúte nem adtak magukról életjelt, semmi egyesületi vagy társadalmi munkásságot nem fejtettek ki és évtizedek óta inkább egymás közt panaszkodtak, hogy vissza vannak szorítva minden téren s hogy valamiképen egyesülniök kell. Ugyanis ma már tizenhatezer katholikus él Hódmezővásárhelyen s ma már őík is részt kérnek a város és a társadalom életében. A vásárhelyi katholikusok aztán megmozdultak és kimondották, hogy egyesülniök kell. Minden külön cél nélkül; inkább a hitélet fokozására kivánnak tömörülni, azért, mert a mai viszonyok gátolják a hitéletet és az egyház működését. Február 22-én, farsang vasárnapján adnak először életjelt a vásárhelyi katholikusok, amikor ülést és nagy bálát tartanak, a Fekete-sasiban. Erre a nagyarányú bálra meg hívják egész Vásárhely társadalmát, vallásra való tekintet nélkül úgyszólván, hogy jelezzék, miszerint minden türelmetlenség nélkül kivánnak működni. De ennek a napnak voltaképen nem ez ad jelentőséget, hanem az, hogy minden jel szerint megjelenik ott Glattfelder Gyula csanádi és Prohászka Ot-" tokár székesfehérvári püspök, valamint Szegedről Jászai Géza címzetes püspök is, akit a napokban külön küldöttség hiv meg. A Szegedi Katholikus Kör tagjai közül szintén többen átmennek Hódmezővásárhelyre. Egy momentum akad. ami kiváltképen DÉLMÁtt Y ARöBSfiLájQ érinti Szegedet is. Ugyanis a vásárhelyi katholikusok célul tűzték ki, hogy Szegeddel minél belsőbb összeköttetésbe kerüljenek s azt mondják, hogy Szegedet tartják igazi központnak, különösen ha a kaiholicizmusról is van szó. Nagy súlyt helyeznek tehát arra, hogy Szegeddel igazi kontaktusba kerüljenek é$ Szeged érdekeit a jövőben illetékes körökben és alkalmakkor demonstrálják. A vásárhelyi mozgalomnak ez a ben! minket is érdeklő programja tényleg íigye1 lemre és elismerésre méltó. SZEGED BANKJA. (Saját tudósítónktól.) Evek óta kisen az az idea, hogy Szeged hiteligényeinek jobb ellátása érdekéből bankot alapítson. Hónapok óta halljuk, hogy a város beruházási programjának megvalósítása, de legalább megkezdése céljából kölcsön fölvételéért tárgyal és a hatóság nem tudott olyan pénzt találni, a melyet elfogadhatna. Sokszorosan érthető tehát, ha a városi bank eszméje ismét előtérbe nyomult. Nagyon üdvösnek találnók, ha komoly diszkussziók során ez a kérdés végleg tisztázódnék, azért itt közöljük Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak a mai közgyűlésen tartott beszédét. Az indítvánnyal nem érjük el azon célt, amelyet indokolásai szerint elérni kiván, hogy Szeged város hiteJszükséglietét közvetlenül a világpiacom szerezze be, hogy ez álL ial olcsó (kölcsönhöz jusson a vára; saját erejéből. Hogy a magyar ,városok hiteligényei miként élégiftessenék ki a legelőnyösebb módon, ezen nagy horderejű kórdós álltamdóam foglalkoztatja az ország leghivatottabb tó* nyezőit. Sajnos azonban, a kívánt eredményeket elérni ez utón sem leheteti A magyar városok országos ikomgreaszuéö legutóbb, 1913. szeptember havában ismét foglalkozott ezen kérdéssel és tárgyaltatott ázom javaslat, hogy a magyar városok külföldi pénzcsoport bevonásával! létesítsenek 30 —40 millió tőkével' egy oly pénzintézetet, a nnely a városok hiteligényét minden Időben közvetlenül kielégíti. Budapest fő- és székváros polgármestere ezen kérdésnél előadta, hagy semmi különösebb eredményt nem vár ezen pénzintézettől sem. .Egy kötvény kibaosá.jtó intézettel több lesz, amely hitelt nyújt a városoknak akkor, ha kötvényeit pénzbőség esetén eladni birja. egyébként kénytelen lesz megelégedni azon morzsákkal, amelyeket a nagy pénzintézetek felszedni megengednek, azonban nehéz pénzügyi viszonyok között hiteltnyujtamri nem lesz képes. Nem 'kell oly behatóan ismerni a hitét* viszonyokat, mint a 'főváros polgármestere ismeri, anélkül is reájöhet minden gondolkozó ember az általa hangoztatott igazságra. SZEGED OLCSÓ KÖLCSÖNEI. A városok hiteligényeinek kielégítése nem függ semmiféle pénzintézet alapitássátóL hunom az értékpiac helyzetétől. Az^értékpiac helyzetét pedig la nagytőkét termelő országok gazdasági és politikai érdeke szabályozza. Egy tiz millió tőkével rendelkező vidéki törpe kötvénykiboosájtó pénzintézet a külföldi tőke forrásainak zsilipjeit soha sem lesz képes megnyitni. Szeged város közönsége az eddigi kölosönének beszerzésénél eenn vesz igénybe közvetítőket, jövőre is kizárja azokat, mindig közvetlenül tárgyalt és fog tárgyalni a tőkével és mint az eredmény igazolja, minden. városi kölesönt oly előnyös feltételeik mellett vett fel, bogy azokról egy magyar városnak sincs előnyösebb kölcsöne. Eddigi kölcsöneinek évj annuitásai 4.82% és 5% között ingadoznak, a legutolsó kölcsön annuitása 5.19%. A BANKALAPÍTÁSI TERVEZET. Az indítványban foglalt bankalapítási tervezet szervi hibákban szen ved, ugyanis az 1. pont 10 millió részvénytőkével rendelkező, kötvény kötvén ykiboosájtási joggal felruházott pénzintézetet omlit; a 2. pont azt tart.aLm.azza, hogy a részvénytőkéből 5 millió koronát Szeged város közönsége jegyez; a 3. pont szerint Szeged város közönsége az. 5 millió korona részvénytőkét, a kötiményezeitt regal kötvényekben fizetné be; a 4. pont (értelmében pedig a város által igy befizetett 5 millió kánona kötményezve marad és az csak az intézet kötvény ki höesájtási jogának törvényes biztosítékául szolgálnia. Az alapitásnak ezen módja oly szervi hibában szenved, amely teljieeen kizárja, bogy igy a tervezett pénzintézet megalakítható legyen, mert az intézet -alaptőkéje és a kötvén ykiboosájtási jog biztosítéka teljesein két különböző tőke, eltekintve lattól, hogy kötrnényezett értékpapír, biztosítékul be. nem állítható. A törvény szerint az alaptöke az alapítási feltételek mellett készpénzben fizetendő, ha tehát az alaptőke 10 millió, ugy egyfajta kötvény kibocsájtásáboz szükséges biztosítékul legalább 3 millió korona. Minthogy pedig elképzelhetetlen az, hogy csupán községi kötvényeknek ki bocsi j táréra alakuljon egy vidéki pénzintézet és záloglevelek kibocsájtásával is ne foglalkozzék, ennélfogva az alaptőkén kívül még szükség lenne 6 millió koron/ára, amely tőzsdén jegyzett kötvényekben is befizethető. Eltekintve attól, hogy regél kötvényeink kötvényezve vannak, ily kötvényele ma már a tőzsdén jegyezve .nincsenek. Tehát vagy IS millió szükséges laz alapításhoz, vagy pedig az alaptőke lesz 4 .millió koroua. Az alapításra, vonatkozó egyéb feltételük pedig egyrészről oly szük körre szabják meg a pénzintézet üzletkörét, amelyből megélni és fejlődni teljesen lehetetlen, másrészt pedig oly kockázatos vállalkozást és bankári feladatot ki vám végeztetni, amely nem lehet feladata egy csupán kötvény,káibocsájtással foglalkozó pénzintézetnek. Ilyen vonatkozásban Szeged város hitelélete teljes függetlenséget élvez ma, mert nincs lekötve egy pénzintézetnek sem, az indítvány szerint azonban lekötve lenne egy törpe pénzintézetnek, mintán érdekeltsége oizt parancsolná. A világpiacon való közvetlen mahgj-eílenésnek csak egy imódja van. Ina Szeged város közönsége törvényhozás utján pupillám biztosítékkal felruházott kötvénykibocsájtási jogot nyerne. A VILÁGVÁROSOK HITELÉLETE. A maa hitel viszonyok között .azonban ettől sem .lehetne várni valami rendkívüli előnyt, és ezen feltevésünket -a nyugati nagy államok világvárosainak hitelélete igazo'ja. Erre vonatkozólag a kérdést megvilágitja Madarassy Beck Gyula, báró, a Magyar Jelzálog Hitelbank vezérigazgatója. „A városok hitel-ügye" cimü munkájában, amelyben a következőket mondja: „Magyarország rendezett tanácsú ós törvényhatósági joggal felruházott városainak öseztiart-ozáisa 1908. év végén, a függő köiosötnök -levonása után 270,601.000 koronát tesz ki, mely kölcsönöknek 76%-át négy községi kötvén ykibocsáj tó intézetünk nyújtotta és csak 24%-a esik egyéb hitelforrásokra. Már most ezen törlesztési és kaimat annuitása átlag körülbelül 5.22%-iat tett, amiben termész«t<»öa a városok által viselt- teher egfez