Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-28 / 23. szám

k0zga2dasag. A halastó tervéhez A Délmagyarország 1914. évi január 24- j iki számában megjelent .közleményből tudó- I mást vettem arról, liogy Fajka Lajos dr. ügy- * véd és törvényhatósági bizottsági tag ur egy halastavat tervel, a .maikai határtól lefelé a Maros-mentén az orlovácsi, vagyis az u. n.: vetyeháti erdő területén, az ismeretes Sasiillő mór leiszapolt ágazata felhasználásánál, mely nemesporond néven ismeretes. Ez a törekvés minden esetre elismerést érdemel. De tisztelettel kimutatni iparkod­nám azt, hogy nincsenek-e Szegednek más­hol :is területei, melyek a jelzett célra előnyö­sehlien felhasználhatók lennének. .Nézetem szerint Szeged közönségének speciális vagyoni viszonyai alig engedik meg, liogy egy biztos jövedelmet nem biztcsi­tó befektetésért .nagyobi) pénzbeli áldozatot hozhasson. Viszont egy olcsó és biztos jöve­delmet biztosító halastó, vagy több i.ly halas­tó létesítése minden körülmények között elő­nyös pénzügyi, memzetgaz dászat i törekvés lenne. Azonban az ily halastavak előállításánál a. főszempont az, hogy a talaj a vizet el ne szalajtsa, likaesoseágánál fogva, vagy .azért, mert a halastónak a feneke jóval magasab­ban feküdnék, mint a folyómeder mélysége. A nyomás folytán a viz ekzökése — mint a milyen az orlovácsi — várható; azért a ha­lastavat ily területen nagy befektetésekkel létesíteni alig lehet; 2-szor: meg kell figyel­ni, hogy a halastó talaja természetes fekvé­sénél fogva bir-ia azon kellékekkel, amelyek szükségesek a halaik biztos megélhetésére; ez alatt értem a táplálékul szolgáló rovarokat, növényeket, ázalékokat stb.) 3-tszor: hogy a halastó medre a lehetőségig niélyfekvésil és igy a benne lévő viz megtartására alkalmas legyen; 4-szer: hogy az ily halastó a lehető­ségig minél olcsóbban állíttassák elő, anél­kül, hogy százezrekbe kerülő zsilipek és töl­tések alkalmaztassanak, mint amelyek az ár­nientesitett területekre különben is végve­széllyel járnak s hogy .az ezek mellőzésével létesítendő halastó elegendő élő tiszai vagy marosi vízzel láttassák el. — Ez a főkeliék a halastóban tenyészteni szándékolt halak biz­tos megélhetésére és tenyésztésére. Midőn tehát ezzel tisztába vagyunk, ki kell mondani azt, hogy a halak mestersége® etetése, bárminő halastó legyen is a szegedi határon, — nélkülözhetetlen, valamint az is, hogy a szélein fákkal beültetett halastó part­jain létesítendő mád, gyékény és kába nö­vényzet a halak kedvenc tartózkodási és sza­porodási helyéül szolgáljon. Nem is emiitettem volna ezeket a nélkü­lözhetlen kellékeket, ha nem tudnám azt, hogy a gazdag földbirtoku Szeged határában több oly hely van, mely nagyobb töltések, zsilipezések s más mesterséges műveleteik nélkül is, .alkalmas a folyóvizét emelő gépek használásával tehát sokkal előnyösebben, ol­csóbban s alig érezhető kiadásokkal halastó létesítésére. Ilyenek — hogy nagyot ne markoljunk a vedresházai átmetszés létesítése által >a Tompái-sziget, Szentmihálytelek, a Bodomi­rét és Röszke alatt egész hosszában, addig, a keddig a jelzett Tiszameder húzódik. Ezen őrület már azért is kiválóan alkalmas, mert az itteni halászati jogot Szeged város közön­sége mint egy 20 év előtt a magas kincstártól örök tulajdonul megszerezte. Ez a körülmény Esősorban kívánatossá teszi azt, hogy a ha­lastó itt létesíttessék, hogy a város a medret jNyton vizzel ellátva halászati jogát benne a fogmesszebb időig is biztosítva lássa. Halastónak kiválóan alkalmas továbbá a Holt .Maros — a Szeged-vedreeházi töltés fol­az u. n.: Deszki-Karoczai töltéstől a Maros-felől a régi maros torokig, illetve az ariya Tiszáig. IEZ a hosszú és mély, elhagyott "teroság a felsővégén el van már látva, pfocs tehát szükség egyébre, mint a medret halastónak kijelölni, az ott ntóst folyó mező­gazdaságot beszüntetni és halastó Létesitheté­végett egészséges folyóvízzel megtölteni és tenyfezhalkl ellátni. Ennél a halastónál .nem szükséges zsilipeket létesíteni, sokkal előnyö­sebb és olcsóbb vizemelő gépekkel a vizet be­emelni s ha felfrissítésre van szűkség, ki­emelni. Különösen súlyt kell fektetni a zsi­lipek elhagyására, mivel tudjuk, láttuk s ta­pasztaltuk, hogy a zsilipek bármily nagy áru befektetésekkel is, egyes ármeíitesitett föl-, dekro végzetessé váltak. De nézzük csak, hol lehetne még ily olcsó ludastvakat létesíteni? Vannak még ily he­lyek, nevezetesen a Szil lér-ere, a Tápai ka­pu zsilipjétől a régi Vásárhelyi-futat képező Szilléri-erón át vezető töltésig, továbbá a Mattyór, a dorozsmai határtól egészen a Matty-hidjáiig. (Mindkettőnél a, talajviszonyok igen ked­vezőek. A halak .táplálékának előállitáaára ezek is az ott folyó s csekélyhasznot hajtó kaszálás vagy földmüvelés abban/hagyásával halastóvá átalakíthatók lennének. Azért tétetik pedig ennyi alkalmas terü­letről itt említés, mivel ezek kiválóságuknál fogva, az orlovácsi halastavat niagyon is hát­térbe szorítják. Különösen azért, mivel a ha­lastó létesítéséinél, halak elkülönitésére külö­nös figyelem fordítandó; azért, mert a raga­dozó halak, mint ia harcsa, a süllő vagy is fogas, a mennyhal és a csuka minden .más halat elpusztít. Tehát ezen kiválóan kedvelt Ön ugy pazarolja a pénzét !t mint aki a gyertyát mindkét végén ég tl, ha nem olyan villamos izzókörtéket hasz­nál, mely a legújabb módszer szerint készül, hosszú élettartamúak és nagyon gazdasá­gosak. — Minden egyes izzókörte saját cégemmel vafn ellátva. iii I UHU is2ii­f­iiimninim ÉndiiiiimiMii ® n sa e D «•• •• • I I 1 Szerdán és csütörtökön Szenzációs! Érdekfeszítő! Világsláger! Egy anya és fia drá­mája 3 felvonásban. (Skandinávisk film.) Remek szórakoztató :-: mellék müsorl halak részére az etetés & tudomány előhaladt állásánál fogva lenne annak idején eszköz­lendő. Az irány tehát, mely szerint én a halas­tavat létesíteni szeretném, ez. Hiszem, ez a nézet a legjobb erre, hogy hol, miképpen ós mi módon lehetne halastavakat olcsó árért, kicsiny .befektetés és biztos, magas jövedelem kilátása mellett létesíteni. Várossy Ferenc, oki. mérnök. x Megalakult a község! kölcsönlizlet Most, Ihogy a pénzviszonyokiban állandónak mutatkozik .már a javulás, a sok szükséget szenvedett vidéki városok is nagyobb köl­csönökhöz jutnak. A községi kölcsönök fo­lyósítására alakult-bankkonzorcium a közel múltban már 21 millió koronát szavazott meg a vidéki városok kölcsönszükségleteinek ki­elégítésére. Ezenkívül a nagybankok most már külön-külön is folyósítanak nagyobb kölcsönöket a vidéki városoknak. Így a mult hét végén a Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár 800,000 koronás kölcsönre vonatkozólag tett ajánlatot Székesfehérvár városának. A Kereskedelmi Bank ipedig 2 és fél millió ko­ronás kölcsön ügyében tárgyal Kolozsvár vá­rossal. Itt említjük meg, bogy a Magyar Vá­ros- és Községfejlesztő Bank r.-t., melyet tudvalevően a Jelzálogbitelbank, a Le számí­tó lóba tik és a Magyar Általános Takarék­pénztár közösen alapítottak, szintén elérke­zettnek látja az időt, 'hogy munkásságát megkezdje. Máris tárgyalásokat folytat né­hány vidéki várossal községi kölcsönök fo­lyósításáról. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon ma lanyhább volt az iráoiy, mert a nagyobb árfolyamoknál ren­desen, ma is román árukínálatról kol portái­tok híreket. Az idő is kissé enyhébb volt, azonkívül a malmok sem akartak nagyobb árakat fizetni, ennélfogva a spekuláció biz­tosátiami iparkodott a vásárolt kötéseknél levő nyereséget, vagyis lebonyolítássá! szerepelt. A búzán kivül a többi ci'kk is lanyha. Az ár­folyamok a következők: Buza ápriljisra ill.85, októberre 10.88. Rozs áprilisra 8.90, októberre 8.51. Tengeri májusra 6.82, juiiusra 6.95. Zab áprilisra 7.81, októberre 7.80. A készáruvásárou 5 fillérrel olcsóbbak az árak. A budapesti értéktőzsde. Ma barátságos volt az üzlet iránya, mert a külpolitikai helyzetet, a pénzpiac lűreit szí­vesen fogadták. A holnap megejtendő ulti­móhalasztás pedig csak a beszpárti spekulán­soknak okoz nehézséget, ami a határidőpia­con tetemes födözésre buzdított. A városi vasút, a rimamurányi a tegnapinál néhány koronával drágábban volt keresett, de a töb­bi is, kivétel nélkül, csak nagyobb áron volt kapható. A készárupiacon az Adria ós az Ált. kőszónrészvény emelkedő áron cserélt gaz-> dát. A járadékpiac is szilárd volt, a magyar korona járadék 10—15 fillérrel javult A zár­lat igen szilárd volt Kötöttek: Magyar hitel 840.59—841.50. Osztrák hitel 634-634.50. Jelzálogbank 435.50 —436. Magyar bank 528—529. Belvárosi taka­rékpénztár 621. Városi vasút 318—324. Köz­úti 618.59-620. Rimamurámyi 641.50. Adria 577.50—578.50. Ált. kőszén 1031. Fegyver 337. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 634.50. Magyar hitel 840. Angló-hank 343.80. Unió-bank 695. Bamkverein 529.50. Lamderbank 528. Alpesi bánya 803. Rimamurányi 641. Prágai vasmű 2455. Skoda 759. Osztrák államvasút 711. Lom­bárd 102.75. Déli vasút 245.50. Török sorai jegy 229.50. Márka készpénzért 117.45. Ma­gyar koronajáradék 83.20. Az irány szilárd és nyugodt, az alpesi bányarészvény emelke­dett. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. iMiiimiiiminiiiaiNininMuitiiftnMitiNa

Next

/
Thumbnails
Contents