Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-28 / 23. szám

12 Nem lesz második polgármester. — Szervezik a miiszaki tanácsosi állást. — (Saját tüdösitóntítól.) Kedden délután 4 órakor ült össze a város szervező bizottsága Bokor Pál helyettes-polgármester elnöklésével, hogy a második polgármesteri és egy műszaki tanácsosi állás szervezése kérdésében határozzon. Másfél óráig tartott tanácskozás után a szervező bizottság ugy döntött, hogy a második polgármesteri állás szervezése dolgában napirendre térést javasol a szerdai közgyűlésnek, a műszaki tanácsosi állás kérdésében pedig olyan javaslattal lép a közgyűlés elé, amely szerint ennek az állásnak a szervezésével foglalkozni kiván, de utasította a főjegyzőt, hogy miiszaki közegek meghallgatása után tegyen részletes propoziciót a szervező bizottságnak. A bizottság véleménye szerint ugyanis szükség van rá, hogy mielőtt a közgyűlés elé érdemleges javaslatot terjesztenek, határozzák meg a felelősséggel tartozó műszaki tanácsos hatáskörét. A szervező bizottság mai, fontos üléséről az alábbi részletekben számolunk be: Az iilés megnyitása uján Taschler Endre előadó ismertette Derszih Béla és társainak a második poKánmesterl állás szervezése érdekében benyújtott indítványát, melylyel annak idején részletesen foglalkozott a Délmagyarország. Kifejti az előadó, hogy adminisztratív szempontból nem tartja szükségesnek a második polgármesteri állást. Az az indok sem belytáiió szerinte, hogy amikor a polgármester néncs jelen, akikor a helyettes-polgármester nomcsak a polgármestert helyettesíti, hanem a saját, ezidőszerim gazdasági ügyosztályának anyagát is ellátja, mert nagyon ritkán fordul elő az az eset, amikor a polgármester a város ügyeitől teljesen távol van. Ezután hivatkozott a törvény korlátaira, amelyek nem engedik meg, hogy a szervezetbe ilyen állást beállítsanak. Ugyancsak nem irja elő sem a törvény, sem a szabályrendelet, hogy a második polgármester milyen jogokkal bir, tagja lehet-e a közgyűlésnek, a tanácsnak, stb. A törvény ugyanis világosan megmondja például, hogy kik lehetnek tagjai a közgyűlésnek, a tanácsnak stb. Arról sem intézkedik a törvény, hogy íegyelmileg kinek a hatásköre alá tartozik a második polgármester. Ezek miatt az okok miatt ajánlja, hogy a szervező bizottság napirendre térést javasoljon a 'közgyűlésnek e fölött az inditvány fölött. Üscrő Ede dr. kéri, vegyék bele az indokolásba, hogy az uj városi törvény úgyis most készül s majd ha ennek a tárgyalása aktuális lesz, akkor tárgyaljanak majd erről a kérdésről is. Wimmer Fülöp teljes homlokegyenest álláspontot foglal el ebben a kérdésben, de azt hiszi, hogy ez az ellentét könnyen áthidalható, ha a formáktól eltekintenek. Állítja, hogy a polgármester válláról le lehet venni azokat a munkákat, amelyek miatt az indítványozók a második polgármesteri állás szervezését tartották szükségesnek. A mrga részéről teljesen a polgármesterre hízná: liogy miféle funkciókat ruházna át egy mellette való állást betöltő egyénre. Kötelesség© — úgymond a bizottságnak, — hogy utat jelöljön ki a polgármesternek, amelyen ezt a kérdé í célszerűen megoldanák, mert nem lehet kívánni azt, liogy minden munka terhe a polgármesterre nehezedjék. Rósa Izsó dr. szerint a törvény a teendőket annyira a polgármester személyéhez köti, hogy ezekben a teendőkben a törvény alapján senki .sem helyettesítheti a polgármestert. Wimmer zerint a polgármester teendői iK.k egy részét átruházhatja például egy tanácsosra. Szervezzenek evégből egy külön taiiáoscsi állást. Bokor Pál azt mondja, hogy ha szento1914. január 27. ártanék a helyettes polgármestert az ügyosztálya vezetésétől, akkor magára vállalhatná a polgármesteri teendők egy részét. Ez azonban degradálásia volna a helyettes polgármesternek. Igaz — úgymond — hogy a giaz daisági ügyosztály vezetése terhes munka, d; hála isteninek, bírom én ezt a helyettes polgármesteri teendők mellett, is. Arra a konklu zióra jut végül, hogy ©zidaszeriiut a kérdés még nem oldható és teljes egészében hozzájárul. Rövid vita után az előadó javmlatál fogadták el, a szervező bizottság tehát a második polgármesteri állás kérdésében napirendre-térést javami a közgyűlésnek. Ezután a műszaki tanácsosi állás •zervezés© kérdésében tett előterjesztést a főjegyző. Eirnick az állásnak a szervezését Wimmer Fülöp inditvány ózta. Előadó a maga részéről azt javasolja, hogy foglalkozzék ezzel a do loggal, de prrcizirozzák a műszaki tanácsos munka- és hatáskörét. Hogy ezt megbeszéljék, állítsanak össze egy bizottságot a városi üzemek éléin álló tisztviselőkből. Rósa Izsó dr. szerint, ha azt akarják, hogy .a tanácsiban és ia közgyűlés előtt egy műszaki tanácsos képviselje felelősséggel a vár sí üzemeket, akkor az állás szervezése előtt ép ugy állanak törvényes akadályok, mint a második polgármesteri állás szervezése előtt. Wimmer szerint semmiféle akadályok nem állanak, .mart 'nincs olyan törvény, a mely útját állná annak, hegy a városi gépüzemek élére egy felelősséggel tartozó műszaki embert állítson a város közönséget Faragó Ödön dr. azt mondja, hogy ez a főmérnök hatáskörének csorbítása volna. Főmérnöknek a törvény értelmében lenni kell. Wimmer Fülöp azt válaszolja erre, hogy a főmérnök csak az építési ügyek élén á'l, de nem felelős a gépüzemckért. Ezért kell külön embert alkalmazni. Miután .nem keresi a formát, csupán a lényeget, mindegy, hegy tanácsos lesz-e, vagy főmérnök, vagy igazgató, a ® fi jb e! 0 ¥] ¥ ¥ fj 38' b ¥ ¥ ¥; 3 ¥ ¥j • ¥1 0 .0 lp b ® 0 a 0 0 a ® ® ® 0 0 0 0 0 0 0 a a a 0 a SÁRGA G S 1 II ú 0 0 0 0 0 0 0 0 0 a 3 006j00®0®000®® © 0 0 0 0 0 • ffl ki az üzemekért felelősséggel tartozik. Bőkor Pál azt ajánlja, utasítsa a bizottság az előadót arra, hogy záros határidőn belül részletes javaslatot dolgozzon ki ebben az ügybon és ha kész lesz, terjessz© n szervező bizottság elé. Tóth Mihály főmérnök azt mondja, hogy a városi üzemek hibáinak nem a'mérnökség az cka. A Pick-féte indítványból még néni következik, hogy a vágóhíd rossz, a városi gőzfürdő hajairól se tehet a mérnökség. Rósa Izsó dr.: A gőzfürdőről ne is beszéljünk, ez a legszerencsétlenebb alkotása a városnak. Tóth Mihály: Arról mi nean tehetünk, liogy amikor építettük, húszezer ember fürdött évenként; most pedig negyvenezren fordulnak meg benne. Bccsey Károly dr. a főjegyző javaslatát ajánlja elfogadásra. Ha <a kiikülidendő bizottság majd szükségesnek tartja egy ilyen műszaki állás szervezését, akikor határozzon érdemileg a szervező bizottság. Wimmer: Mintha a szervező bizottság nem tudná már most is, hogy egy ilyen állásra szükség van! Taschler Endre azt magyarázza, hogy a szakbizottság kiküldését azért tártja szükségeisaiek, hogy iá műszaki tanácsos vagy igazgató hatáskörét prccizirozzák és .megállapitrák azt, hogy hány segéderőre lesz szüksége. Rósa Izsó dr. indítványára kimondotta ezután a bizottság, hogy a felelős műszaki állás kérdésével foglalkozni kiván és megbízta Taschler Endre főjegyzőt, hogy műszaki közegek meghallgatása után tegyen részletes propoziciót a szervező bizottságnak, Részvettek az ülésen: Bokor Pál helyettes-polgármester, Tuschler Endre főjegyző, Balogh Károly pénzügyi tanácsos, Tóth jMiháliy főmérnök, Faragó -üd-ön 'dr., tiszti főorvos, Becsey Károly dr., Cscrö Ede dr., Dcrszib Béla, Koős Elemér, Kúszó István dr., Obláth Lipót, Rósa Izsó dr.. Ujj József dr., Végman Ferenc dr. és Wimmer Fülöp bizottsági tagok. Véres harc egy lemondás miatt. Liszszabonból jelentik: Mihelyt a városban elterjedt a hire, hogy a Koszta-minisztérium a kongresszus viharos ülésén lemondott, a város sok helyén véres tüntetés volt, amelyiyel szemben a rendőrség tökéletesen tehetetlen volt. Nem sokat ért a lovas nemzetőrség közbelépése sem. A zavargás egész éjjel tartott a reggeli órákig. Az első összeütközésre az adott okot, hogy Koszta hivei a miniszterelnöki palota elé vonultak és lelkesen ünnepelték a lemonddt miniszterelnököt. Csakhamar több száz Koszta-ellenes polgár verődött össze a miniszterelnöki palota (közelében, revolverrel és botokhal fölfegyverkezve várták az eilenpártot. Amikor Koszta hivei odaérkeztek, véres verekedés támadt. Sok embert revolverlövéssel súlyosan megsebesítettek. A sebesülteket ott hagyták az utcán, mert csak véres küzdelem árán lehetett volna őket elszállítani. Csak mikor egy század lovasság vágtatott oda, sikerült szétválasztani a verekedőket. A kikötőben véres harca volt a rendőrségnek és a katonaságnak a dokkmunkásokkal iés a fuvarmunkásokkal. Mind a két részen igen sokan megsebesültek. A város .más részében is többször megütköztek Koszta hivei a rendőrséggel és a katonasággal. Az éjjeli harcokban több százan megsebesültek, sőt hir szerint többen el is estek. A szerb moratórium következménye. Belgrádból jelentik: Január 30-án jár le az a moratórium, amelyet a szerb kereskedők az első balkáni háború elején kaptak. Attól lehet tartani, hogy néhány .szerb cég fölhasználja ezt az alkalmat és csődöt mond kényszerítő ok nélkül. A szerb kereskedők elhatározták, liogy a csalárd bukásokkal szemben közösen fognak eljárni.