Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-28 / 23. szám

(914. január 28. jfcftr^ niEBira—MiiMinnwiii, .inn immi m ín íiiiimwifri ikii irnr'iwii-iiWii Tf íi irrnn • földön számításba vehető vízbeszerzési módinak. Nem kisebb jelentőséget tulajdonit az ártézi viznek ipari ós -gazdasági tekintetben sem, mert módot nyújt oly ipartelepek létesítésére is, melyek a múltban alkalmas viz hiányában felállíthat ók nem voltak, másrészt megfelelő tárgy ázással kombinálva rétöntözés, konyhakertészet s intenzív gazdálkodás céljaira is kiválóan megfelel, mig az alföldön nekilendült halgazdaság egyenesen neki köszönheti .megszületését. Előadását azon óhajával zárja, liogy báláz. ártézi viz, mint az Alföld jövő boldogulásának egyik kiváló tényezője a jövőben minden fériun részéről abban a figyelemben és védelemben részesülne, melyre igazán méltó h amelyet már eddig is .kiérdemelt. Az előadás befejezése után az elnök meleg elismeréssel méltatta Farkas kutatásainak kiváló értékét és fáradozásaiért a szakosztály köszönetét tolmácsolta. A politikai helyzet. (Háziilés óta nyilatkozat háború. — Andrássy fölfogása. — A holnapi ölés napirendjén az ujoncjutalék. —• Az ellenzék nem megy be a parlamentbe.) (Saját tudósítónktól.) A mult hét óta - negyedik napja már — nem volt ülés a Házban. A politikai szünet csöndjét nem igyekeznek túlságosan fölzavarni azok a nyilatkozatok, amelyek visszatekintve bírálják a miult hét két legjelentősebb eseményét, a Ti sza—Désy-ügyet és Andrássy Gyula grófnak a Házból való eltávolítását. Andrássy Gyula gróf a becsületbeli íigyröl érdemben nem szól, de politikai következményeit higgadtan -mérlegeli. Szerinte az ellenzék pénteki íölháborodásának egyenesen az volt az oka, hogy Tisza Désyt súlyosan megsértette, anélkül, hogy akár ö, akár az elnök elégtételt szolgáltatott volna Désyneik és a vele szolidáris ellenzéknek. Tisza nem akarta Désyt megsérteni, -mint nyilatkozatából látszik; De miért nem -mondta ezt meg a Házban? Volt rá elég alkalma. Ebből a mulasztásból merítette az ellenzék azt a gyanút, hogy Tisza egész eljárása célzatos. Andrássy a maga kivezetéséről és tiz napi exiliumáról ezt mondja: — Engemet most tiz napra kizártak. Csak tiz napra. Nyilván büntetlen előéletemre való tekintettel volt ,az a nagytekintélyű és komoly aeropag ily kegyesen elnéző. De igv is nagy lépéssel közelitették meg céljukat; a -parlament tekintélyének és rendjének helyreállítását. Tiz napra !eg• alább megszabadultak egyiik szégyenfoltjától. Tiz napra legalább európai színvonalra sikerült emelni a magyar parlamentet. Kívánok nekik sok ilven diadalt — tudom, hogv akkor elérik céljukat s megmentik a magyar pariamentárizmust. A sebző guny e hangját lehetetlen a legelfogultabbnak is -meg nem értenie és nem méltányolnia. Igy csak egy Andrássy Gyuia gróf beszélhet, aki elég lovagias, igazságos és előkelő, hogy nyilatkozatát ezekkel a súlyos szavakkal fejezze be: — Az ügy elintézésének módja különben politikai kövétkezőségekkel járhat, a mennyiben megkönnyíti az ellenzéknek, hogyha szükségét látja, újra részt vegyen a tárgyalásokban. Igaz, hogy az elnök nem &SLMAÖYAROBSZÁ3 3. adta meg az elégtételt az ellenzéknek, — de miután azt a Tisza nyilatkozata megadja, az elnök e mulasztása elveszti sértő jellegét és csak mint az ő házszabá-lykezelésük egv jellemző esete marad meg. Vessük össze az igazi gavallérnak, a politikában is kényes izlésü urnák ezeket a szavait Károlyi Mihály grói ur lapjának kommentárjával, amely ezt mondja: — Ha Tisza István a képviselőházban, ahol őt állampénzen 'bérelt pisztolyok védik, megtette volna azt a kijelentést, amelyet Désy Zoltán pisztolyától való félelmében a lovagias ügy jegyzőkönyvében megtett, nem kellett volna berendelni a képviselőház pénteki ülésére a Frommerpisztolyos legényeket. Aki leírta azt, hogy Tisza megijedt Désy Zoltán pisztolyától, az tisztában volt azzal, hogy képtelenséget ir le. De hiszen 6p Andrássy mondta nemrégiben, hogy a magyar politikai élet a fair play dolgában még nagyon elmaradt. Ha kellett ez állításra bizonyíték, alaposabba! hirtelenében nem szolgálhatunk. Mivel az ellenzék tele van panasszal s az ellenzéki sajtó is minduntalan ismétli a panaszokat, helyénvaló meghallgatni a munkapárt védekezését. A munkapárton azt felelik az ellenzék panaszaira, hogy túlnyomó részben elfogultak vagy alaptalanok. Igy hivatkoznak arra, hogy ép a Désyriigy lovagias elintézése mutatja, hogy mennyire nem volt igaza az ellenzéknek. Péntek reggel jutott tudomására Tiszának, hogy Désy provokáltatta és az ellenzék még a provokálás után is követelte a Házban az elégtételt. Nem is szólván arról, hogy Tisza csak kritikát gyakorolt, amelynél sokkalta súlyosabbat viselt el és -kell elviselnie, az ellenzéknek meg kellett volna várnia a lovagias ügy elintézésit és addig folytatnia a sajtóvitát. Ellenben az ellenzék, mondják a munkapártiak, nyilvánvalóan botrányt és csak botrányt akart, hogy azzal elkerülje a részletes sajtóvitát. — Erős és komoly okunk van, -mondják a munkapárton, ebbeli meggyőződésünket vallani és hirdetni és pedig két oknál fogva. Az egyik az, hogy -mi igen jól tudjuk, hogy az ellenzék nagy része ellenezte a reszletes tárgyalást azért, nehogy addig vallott álláspontjával újra ellentétbe, tehát következetlenségbe jusson. Jó! tudták ugyanis, hogy a részletes tárgyalás már formálisan is normális vita. akármikép tiltakoztak volna is ellene. De meg a részletes tárgyalás során kitűnt volna, hogy az ellenzék a rendes vitában igenis tud eredményt elérni. Ép ezt nem akarta, nehogy elessen a normális tár gyalás ellen fölhozott ürügyektől. Itt újra a mult ütközött össze a jelennel. Az országos nemzeti munkapárt .ma este ülést tartott a párt helyiségeiben. Kimen Héderváry Károly gróf elnökölt és bejeien tette, hogy az ülés tárgya az ujoncjutalék kérdése. Ugyanis a Ház holnap, szerdán ülést tart, melynek napirendjén az ujoncjutalék következik. Fölkérte Simon Elemér előadót, hogy ismertesse a javaslatot. Simon Elemér azzal kezdte beszédét, hogy a magyar közvélemény nem idegenkedik az ujoncjavaslat kérdésétől, sőt belátta, hogy a külügyi helyzet magával hozta, hogy mérsékelt fölemelésről szó legyen. Majd részletesen előadta, hogy a javaslat értelmében 31.300 fővel emelnék az újoncok számát. Ebből tizennyolcezer jut a közös hadseregre, hatezer a honvédségre és a többi a landwehr osztályra. Az előadó beszéde után a nemzeti munkapárt egyhangúlag elfogadta a javaslatot, ugy,. hogy a szerdai ülésen az ebben a formában kerül tárgyalásra. Az egyesült ellenzék vezérlőbizottsága ma délután szintén ülést tartott, melyen azzal a kérdéssel ^foglalkoztak, bemenjen-e az ellenzék holnap a Házba? Végre is ugy döntöttek, hogy az ellenzék nem vesz részt a parlament ülésein, illetve az ujoncjutalék kérdésének tárgyalásán. (••••••^••-••••••••••••••(••••••••••••••••••••••aa* A munkanélküliek ujabb kérelme a tanácshoz. (Saját tudósít ónktól.) A szegedi munkásság kedden délelőtt ismét gyűlést tartott a Munkás-Otthon helyiségében. Ebből a gyűlésből kifolyólag a munkanélküliek a következő beadványt intézték a város tanácsához: Tekint ét es Városi Tanácsi Január 13-án megtartott gyűlésünk határozata folytán, küldöttségileg volt szerencsénk kérvényünket a Tekintetes Tanácshoz juttatni, amelyben a munkanélküliség enyhítésére tettünk néhány javaslatot. Ezen kérvényünkkel a Tekintetes Tanács foglalkozott is a jau-uár 14-én tartott ülésében. A tanácsi határozat azóta hozzánk is eljutott, amelyet a bennünket meghízó munkanélküli munkások nagygyűlése elé terjesztettünk. Kifogásunk van a Tekintetes Tanács határozata ellen, azért, mert két igen fontos pontra vonatkozólag nem ad választ, másrészről pedig olvan határozatot hozott, mely teljesen célszerűtlen. Helytelennek tartjuk azt az intézkedést, hogv a munkanélkülieket rendőrhatósági közegekkel íratják össze. Helyte'en azért, mert ennek a ténykedésnek az a föltétlen látszata van, mintha koláusgarasok osztogatása jönne. Igen sok család a rendőrnek szégyenti vagy egyáltalán be sem meri vallani a való tényállást a csavargó-törvény miéit. A munkátlan munkások neveinek összeírását ugv képzelrük el, hogv a polgármesteri hivatal egy bizonyos közötti időben felszólítja a lakosságot, hogv jelentkezzenek személyesen akár a polgármestert hivatalnál, akár pedig a munkások s&tkegyesWétében. A jelentkezőknek nyújtandó segélvek jogossága és mérve tekintetéiben egy általunk jelzett, permanens bizottság határozna. Kértük, hogy a Tekintetes Tanács sürgősen hívjon össze egy ankétet minden érdekeltség bevonásával s ez az ankét határozat alapján a jövőre nézve intézményesen biztosítaná a munkanélküli segélyt az arra rászorulóknak- Ezen legfontosabb kérésünkre nem válaszolt a Tekintetes Tanács. Kérjük, hogv erre nézve hozzon határozatot. Hogy a Munkás-Otthon részére kért tüzelőanyagot megszavazta: két melegedő szobát létesített és hogy a közmunkák sürgős első kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre