Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-27 / 22. szám

ISI4. Január 27. fíntmi IIHII.WI.W— .••—.„.TH-II A polgármester a második polgármesteri állásról. — Lázár a közgyűlés tárgyairól. — (Saját tudósítónktól.) A januári közgyűlés terjedelmesnek Ígérkező tárgysorozatában több olyan ügy szerepel, amelyek megszólalásra késztetik a már lábbadozó, de a közigazgatás munkájában állandóan résztvenni még nem tudó polgártmestert. A második polgármesteri állás szervezésére vonatkozó indítvánnyal kedden délután foglalkozik a tanács. Lázár György dr. polgármester — meg nem jelenhetvén a bizottság ülésén, — a Délmagyar ország utján mondja el véleményét, mely abban kulminál, hogy az állás megszervezésének rna még törvényes akadályai vannak. Nyilatkozik azon kívül a polgármester Fajka Lajos dr. indítványával kapcsolatban a halastó kérdéséről is. Amiket elmond, ékes bizonyítékai annak, hogy kormányok változásán, különféle szakvélemények fölülkerekedésén hogy szenved hajótörést még az ő SZÍVÓS energiája is. Különösen •fájdalmas nyilatkozatának utolsó mondata, amelyben joggal maitat rá, hogy a közgyűlés egy szótöbbséggel hozott határozattal egykét halászgazda állítólagos érdekének a legteljesebb nyugalommal áldozta föl az egész város közélelmezésének Olcsóbbá tételét. A két nyilatkozat a következő: A holnapi bizottsági ülésen folyamatban levő 'kairám miatt aligha lehetek jelen s igy a második polgármesteri állás szervezése dolgában véleményemet ott aligha nyilváníthatom. A hozzám intézett kérdésre véleményemet tehát a következőkben adom elő: Bármily kívánatos volna is az, hogy a polgármesteri teendők adminisztratív része vagy legalább az adminisztratív teendők egyrésze a polgármester válláról levétessék, ez véleményem szerint a fennálló törvény keretében (lege existentz) meg nem oldható, meét a mai törvény szerint a polgármester joghatósága az egy polgármester elvén épül fel s ez a joghatóság szabályrendelettel nem módosítható. Törvényes alapelv ugyanis az, hogy a szabályrendelet csak az alaptörvény által megállapított princípiumok határai között mozoghat, azokkal nem ellenkezbetilk. A törvényben megállapított polgármesteri joghatóságot tehát megosztani s igy csorbítani szabályrendelettel nem lehet. De e mellett szabályozandó volna — eltekintve minden egyéb kérdéstől — az a kérdés, minő viszonyban állana a második polgármester a törvényesen fennálló városi hatóságokkal, nevezetesen az első polgármesterrel, tagja volna-e a tanácsnak, közigazgatási bizottságnak, közgyűlésnek, kinek fegyelmi hatósága alá tartoznék stb. stb. Mind oly kérdések, amelyek az egy polgármester elvén alapuló alaptörvénnyel szemben szabályrendeletileg meg .nem állapithatók, minthogy a törvény a fentjelzett hatóságok tagjai dolgában, ugy a fegyelmi illetékesség ügyében határozottan intézkedik. Véleményem szerint ennélfogva egy ily állás kreálása, dolgában hozandó határozat a belügvminiszter által jóváhagyható nem volna. De talán nem is oly sürgős a dolog; ez a kérdés különösen a nagyobb városokat.. illetőleg az egész területén forr. L&LM AG Y A EOKSZAG Törvényhozási szabályozása immár égetően sürgős s minthogy a kormánynak 1914. év folyamán a városok rendezéséről szóló törvényt be kell nyújtania, e kérdésnek törvényhozási uton való szabályozása elől aligha térhát ki. Ajánlom e megfontolást a bizottsági tag urak figyelmébe. A folyó havi közgyűlés elé kerül a Fajka Lajos-féle indítvány és a Lévay Béla-féle beadvány alapján ujbó.1 a halastavak, kérdése ós ekként .bizonyára sokak agyában felírna rül az ,a kérdés, hagy is állunk a fehértó hasznosításával. Erre a kérdésre a felvilágosítást röviden megadom. Ezelőtt jó kilenc esztendővel, vagyis hivatalba lépésem Titán következő évben kezdtem, foglalkozni ezzel a kérdéssel. Legelí^zör földinket, Treitz Péter osztálygoologust kértem meg arra, hogy a haszna* sitás iránt tervezetet dolgozzon ki. Treitz Péter helyszíni szemlék után ki is dolgozott egy tervezetet, minthogy azonban időközben a szikes talajok javításának kérdésével a földművelésügyi minisztériumban is intenzive kezdtek foglalkozni, magánúton Rapaics Rndó államtitkárt kértem meg arra, hogy a fehértó hasznesitásának ügyét az illető minisztérium bel i osztály feladatává tegye. Ö ezt meg is tette. Az osztály először a szénatermelés kérdését vetette fel, ámbár Kaparásnak az ellen súlyos aggodalmai voltak, úgyannyira, hogy egy ízben kijelentető, hogy megeszi ő azt-a szénát mind, amit a fehértó terem. Az osztály a szénatermeléshez még mindig ragaszkodott s hosszas helyszíni szemlék, tanácskozások és ankétezések után számításait a jövedelmezőség dolgában ez alapon készítette el. Ez olaborát um letárgyalására megtartott tanácskozás alkalmával azonban kitűnt, hogy eltekiintve a vizeda. vezetés nehézségeitől, a szükséges trágyamennyiség oly rettenetes költséget igényelne, hogy ezzel szemben a terület jövedelmezősége teljesen elesnék. l | í) Ez okból a fütermelés utján való hasznosítás eszméje elejtetett, aninál inkább, mert az állam által egyél) helyeken létesített ily berendezések sem váltak be. Ekkor vettetett fel a halgazdaság berendezésének kérdése s Darányi és Tallián miniszter urak el is rendelték a halgazdaság terveinek elkészítését. A terrjek elkészülvén, azok a minisztériumban letárgyaltattak, konstatáltatott, hogy a vizzal való ellátás és halászati berendezés összes költsége 1.300.000 korona körüli összegbe kerül s a 2500 holdas complexum-i ból a városnak holdankint legalább 25—30 korona haszna lesz. Ezek után oda törekedtem, hogy ezen művelet végrehajtására a város öntöző csatornákról szóló törvényben megállapított államsegélyben részesittessék s e kérdésben a földmivelési és pénzügyminisztériumok között hosszas írásbeli tárgyalások is folytak, amelyek a pénzügyminisztérium által elfoglalt rideg álláspont folytán arra az eredményre vezettek, bogy a várcs a jelzett törvény alapján államsegélyben nem részesíthető, mert a halgazdaság nem talajjavítás. Ily körülmények között a földmivelési kormányt épen átvett Serényi Béla grófhoz fordultam s kieszközöltem, hegy utasíttassa Landráf János miniszteri tanácsos, országos halászati főfelügyelőt, hogy más irányú államsegély engedélyezése dolgában velem újból tárgyaljon és ez ügyet a fiatal miniszter annyira komolyan vette, hogy a Szegeden létesítendő halászati berendezésekre vonatkozó terveit egyik budget beszédében a képviselőházban be is jelentette. Én többszörösen tárgyaltam Landráf miniszteri tanácsossal; az államsegély mérvére rézve azon elvi megállapodás jött létre közöttünk, hogy a halastóhoz az állam szolgáltatja a vizet a város pedig fedezi a halászati berendezések egyébb költségeit, mihez képest tz állaim 7—800.000 koronával, a város periig 5—600.000 koronával járult volna a hasznosításhoz. A tárgyalások ezen kedvező fordulata alapján a városi hatóság kiküldöttei szemlét is tartottak a magyarországi, horvátországi és szlavóniai halastavak fölött, mielőtt azonban az ügy miniszteri döntés alá került volna és abban a város közönsége is állást foglalt volna, bekövetkezett az általános pénzügyi válság, minek folytán a további tárgyalás egyenlőre függőben van. Legutóbb a mult év szeptember elején beszéltem ez ügyben Landráf miniszteri tanácsos úrral, kivel abban állapodtunk meg, hovy a. mult év őszén a tervek és az államsegély dolgában Szegeden értekezletet tartunk. ugyancsak szeptemberben (felhívtam ez ügyre Ghillány miniszter urnák figyelmét, ki támogatását megígérte; az értekezlet azonban elmaradt, mert szeptember 7-én ágyba estem. Az értekezletet meg fogjuk tartani a tavasszal, mert véleményem szerint ezt a fontos, hasznot hajtó és a közélelmezésre előnyös közgazdasági ágat a. városnak feladnia nem szabad. (Megjegyzem, hogy néhány év előtt sikerült a fehértónak halgazdaságra való berendezésére a földmivelésügyi minisztérium támogatásával egy hatalmas bérlőt fognom, akinek ugy vagyoni helyzete, mint szakér-, talme garanciát nyújtott arra, hogy a hal:fi. OLCSÓ DIJAK I KART ELLEN KtVQL! I Jíungária Kötvények "D Iztonságlalapoh: 21.000,000 hsp. OLCSÓ DIJAK! ELŐNYŐS FELTÉTELEK! a legelőnyösebb élet-, tüz-, baleset-, szavatosság-, betöréses lopás elleni, üveg-, Jég- és állat-biztositásoknál. Pelulláoosltiísokkal, prospektusokkal os díjajánlattal szluesen szólj?; 0 Hungária Öltalános Blztosltú Rfiszu.-Társasöo loazoaíösóoa Budapest, Uli., Három-kőrút 3. - SZEGEDI VEZERUGYNOKSEGE: TISZA LAJOS-KÖRUT 73. == és a társaság képviselőségei. rTTTTirnT'