Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-25 / 21. szám

DÉLMAGYARORSZÍÁÖ niara" 1914, január 25. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: VASÁRNAP délután: Leányvásár, operett. VASÁRNAP este: Mértföldkövek, életkép. Bérletszünetben. HÉTFŐ: Mértföldkövek, színjáték. Páros :/'a. KEDD: Katonadolog, operett Páratlan 3/a. SZERDA: A sárga csikó, népszínmű. Páros '/aCSÜTÖRTÖK: Budagyöngye, operett. (Rmutató.) Páratlan "/a. PÉNTEK: Buda gyön gye, operett. Páros 3/ü. SZOMBAT: Budagyöngye, operett. Páratlan. Va* A Waídbauer-Kerpely vonósnégyes Február havának kimagasló zenei eseménye lesz a Waldbauer-Kerpeily vonósnégyesnek szereplése. Nemcsak a magyar zenei világnak, hanem egész Európának legkitűnőbb négyese ez, mely jelenleg Amsterdam művészvilágát gyönyörködteti. Bécs, München, Hága, Rotterdam, Páris: ezek a városok jelzik a kitűnő hirü társaság diadalainak emdikedő vonalát. Szegeden rendkívüli érdeklődés előzi meg a társaság jövetelét annyival inkább, mert a vonósnégyes ezúttal először játszik minálunk. A hangverseny műsorát legközelebb közöljük. *Az Otthon szimfónikus hangversenye. A Szegedi Tisztviselők Otthona kedden, január 27-én, rendezi negyedik szimfonikus hangversenyét ebben az idényben. A hangversenynek ez alkalommal kiváló vendége is lesz, Ferenczy Ilonka hegedüimüvésznő személyében. A fiatal művésznő már eddig is ugy az országos zeneakadémia által rendezett hangversenyeken, mint imás hangversenyeken is fényes tanújelét adta talentumának. Az a kitüntetés is érte, hogy József királyi herceg családja előtt is bemutathatta művészi játékát. A hangverseny pontban 6 órakor kezdődik. Belépőjegyek az Otthon titkári irodájában, este 6 ós 7 óra között előre válthatók. Az összes jegyek számozott helyekre szólnak. Hauser Rezső Sándor egyesületi igazgató ez uton kéri .a hangversenyeket látogató közönséget a pontos megjelenésre, amennyiben az egyes számok alatt a hang versenyterembe belépni nem lehet. A hangverseny teljes műsora a következő: 1. Beethoven: VI. Symphonia (Pastoral.) 1. Allegro ma non troppo. 2. Andante. 3. Allegro. 4. Allegro vivace. 5. Allegreito — Előadja a m. kir. honvéd zenekar. II. Vieuxtemps: Concert (d-imoll) — Zenekari kísérlettel játssza Ferenczy Ilonka. III. Wagner: Mesterdalnokok előjátéka. Előadja a m. kir. homvédzenőkar, * A szerkesztő ur. (A Vígszínház mai bemutató előadása.) A Vigszinház mai uj darabjának elég durva szövetét alighanem a szerzőtárs: Athis Alfréd teregette báróm fölvonásra, de A szerkesztő ur igazi szerzője mégis csak a szeretetreméltó Bemard Trisztán, aki e darab-szövetre pompázó hiimet varrt tréfája, elmése ége, csúfolódó és torzító kedve tarka szálaiból. Bemard Trisztánt kiil földöu még most is akárhányszor a bohózatiró Hennequinek, Ordonneaux-k és Veberek társaságába számítják, pedig ez a nagysza- J kállu fej közvetetleniil a Capus Alfréd kopasz feje mellett kér magának helyet a mai francia színpadi irodalom portré-sorozatában. Mélyenszántó humorral, fölényes életnézésével, mesterkéletlen, szívbéli jókedvével, Moliére iskolájában edződött karakterizáló erejével kimagaslik mind a kettő közül, akik ma a francia vidám színpad számára termelnek. A szerkesztő ur igazi Bemard Trisztán. Akárcsak A kis kávéház, amely két esztendővel ezelőtt feleakkora sikert sem .aratott nálunk, mint a,milyet .megérdemelt. Két régebbi vígjátéka — az egyiket Hamlet gróf, a másikat Az ismeretlen táncos cimen játszották — sem tudott számára ami közönségünk előtt különb rangot jelölni bohózatiró társainál. Most aztán fölfedezte és kacagva a szivébe zárta a budapesti közönség is. Az előadás kitűnő volt. * Budapyöngve. A színházi iroda jelenti: Csütörtökön kerül a szegedi színházban bemutatóra a Budagyöngye (Bobéit tantzt Walzer), Ascher Leó .operettje. A háromMvonásos daljáték, amely a Biedermayer korban játszik, páratlanul nagy külföldi sikerét vidám meséjén és pattogó, melódikus zenéjén kivül annak is köszöni, hogy sok tréfás és groteszk mókája .mellett is fehér darab, a mely mindenfelé a lányvilág kedvenc operettje volt. Gazdag partitúrájából főleg a pacsirta dal, a bécsi kettős, a kis gulyásról szóló nóta, a Duna-keringő tarthat igényt nagy érdeklődésre. A darab ia 19. század elején a budai várban történik, az első felvonása Garami hivatalnok (Szatkanáry) lakásán, a második a. Budagyöngye nevü kocsmában, a harmadik a főhercegi palotában. Az előadásban Déri Rózsi, Anita! Erzsi, Miklóssy .Margit, Pálma Tusi, iSzebeni Margit, lEdvi-lllés Márta. Békefi Lajos, Heltai Jeiuő, Solymosi, Sümegi, Mihó, Virágháty, Szendrő Stella vesznek részt. Zá borszky Mariska és Szabó Vili két főhercegi gyereket játszanak. SZÍNHÁZI CUKORKÁK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban m mn m ii ii m ii Kárász-u., Ungár Mayer-palota. TelSfDü 11—13 s-F.ns Fajka János nyugalomban. — Búcsúja a várostól. — (Saját tudósitónktól.) A város tisztikarában Kelemen JKálimán és Gerentsér László 'Után, ma a legrégibb .főtisztviselő, Fajka János főszámvevő kérte nyugdíjaztatását. Kérte mint egy hosszu emberöltőn át polgártársainak minidvégig közbecsüléssel övezett, fárasztó munkája jól, megérdemelt jutallmát. 1878. tavaszán főnökével szemben a törvényihatósági bizottság egyhangúlag választotta meg főszámvevőnek a szimpatikus, fiatal tisztviselőt. A Szegeden tekintélyes alsóvárosi nagyiparos fiát csakhamar megismerte mindtenki s egy emberöltőn át becsülte ebben a városban, ahol — inkább, mint bárhol a világon — olcsón kijár a rokonszenv és ellenszenv, az ünneplés és lenézés. És a szegedi közigazgatás majd fél századon át legexponáltabb ellenőréinek: Fajka János fÖszáímvevőnek még se jutott egyéb, csak tisztelet és rokonszenv. Mindenütt becsülték és szerették. Még akiket a város pénzügyi egyensúlyát őrző tisztéből kifolyólag, mint tékozlókat üldözött, azok is mindvégig félő tisztelettel és becsüléssel övezték a több milliós költségvetéssel dolgozó Szeged hűséges számtartóját, a közvagyon föl és lefelé (egyaránt tántoríthatatlan őrzőjét, akit most — mint mindem ember-fiát — utolért az öregség. Fajka János nyugdíjaztatása iránt való kérvénye a következő: Nagyságos Polgármester Ur! Szeged szab. kir. város szolgálatába 1868. .március 19-én lépteim. Erős elhatározásom volt, működéseim megkezdésétől fogva, hogy hivatalos kötelmeimeit szeretett városom javára szorgalommal, liiven teljesítsem. Hogy ezen elhatározásomat miként teljesítettem, azt a város t. törvényhatósági bizottsága, irántam (nyilvánuló bizalma és elismerése megmutatta, midőn 1878. 'március 25-én tartott tisztújítás alkalmával a város főszám vevőjévé egyhangúlag megválasztott. Igyekeztem ennek ;a bizalomnak és megtiszteltetésnek egész erőmből megfelelni. Legfőbb törekvésem volt, hogy városoyi ügyeit a jogosság határai között, minden károsodástól megóvjam, másrészről, hogy polgártársaim érdekeit is, a hivatalos eljárás megengedte gyorsasággal kielégítsem. •Hivatalos állásom; — midőn maga a törvény a város f őszem vevőjét a hatóság ellenőrző közegéül állította fel, — sok kellemetlenséggel járt, mivel hivatalos működésem alatt fölmerült vóleraén y kii 1 ömbségek miatt működésem különféle nézőpontokból bírál tatván, ez nekem nem egyszer kellemetlen helyzetet s velem szemben ellenszenvet szült, de mert teljes ügyismerettel és a jogosság határai között igyekeztem mindig etíni tézni hivatalos teendőimet, ezért .nyugodt lelkiismerettel, higgadt kedélyállapottal tudtam elviselni a jogosulatlan véleményeket s hivatalos működésemre vonatkozó elbírálási. A szerencsétlen 1879. évi árviz, ugy az utána bekövetkezett újjáépítési munkálatok a Számvevői teendőket és működési körömet nagyon, de nagyon kiterjesztették. Tapasztaltam, hogy a hivatalos munka igénybe veszi minden erőm és időmet. Több .mint négy évtizedes munkásságom után, nyugodt lelkiismerettel térek családi magányomba, mert azon vélemény és lelkiismereti megnyugvás tölti el keblemet, hogy eleget tettem szeretett városom t. törvényhatósági bizottsága által nyilvánított bizalomnak. Éreztem halmozott teendőim között, hogy szabályrendeletünknek a szabadságidőre vonatkozó kedvezményét nem vehetem igénybe, ezért hivatalos ügyeimben minden erőm megfeszítésével dolgoztam mindaddig, mig életkorom élőhaladásával bekövetkezett, betegségem miatt 1913. julius l én munkatársaim közül ki kellett lépnem s meg kellett .'Jziintstnem hivatalos munkáságomat, szabadságot kérvéu s a három hónapi gyógykezelési időszakot kétszer megismételtem. Mult évi december hóban orvosaim biztatására, reméltem, ha még egyszer igény-