Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-25 / 21. szám

DÉLMAGYARORSZÍÁÖ niara" 1914, január 25. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET. Színházi műsor: VASÁRNAP délután: Leányvásár, ope­rett. VASÁRNAP este: Mértföldkövek, élet­kép. Bérletszünetben. HÉTFŐ: Mértföldkövek, színjáték. Pá­ros :/'a. KEDD: Katonadolog, operett Párat­lan 3/a. SZERDA: A sárga csikó, népszínmű. Pá­ros '/a­CSÜTÖRTÖK: Budagyöngye, operett. (Rmutató.) Páratlan "/a. PÉNTEK: Buda gyön gye, operett. Pá­ros 3/ü. SZOMBAT: Budagyöngye, operett. Pá­ratlan. Va­* A Waídbauer-Kerpely vonósnégyes Február havának kimagasló zenei eseménye lesz a Waldbauer-Kerpeily vonósnégyesnek szereplése. Nemcsak a magyar zenei világ­nak, hanem egész Európának legkitűnőbb né­gyese ez, mely jelenleg Amsterdam művész­világát gyönyörködteti. Bécs, München, Há­ga, Rotterdam, Páris: ezek a városok jelzik a kitűnő hirü társaság diadalainak emdikedő vonalát. Szegeden rendkívüli érdeklődés elő­zi meg a társaság jövetelét annyival inkább, mert a vonósnégyes ezúttal először játszik minálunk. A hangverseny műsorát legköze­lebb közöljük. *Az Otthon szimfónikus hangversenye. A Szegedi Tisztviselők Otthona kedden, ja­nuár 27-én, rendezi negyedik szimfonikus hangversenyét ebben az idényben. A hang­versenynek ez alkalommal kiváló vendége is lesz, Ferenczy Ilonka hegedüimüvésznő sze­mélyében. A fiatal művésznő már eddig is ugy az országos zeneakadémia által rende­zett hangversenyeken, mint imás hangverse­nyeken is fényes tanújelét adta talentumá­nak. Az a kitüntetés is érte, hogy József ki­rályi herceg családja előtt is bemutathatta művészi játékát. A hangverseny pontban 6 órakor kezdődik. Belépőjegyek az Otthon tit­kári irodájában, este 6 ós 7 óra között előre válthatók. Az összes jegyek számozott he­lyekre szólnak. Hauser Rezső Sándor egye­sületi igazgató ez uton kéri .a hangversenye­ket látogató közönséget a pontos megjelenés­re, amennyiben az egyes számok alatt a hang versenyterembe belépni nem lehet. A hang­verseny teljes műsora a következő: 1. Beet­hoven: VI. Symphonia (Pastoral.) 1. Allegro ma non troppo. 2. Andante. 3. Allegro. 4. Allegro vivace. 5. Allegreito — Előadja a m. kir. honvéd zenekar. II. Vieuxtemps: Concert (d-imoll) — Zenekari kísérlettel játssza Fe­renczy Ilonka. III. Wagner: Mesterdalnokok előjátéka. Előadja a m. kir. homvédzenőkar, * A szerkesztő ur. (A Vígszínház mai bemutató előadása.) A Vigszinház mai uj darabjának elég durva szövetét alighanem a szerzőtárs: Athis Alfréd teregette báróm fölvonásra, de A szerkesztő ur igazi szerzője mégis csak a szeretetreméltó Bemard Trisz­tán, aki e darab-szövetre pompázó hiimet varrt tréfája, elmése ége, csúfolódó és torzító kedve tarka szálaiból. Bemard Trisztánt kiil földöu még most is akárhányszor a bohózat­iró Hennequinek, Ordonneaux-k és Veberek társaságába számítják, pedig ez a nagysza- J kállu fej közvetetleniil a Capus Alfréd ko­pasz feje mellett kér magának helyet a mai francia színpadi irodalom portré-sorozatá­ban. Mélyenszántó humorral, fölényes élet­nézésével, mesterkéletlen, szívbéli jókedvé­vel, Moliére iskolájában edződött karakteri­záló erejével kimagaslik mind a kettő közül, akik ma a francia vidám színpad számára termelnek. A szerkesztő ur igazi Bemard Trisztán. Akárcsak A kis kávéház, amely két esztendővel ezelőtt feleakkora sikert sem .aratott nálunk, mint a,milyet .megérdemelt. Két régebbi vígjátéka — az egyiket Hamlet gróf, a másikat Az ismeretlen táncos cimen játszották — sem tudott számára ami közön­ségünk előtt különb rangot jelölni bohózat­iró társainál. Most aztán fölfedezte és kacag­va a szivébe zárta a budapesti közönség is. Az előadás kitűnő volt. * Budapyöngve. A színházi iroda jelenti: Csütörtökön kerül a szegedi színházban be­mutatóra a Budagyöngye (Bobéit tantzt Wal­zer), Ascher Leó .operettje. A háromMvoná­sos daljáték, amely a Biedermayer korban játszik, páratlanul nagy külföldi sikerét vi­dám meséjén és pattogó, melódikus zenéjén kivül annak is köszöni, hogy sok tréfás és groteszk mókája .mellett is fehér darab, a mely mindenfelé a lányvilág kedvenc ope­rettje volt. Gazdag partitúrájából főleg a pa­csirta dal, a bécsi kettős, a kis gulyásról szóló nóta, a Duna-keringő tarthat igényt nagy érdeklődésre. A darab ia 19. század ele­jén a budai várban történik, az első felvo­nása Garami hivatalnok (Szatkanáry) laká­sán, a második a. Budagyöngye nevü kocs­mában, a harmadik a főhercegi palotában. Az előadásban Déri Rózsi, Anita! Erzsi, Mik­lóssy .Margit, Pálma Tusi, iSzebeni Margit, lEdvi-lllés Márta. Békefi Lajos, Heltai Jeiuő, Solymosi, Sümegi, Mihó, Virágháty, Szendrő Stella vesznek részt. Zá borszky Mariska és Szabó Vili két főhercegi gyereket játszanak. SZÍNHÁZI CUKORKÁK, ajándék-dobozok gyönyörű választékban m mn m ii ii m ii Kárász-u., Ungár Mayer-palota. TelSfDü 11—13 s-F.ns Fajka János nyugalomban. — Búcsúja a várostól. — (Saját tudósitónktól.) A város tisztika­rában Kelemen JKálimán és Gerentsér László 'Után, ma a legrégibb .főtisztviselő, Fajka Já­nos főszámvevő kérte nyugdíjaztatását. Kér­te mint egy hosszu emberöltőn át polgár­társainak minidvégig közbecsüléssel övezett, fárasztó munkája jól, megérdemelt jutallmát. 1878. tavaszán főnökével szemben a tör­vényihatósági bizottság egyhangúlag válasz­totta meg főszámvevőnek a szimpatikus, fia­tal tisztviselőt. A Szegeden tekintélyes alsó­városi nagyiparos fiát csakhamar megismerte mindtenki s egy emberöltőn át becsülte ebben a városban, ahol — inkább, mint bárhol a világon — olcsón kijár a rokonszenv és el­lenszenv, az ünneplés és lenézés. És a szege­di közigazgatás majd fél századon át leg­exponáltabb ellenőréinek: Fajka János fÖ­száímvevőnek még se jutott egyéb, csak tisz­telet és rokonszenv. Mindenütt becsülték és szerették. Még akiket a város pénzügyi egyensúlyát őrző tisztéből kifolyólag, mint tékozlókat üldözött, azok is mindvégig félő tisztelettel és becsüléssel övezték a több mil­liós költségvetéssel dolgozó Szeged hűséges számtartóját, a közvagyon föl és lefelé (egya­ránt tántoríthatatlan őrzőjét, akit most — mint mindem ember-fiát — utolért az öreg­ség. Fajka János nyugdíjaztatása iránt való kérvénye a következő: Nagyságos Polgármester Ur! Szeged szab. kir. város szolgálatába 1868. .március 19-én lépteim. Erős elhatározásom volt, mű­ködéseim megkezdésétől fogva, hogy hivata­los kötelmeimeit szeretett városom javára szorgalommal, liiven teljesítsem. Hogy ezen elhatározásomat miként teljesítettem, azt a város t. törvényhatósági bizottsága, irántam (nyilvánuló bizalma és elismerése megmutat­ta, midőn 1878. 'március 25-én tartott tiszt­újítás alkalmával a város főszám vevőjévé egyhangúlag megválasztott. Igyekeztem en­nek ;a bizalomnak és megtiszteltetésnek egész erőmből megfelelni. Legfőbb törekvésem volt, hogy városoyi ügyeit a jogosság hatá­rai között, minden károsodástól megóvjam, másrészről, hogy polgártársaim érdekeit is, a hivatalos eljárás megengedte gyorsasággal kielégítsem. •Hivatalos állásom; — midőn maga a törvény a város f őszem vevőjét a hatóság el­lenőrző közegéül állította fel, — sok kelle­metlenséggel járt, mivel hivatalos működé­sem alatt fölmerült vóleraén y kii 1 ömbségek miatt működésem különféle nézőpontokból bírál tatván, ez nekem nem egyszer kellemet­len helyzetet s velem szemben ellenszenvet szült, de mert teljes ügyismerettel és a jogos­ság határai között igyekeztem mindig etíni tézni hivatalos teendőimet, ezért .nyugodt lel­kiismerettel, higgadt kedélyállapottal tud­tam elviselni a jogosulatlan véleményeket s hivatalos működésemre vonatkozó elbírálási. A szerencsétlen 1879. évi árviz, ugy az utána bekövetkezett újjáépítési munkálatok a Számvevői teendőket és működési körömet nagyon, de nagyon kiterjesztették. Tapasz­taltam, hogy a hivatalos munka igénybe ve­szi minden erőm és időmet. Több .mint négy évtizedes munkásságom után, nyugodt lelki­ismerettel térek családi magányomba, mert azon vélemény és lelkiismereti megnyugvás tölti el keblemet, hogy eleget tettem szere­tett városom t. törvényhatósági bizottsága által nyilvánított bizalomnak. Éreztem halmozott teendőim között, hogy szabályrendeletünknek a szabadság­időre vonatkozó kedvezményét nem vehetem igénybe, ezért hivatalos ügyeimben minden erőm megfeszítésével dolgoztam mindaddig, mig életkorom élőhaladásával bekövetkezett, betegségem miatt 1913. julius l én munkatár­saim közül ki kellett lépnem s meg kellett .'Jziintstnem hivatalos munkáságomat, sza­badságot kérvéu s a három hónapi gyógy­kezelési időszakot kétszer megismételtem. Mult évi december hóban orvosaim biz­tatására, reméltem, ha még egyszer igény-

Next

/
Thumbnails
Contents