Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-24 / 20. szám

1914. január 24. DtLMA G YARORSZAÖ A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE. (Viharos jelenetek. — Az ellenzék terror munkája. — A palotaőrség kivezet képviselőket, köztük Andrássy grófot. — A délutáni csöndes tárgyalás.) (Saját tudósítónktól) Délelőtt, déliben száguldó vihar, diélutén csöndes ülés és a részletes tárgyalás normális 'folytatása, — hát ez volt ma a magyar parlament. Az ellenzék kiszámított taktikával kezidte meg az ostromot. Olyan jelenetek és dühös összecsapások következtek, Ihogy az még a magyarokat is rendkívül meglepheti. Ilyen gyűlölet a Virult é'vben. is alig akadt, 'hogy híven jellemezzük a mai ülést. Néhány perccel tizenegy óra előtt nyitotta meg a tanácskozást Beöthy Pál elnök, aki jelentette, hogy Apponyi Albert gróf kért jogot szólásra. Apponyi ismertette beszédében a tegnapi incidenst s azutáni megkérdezte a Ház elnökét, hajlandó-e Tisza István grófot a Dcsyvel szemben használt kifejezésekért rendreutasítani? Beöthy Pál elnök azt felelte erre, hogy a miniszterelnök nem tett egyebet, csupán, szubjektív .fölfogását ismertette arról, hogy mit tenne ő, vagyis a miniszterelnök valamely adott helyzetben. Ezért nincs oka őt rendreutasítani. Erre ismét Apponyi állott föl. és óriási meglepetésre a következő kijelentést tette: — Az elnök urnák imént adott válasza után nem vagyok abban a helyzetben, hogy a sajtójavaslat részletes tárgyalásán részt vehessek. Ezzel kilépett a padsorból és kifelé indult. Példáját a legtöbb ellenzéki képviselő követte, ugy, hogy néhány pillanat muíVa mindössze tiz-tizenkét ellenzéki képviselő maradt a teremben. A bentmaradottaik nagy megdöbbenéssel nézték ezt a váratlan kivonulást. Vázsonyi Vilmos pedig igy kiáltott föl: — Micsoda őrület ez! Az elnök ekkor megkérdezte a jegyzőtől, hogy van-e -még képviselő föliratkozva az első paragrafushoz? A jegyző ama feleletére, hogy nincsen, az elnök szavazásra bocsátotta az első paragrafust. Ám ekkor kiderült, hogy Kelemen Samu igenis föliratkozott és ekkor az elnök a szavazást elhalasztva, megadta a szót Kelemennék. Karit a folyosón több ellenzéki képviselő -megkérdezte Vázsonyi Vilmost, hogy fölszólal-e a részletes vitában? Erre Vázsonyi haragosan irattáskáját csapkodva a következőképen felelt: — Nem szólalok föl, mert ha a képviselőtársaim itt a folyosón szivaroznak, nekem is Jogom van szivarozva harcolni a sajtójavaslat ellen. A folyosón a kivonultak nagy csoportot alakítva izgatottan tárgyalták ezeket a váratlan eseményeket. Ugy látszik, akkor jutottak csak tudatára annak, hogy ezzel a hirtelen fölindmilással esetleg végét is szakit• hatják az egész vitának. Apponyi tovább is megmaradt amellett, hogy nem vekét részt a tárgyaláson, mire azután mlinden oldalról s főként Andrássy Gyula gróf részéről -megindult a-t kapacitá'lás. Végül is az az ötlet merült fül, íh-ogy talán még egyszer szóvá tehetik a Désy-ügyet és pedig a hásza-bályok címén. Barabás Bélában merült föl ekkor az aggodalom, hogy mi fog történni, ha az elnök a házszabályokhoz való hozzászólást nem engedi meg. FÖLFÜGGESZTIK AZ ÜLÉS T. Háromnegyed tizenikét órakor rövid tanácskozás után az ellenzék visszatért, az ülésterembe. Előbb Barabás Béla beszélt, majd pedig a Ház engedelmével Rakovszky István szólott a házszabályokhoz. Roppant erős hangnemben a miniszterelnököt 'és a Ház elnökét támadva tette szóvá az elnöknek -már föntebb emiitett nyilatkozatát. Beszéde mintegy tiiz percig tartott, közben pedig az ellenzék állandóan irtózatos lármát csapott. Amikor Rakovszlkv bevégezte beszédét, az elnök tett néhány szavas kijelentést, majd pedig Andrássy Gy-ula gróf állott föl, hogy szintén a házszabály okhoz kérjen szót. Ekkor a jobboldalról fölkiál.tások hangzottak: — Nem adjuk meg! És valóban, amikor az elnök föltette a kérdést, a Ház Andrássynak nem adta meg a szót. Rettenetes lárma, kiabálás és padverés támadt erre. Andrássy tovább is állva maradt, bár az elnök eruinciálta már a határozatot, hogy nem szólalhat föl. A jegyző felszólította szólásra fölirt következő szónokot, Székely Ferencet. Andrássy azonban ekkor sem ült le. Az üléstereimben óriási volt a lárma és a kavarodás, amire pontban- déli tizenkét órakor az elnök az ülést felfüggesztette. Az elnöknek ezt a kijelentését olyan óriási lárma fogadta, hogy még a képviselőház földszinti termeibe is fölhallatszott. TISZA NYILATKOZATA. Szünet alatt az ellenzék bent maradt az ülésteremben, a munkapárt tagjai pedig a folyosóra siettek, ahol körülvették Tisza István- grófot és Beöthy Pál elnököt. Tisza István ekkor igy szólott a Ház -elnökéhez: — Véget kell vetni az egésznek! Előrelátható volt, hogy ez lesz a dolognak a vége. Elég extrawurtot kaptak az urak eddig is. Át kell esni rajta! A PALOTAÖRÖK. E kijelentés után nem volt kétséges, hogy ml következik. Pontban negyed egy órakor megjelentek az ülésteremben a palotaőrök Gerő százados vezetésével és egy képviselőházi tisztviselővel, aki az ellenzék elé állva kijelentette, hogy a következő zajongó képviselők távozzanak el. És pedig: 3. j Barabás Béla, Rdth Endre, Kovácsy Kálí mán, Vázsonyi Vilmos, Huszár Károly, Héderváry Lehel, Fráter Loránd és Beck La; jOS. Ennek az utótobi névndk a fölolvasására I óriási hahotával törtek ki -az ellenzékiek. Beck Lajos ugyanis ki van tiltva az ülésekről és igy a mai ülésen nem is volt jelen. Néhány perc múlva azután vegyesen derűs és szomorú kedvben megtörténtek a kivezetések. Az első volt, akit kivezettek, Kovácsy Kálmán, aki hangos derültséget keltve jelentette ki: — Kérek két embert, aki -kikisér. Előre magyarok! — vezényelte azután a teremőröket. Ráth Endre nem távozott az első felszólításra, őt k-i kellett vezetni. A többiekkel kivétel nélkül simán ment a dolog. Vázsonyi Vilmos mindössze azt kívánta, hogy egy közelebbi ajtón át.vezessék ki. A bent maradtak tréfás megjegyzésekkel kisérték ezeket a jeleneteket, csupán a karzat voilt meghatva. Vázsonyi az ajtóból visszafordulva, igy kiáltott: — Adják át az elnöknek üdvözletemet, összes módosításaimat és megvetésemet! Az összes kivezetett képviselőket a ruhatárig, majd onnan a főbejáratig kisérték a teremből. VITA AZ ELNÖKKEL. Rakovszky István föl akarja hivni a Ház figyelmét az elnök egyik téves eljárására. Az elnök: Csak valamely iónforgó esetről lehet beszélni a házszabályok címén. Csak a most előfordult házszabályaik,a,falazásról tessék beszélni. Rakovszky István: Tisztába kell jönni az elnök úrral, hogy lehet-e tanácskozni vagy nem. Az elnök rendreutasítja Barabást egy szubjektív kifejezése miatt, de amikor a mii niszterelnök egy köztiszteletben álló férfiút meg-sért megokolatlanul . . . Fölkiáltások balról: Goromba disznó módonJ Rakovszky István: Szükségesnek tartja -fölolvasni a házszabályok idevonatkozó 251ik szakaszát, amely szerint az elnök a Ház súlyos megsértése esetén köteles rendreutasítani a Ház bármely tagját. Ha én a miniszterelnökről ugyanoly kifejezést használtam volna, -mint ahogyan ő meggyalázni akart egy tisztességes embert, az elnök rendreutasított volna engem. Vagy nem? A miniszterelnök tudta, ott az elnöki székben, hogy Lukács László hazudik. Az elnök: A képviselő ur már túlmegy a házszabályok határain. Rakovszky István: Kérem, a feleletet elnök ur! A képviselőházi elnöknek az legyen -a legnagyobb büszkesége, hogy még a miniszterelnököt is rendreutasítja, ha a házszabályokat durván megsérti. A Ház elnöki méltósága követeli, hogy az elnök a miniszterelnököt rendreutasítsa.. Fölkiáltások balról: Hol a becsület! Rakovszky Istvánt: A Ház elnöke nem hivatott ia/ miniszterelnök (intencióit 'interpretálni. Amiidőn az elnök azt mondotta, hogy a miniszterelnök csak szubjektív érzelmeit nyilvánította, azt hittük, hogy a miniszterelnök fölkel és ünnepiesen bocsánatot kér (Nagy zaj a jobboldalon.) attól az embertől, aki Magyarország közéletének megtisztítása érdekében -na-gy dolgot müveit -azzal, hogy a miniszterelnöki székből elkergetett egy embert, aki nem oda való. Elvárja az elnöktől hogy megvédi az ellenzéket a méltánytalan durva támadásoktól. Az elnök: Megnyugtathatom a képviselő