Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-22 / 18. szám

0. délmagyarobszág 1914, január 32. rendőrségen két, kalauz is: Horváth Sándor és Rózsa János, akik azon a vonaton telj esi tettek szolgálatot, amelyen a gyanúsított nő Szegedre érkezett. A kalauzok emlékeznek rá de hogy hol és mikor szállt fel, azt egész biztonsággal megmondani nem tudták. Még a délután folyamán Posztós Mihály detektív elutazott Temesvárra, hogy ott eseit leg kiderítse a nő kilétét, .ami tekintve, hogy nem i'ég esett áit a szülésen, valószínűleg si­kerülni fog, ha tényleg temesvári illetőségű Szegeden a további nyomozást Szakáll karpi tány irányítása mellett Bapkó, csoportvezető detektív végzi. Eddig pozitív eredmény nin­osen, bár anyit sikerült a detektiveknek meg állapítani, hogy az illető nő, még tegnap reg­gel elutazott Szegedről; valószínűleg vissza Temesvárra'. Felmerült az ,a gyanú is, bogy hátba nem is az anyja a gyermeknek; hanem csak pénz­ért, megbízásból hajtotta végre a bűncselek­ményt, amely a gyermek családi állása ellen elkövetett bűntett és egy évi börtönnel bün­tethető. Bútorszállításokat ben és vidékre, berak érozást száraz raktár helyiségben eszközöl ^ Ungár Benő arak- szállító Szeged, Jókai-utca l.sz Telefon 34. m WAHH MOZGÓSZINHÁZ. ÜSSi •• • •• m u i •• ma csütörtökön a világhírű berlini művésznő felléptével Regény 4 részben. A VITASKOP berlini filmgyár felvétele. •••• Előadások V26 V«8 és 9 órakor. Vasárnap, 2 órától folytatólag. Telefon: 807. sz. mmmmmímmmmmmmmmmm A Párisban élő török basa. — Furcsa bonyodalmak. — (Saját tudósítónktól.) Párisi jelentés sze­rint érdekes bonyodalom támadt annak a nyomozásnak a kapcsán, melyet a francia főváros rendőrsége indított a kiváló török államférfi és tábornokok, Serif basa. ellen el­követett merénylet ügyében. A merénylő Dzsevad Ali tudvalevően meghalt és a nála talált iratokból sikerült megállapítani, hogy két bűntársa volt, egy Rosenberg nevű em­ber, törökös nevén lszkander és Burhan ef­fendi, akit Konstantinápolyban eléggé jól is­mernek. Dzsevad Ali több mint négy hónap óta készült a merényletre és igyekezett Serif tábornok bizalmát megszerezni a végből, hogy a közelébe juthasson és a gyilkosságot elkövethesse. Több levelet irt a basának, a melyekben elmondotta, hogy szegény diák, a ki a monasztiri vérfürdőből menekülve, kény telen volt elhagyni szülőiföldjét. Más levelé­ben politikai meggyőződését hangoztatta s egyebek között azt, hogy mindig rossz szem­mel nézte az uj törökök nemzetrontó működé­sét, akik őt is csaknem elfogták. Ismét más levelében a ma uralmon lévő török párt lap­ját, az Ikdámot szidta és kérte a tábornokot, hogy küldesse neki ingyen az ő lapját, a Mecherutiettet, amely egyedül tárja föl Tö­rökország mai igazi helyzetét. Későbbi leve­leiben az imádat hangján ir Serif hasának és elvtársainak nemzetmentő működéséről. Miután igy a hízelgő levelei segítségével közelébe férkőzött a basának, a gyilkos terv végrehajtására készült. ÍLeborotváltatta baju­szát, szakállát és ebben a felismerhetetlen formájában tört be a basa lakására, hogy végrehajtsa a gyilkosságot. Serif vejének, Szalih bégnek ébersége azonban meggátolta a gonosz szándék kivitelét, sőt amint tudva­lévő, maga Dzsevad is meghalt: a basa veje agyonlőtte. Az ügynek most érdekes fordulata tá­madt. Desbons György kiváló fiatal párisi ügyvéd valamiképen a tudomására jutott a basa ellen készülő merényletnek és értesítet­te is róla Serif generálist. De mert bizonyos kényes részleteket csak személyesen mondha­tott el, közölte a tábornokkal, hogy okvetetle­nül beszélnie kell vele. Serif basa igen há­lásnak mutatkozott a fiatal ügyvéd közléseért — amelynek az életét is köszönhette — és tudtára adta, hogy valamelyik nap fogadni fogja a lakásán. E beszélgetést követő napon Szalih bég telefonon meghívta az ügyvédet a basa lakására, ám Desbons azon a napon nem mehetett. Erre ujabb telefonbeszélgetés következett, melyben maga Serif basa hivta meg tegnap este hét órára az ügy védet. Des­mons a mondott időiben megjelent a basa há­za előtt, ahol azonban rendőrök várták és út­ját állották. Megmondották neki, bogy a ba­sa házába nem mehet be. Az ügyvéd hangoz­tatta, hogy őt a basa megbírta, azonban még •sem bocsátották be a kapun. Desbons ekkor felküldötte névjegyét Sza­lih bégnek, aki lejött az utcára, de szintén azt mondotta, hogy apósa nem fogadja az ügyvédet, Mindössze annyit igért Desbons­nak, bogy ő maga is beszél a basáival és eszé­be juttatja, hogy meghívott vendége áll kint az utcán. Néhány perc múlva egy szolga üz<v netet hozott: a basa egyáltalában nem akarja fogadni Desbons ügyvédet. A fiatál francia természetesen zokon vet­te ezt a különös eljárást és két előkelő párisi ügyvéd társát, Morei Pétert és Legl Numát •megbízta azzal, hogy nevében magyarázatot és elégtételt kérjenek Serif írásától. Serif tá­>oraok azzal okolta meg különös eljárását, liogy őt a rendőrség figyelmeztette arra, bogy idegen embereket ne bocsásson a házá­ba, Ezzel szemben Desbons az útját álló rend őröknek fölajánlotta, hogy igazolja magát, isőt megvizsgálhatják, liogy nála nincsen semmiféle fegyver. Nagy érdeklődéssel várják most Páris­ban, mikép végződik ez a különös ügy és bo­csánatot kér-e Serif basa a fiatal ügyvédtől, vagy pedig megverekszik a megmen tőjével. Csak a staggione-rendszer segíthet! — Wlassics felfigyelő tervei. — (Saját tudósítónktól.) Ifjabb Wlassics Gyulának, az uj országos szinészeti felügye­lőnek terveiről és programjáról tudósítónk beszélgetést .folytatott az Országos Szinész­egyesület egyik előkelő tanácsosával s a vi­déki színészet egyik legalaposabb ismerőjé­vel, akinek a vidéki színészet központjában alkalma volt megismerkedni ifjú Wlassics szándékaival ós intencióival, amelyekről a, következő figyelemreméltó dolgokat mondot­ta el tudósítónknak: — Ifjú Wlassics Gyulában, erős koncep­ciójú vezetőt nyert a vidéki színészet, aki fia­tal kora. ellenére is már éveken át nagy hoz­záértéssel és főleg szeretettel foglalkozott a vidéki színészettel, melynek mint négy évon át referense a. miniszterinm szinészeti ügy­osztályának, minden esinját-binját ismeri. A Bezerédj államtitkársága után bekövetkezett bürokrata-korszakból ő emelte ki a vidék": színészetet, mert elve, hogy a nemzetkulturá­lis tényezőket nem lehet rideg akta-rendszer­rel kezelni odafönt, viszont ép ebből az elvé­ből következik, bogy odalent sem látja szíve­sen, ha a színházak kezelése akár az igazga­tók, akár a városok részéről kalmár-szel,lem­ben történik. Szerinte ugyanis a szinház el­sősorban még nem üzlet. — Ez az álláspontja Wlassics Gyulának nem pusztán ideális világnézetében gyökere­zik, hanem matematikai és logikai alapon áll. Ha a vidéki szinház is üzlet voLn a,, akkor nem kopogtatnának ajtaján minduntalan a szubveneiókérő színigazgatók, illetőleg az ál­lam egészen beszüntetné a szubvencionálást. Ott azonban, sajnos, még nem tartunk s igy Wlassics Gyula inkább azon gondolkozik, mi­kcpeal fektethetné egészségesebb alapra a vi­déki színházak szubvencionálását? — Wlassics Gyula nem engedi magát be­folyásoltatni attól az olcsó és a közvélemény­be tévesen beleivódott véleménytől, mely az operettnek egyeduralmát és jövőjét hirdeti a dráma rovására. Sőt messzemenő tervei van­nak, amelyekben egyforma felkarolásra ta­lál az opera, a dráma és az operett is. Ez az egyforma felkarolás és fellendülés csak ugy képzelhető el, ha a vidéki színészetben életbe léptethető lesz a staggione-rendszer. Egyelő­re egy 18—20 tagból álló drámai staggione szervezésére gondol a szinészeti felügyelő; es a staggione azután az egész magyar dráma­történet legjobb darabjaival felszerelve járja be az országot. — Ha ez beválik, akkor megcsinálja az opera- és operett-staggionékat is ós azontúl §3 !3 11 •< 1 rtesiiés Telefon 1203. sz. Kárpitos árfitj MtKiaelj rOzlttfizdftn i> Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javítások jótállással szaksze­:: rüen és olcsón eszközöltetnek. :: XSÜXiOCr kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám It!

Next

/
Thumbnails
Contents