Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-21 / 17. szám

1114. Január 21. DÉLMAGYAROBSZAG 5. Rágalmazási pör másfélmilliós kölcsön miatt. — A zentai tűzvész utójátéka. — (Saját tudósitónktól.) Tavaly, pünkösd másodnapján nagy tiüzvész pusztított Zentán, amelynek többek között Zenta városháza és a katholikus templom is áldozatul esett. A (leégett középületek fölépítésére és más beruházásokra a város elhatározta, hogy másfél millió koronás kölcsönt vesz föl. Köriratot intézett az ország nevezetesebb pénzintézeteihez és ajánlatot kért. Azonban egy ajánlat sem érkezett be, csak néhány 'kisebb pénzügynök jelentkezett. Mivel azonban ezek a pénz megszerzésére semmiféle garanciát sem nyújtottak, a város ezeket a próbálkozásokat nem vette figyelembe. Mikor már a városi tanács lemondott a kölcsön megszerzéséről, Tichay Alfréd dr. budapesti lakos és bányatulajdonostól ajánlat érkezett be, a melyben hajlandónak nyilatkozott, hogy a másfél millió koronás kölcsönt 5.75 százallék és 9l-es árfolyam mellett folyósítja. A tanács azonban ezt, mint nem komoly ajánlatot elvetette. Utána nyomban egy másik ajánlatot kapott a város Huszár Imrétől, aki 5.8 százalék 90-es árfolyam mellett kínálta a kölcsönt. Mester Andor, a zentai függetlenségi kör elnöke és pártvezére, aki egyébként az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ottani főügynöke, a legutóbb érkezett ajánlat mellett kardoskodott. Követelte, hogy a tanács ezt az ajánlatot terjessze sürgősen a képviselőtestület elé; A 'képviselőtestület közgyűlésén Mester Andor indítványát, a mely Huszár ajánlata mellett foglalt állást, nagy szótöbbséggel fogadták el s igy Zenta város Huszár ajánlata alapján megkötötte a kölcsönügyletet. Néhány nap múlva Huszár Imrénél megjelent Mester egyik .hivatalnoka, Deutsch Ignác. Bemutatta Huszárnak egy 10.500 koronás jutaléklevelét és föl akarta venni a pénzt. Huszár Deutsclhmak nyomban kifizetett 3000 koronát, azonkívül pénzeslevélben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság zentai főügynökségének cimére 5000 koronát küldött el. A hátralékos 2500 koronára vonatkozóan kijelentette, hogy ez a másfél millió korona folyósítása után esedékes. A mult év szeptember 17-én megtartott képviselőtestületi gyűlésen Politzer Leó bizottsági tag fölszólalt a kölcsön ügyében és leleplezésekkel állt elő. Beszédében tcbbek között ezeket mondotta: Mester Andor a városi kölcsön megszerzése körű 5000 koronával megvesztegettette magát, tehát gazember s a közgyűlésen nincs helye, ö volt az, aki interveniált a drágáibb Huszár-féle ajánlat érdekében és más alkalmakkor is fölhasználta pártvezéri állását vagyoni előnyök szerzésére. Igy például a polgári iskola céljaira 24.000 koronáért ajánlott ház nem fellelt meg, hanem 32,000 koronáért vettek házat és a többleten Mester és társai osztozkodtak. Mester egy regálebérletért 500 koronát szerzett és a városi szénvásárlásnál is jogtalan haszonra tett szert. Mester rágalmazás miatt panaszt tett Politzer ellen, aki annak a bizonyítására vállalkozott, hogy igazat mondott. A bíróság alrendelte a valódiság bizonyítását és tanukép kihallgatta Mestert, aki tagadta, hogy 5000 koronát kapott volna és általában valótlannak jelentette ki Politzer összes állításait. Deutsöh Ignácot is kihallgatta a bíróság és ö elismerte, hogy valóban kapott 3000 koronát, de abból Mesternek mát sem adott. Politzer védője, Lengyel Zoltán dr., helyettese Zachár Lajos dr. kérte, hogy a bíróság függessze föl e két tanú megesketését. Hivatkozott Tichay Imre dr. és Huszár Imre dr. tanukra és megemlítette, hogy Tichay nagybátyja Huszárnak és ez utóbbi a Hazai Bank főtisztviselője. A bíróság a védő indítványának megfelelően elrendelte e két tanú kihallgatását és ebbői a óéiból megkereste a budapesti büntető járásbíróságot. Tanácskozás Berchtolddal az alban kérdésben. — Wied herceg hétfőn utazik. (Saját tudósítónktól.) Bécsből jelentik, hogy Avarna herceg nagykövet, akii tegnapelőtt tért vissza Olaszországból szabadsagáról, ma délben hosszabban beszélgetett. berchtold gróf külügyminiszterrel:, hir szerint az albán kérdés elintézéséről és az Ausztria és Magyarország és Olaszország részéről teendő intézkedésekrőL Wied Vilmos herceg hétfőn utazik el Albániába. Eöben a kérdésiben ima még a következő jelentések érkeztek: KATONAI ATTASÉ ALBÁNIÁBAN. Bécs, január 20. Mint a Zeit jelenti, Legközelebb katonai attasét neveznek ki Albániába és az újonnan létesítendő albán követséghez .ofiztáják be szolgálattételre. A követség irodai személyzete is hivatásos tisztekből lesz, akik ez idő szerint követségi irodai szolgálatot teljesítenek. VÁLSÁGOS A HELYZET. Róma, január 20. Albániából érkezett hírek válságosnak mondják az albániai helyzetet. Bizonyos, hogy az ideiglenes kormány csapatai sehol sem tudnak energikusan ellenállni Esszád basa csapatainak. A legutóbbi ihardban az albán csendőrség is Izmail Kemál bég csapataival harcolt és sokkal bátrabb és elszántabb volt, mint Izmail Kemál katonái. Az ország minden részében olyan nagy az anarchia, hogy a nemzetközi csapatok beavatkozása elkerülhetetlennek látszik. Olaszország hir szerint már a legközelebbi napokiban egy páncélos cirkálót küld Valonába. A VALÓNAI OSINY. iValóna, január 20. A Bekir Aga ellen folytatott vizsgálat folyamán megállapították, hogy az utóbbi napokban két Lloyd gőzösön több albán származású török tiszt érkezett ide, köztük Bekir Aga sógora is. A csendőrség azonnal letartóztatta ezeket a tiszteket. Bekir Aga sógoránál kompromittáló okiratokat találtak. Hire jár, hogy az utolsó napokban több mint száz török katona egy Lloyd gőzösön Konstantinápolyból Triesztbe ment az albán kikötők érintése nélkül. Az urakháza a képviselőház ellen. Mint a Neues Wiener Tagblatt értesül, az urakháza illetékes körei a képviselőháznak a 172. paragrafusáról szóló kiegészítő javaslatát, melyek a konferencia határozataitól eltérnék, elfogadhatatlanoknak tartják és ragaszkodnak a konferencia határozatainak változatlan dltfogadásához. Sikerül-e a román béke? (A komité budapesti tanácskozásai. — A föltételek. — A további tárgyalások.) (Saját tudósitónktól.) A román béketárgyalás ügyében kitűzött tanácskozásra a román nemzetiségi komité tagjainak legnagyobb része ma reggel érkezett Budapestre. A tanácskozásra a komité tagjain kiviül meghivást kaptak a román nemzetiségi vidékek egyes tekintélyes vezetőférfiai is, — legnagyobbrészt diplomás ember, — akik közül szintén számosan érkeztek Budapestre, hogy a tanácskozáson részt vegyenek. A románok ma reggel a fővárosi Vadászkiirt-száilóban gyülekeztek ós tiz óra után átmentek az Irányi-utca sarkán levő Klotild-kávéházba* melynek külön helyiségében délelőtt tizenegy órakor kezdődött meg a tanácskozás. A gyűlésen megjelentek a komité tagjai közül illyésfalvi Papp György, Vlád Aurél dr., Ungurianu Emánuel (Temesvár), Vajda Sándor dr. országgyűlési képviselő, Mihályi Tivadar dr. országgyűlési képviselő, Csorogariii Romulusz püspökheiyettes (Arad), Maniu Gyula dr. (Balázsfalva), Braniste Valér dr., a Drapelul főszerkesztője (Lúgos), Nedelko János dr. ügyvéd (Oravica), Kozma Antal dr. (Temesvár), Goga Oktávián (Nagyszeben), Komse Miklós dr. orvos (Szelistye), BreUicianu Káiuisz dr. (Lugus), Opnán Nesztor dr. (Nagyszentmikiós), uamián Vazul országgyűlési képviselő (Kőrösbanya), Lukács Konstantin (Szatmár) és Lukacs László (Lacíálu). A kamité tagjain kívüli résztvevőkkel összesen mintegy ötvenre rug a tanácskozó románok száma. Az ülés meglkezűése előtt Maniu GyuLa dr. és Braniste Valér dr., mint a gyűlés előadói bizalmas tanácskozásra vonultak vissza, melynek befejeztével az ülést illyésfalvi Papp György elnöklésével tizenegy órakor megkezdték. A tanácskozásra összegyűlt románok között a hangulat nem kedvez a békés megegyezésnek, mégis remélhető, hogy az előadók részletes fejtegetései után sikerülni fog a gyűlés tagjait a béke eszméjének megnyerni s olyan megállapodást létesíteni, a melynek alapján a béke létrejöhet. A Délmagyar ország munkatársa Maniu Gyula dr.-hoz, a bizottság előadójához, aki legtöbbet fáradozott a béke létrejöttén, kérdést intézett az iránt, hogy milyen eredmény várható a tanácskozásból? Maniu dr. válaszában kijelentette, hogy őt, mint a bizottság egyik előadóját tetjes titoktartás kötelezi s nem tartja időszerűnek nyilatkozni, még mielőtt a komité előtt nézetét kifejti. Véleménye szerint a tárgyalás nemcsak ma délelőtt és délután tartott, hanem a holnapi napot is teljesen elfoglalja, minthogy a tanácskozás anyaga olyan nagy, hogy hamarosan nem végezhetnek vele. A románok megbeszélték a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások egész anyagát. Általános volt az a nézet, hogy a komité tagjai szükségesnek tartják a paktum létrehozását, mert a magyar kormánnyal való megegyezés a román nép életszükséglete. Szóba került az a kérdés is, vájjon a megegyezés után fenmarad-e a mostani országgyűlési román párt, vagy pedig a román képviselők belépnek a munkapártba? Az a nézet alakult ki, hogy a külön román párt megmarad mostani kereteiben, de támogatni fogja a kormányt. A megbeszélések közben a komité egyik szélső álláspontot valló tagja igy szólt: — Mostanáig a magyarok bántak velünk ugy, mintha hazaárulók lennénik. Holnap talán, ha a paktum létrejön, a román nép árulójának fognak tartani bennünket.