Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-20 / 16. szám

1914. január 30. DBDMAQYAROR3ZXQ iü íkások ki. A syujelőzetes az élmotiKOZGAZDASAG. x A Lloyd közgyűlése. A Szegedi LloydTársulat vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a tagok élénk részvétele mellett évi 47. rendes közgyűlését Obláth Lipót elnöklete alatt. Obldth Lipót elnök általános helyesléssel kisért megnyitó beszédében utalt azokra a szomorú közgazdasági állapotokra, a melyekről az évi jelentés részletesen megemlékezik és azon reményének adott kifejezést, hogy most mlár a helyzet előnyösen fog kialakulni. A jegyzőkönyv vezetésére Vermes Zsigmond titkárt, annak hitelesítésére pedig Mikosevich Kamut és Kiss Károly tagokat kérte föl. Az előterjesztett évi jelentés, zárszámadások és az 1914. évi költségvetés elfogadása után a számvizsgáló bizottság tagjaiul megválasztotta a közgyűlés egyhangúlag Aczél Soma, Hofimann Ignác és Polttzer Mórt. A megüresedett ikét választmányi tagsági helyet a közgyűlés közifelkiáltással Böhtn Ferenc és Engelsmann Mór tagokkal töltötte be. x Kőszénrétegek Biharban. Micske község határában olyan szenzációs jelentőségű fölfedezés történt, amely döntő kihatással lehet egész Bihar vármegye közgazdasági életére. Egy érdekes vétet len folytán ugyanis kiderült, hogy a község határában egyelőre még határozatlan nagyságú területen horribilis értékű kőszénréteg fekszik, ugyanazon a helyen, ahol nemrégiben a földsülyedés történt. Több tudományos sulyu jelből az is megállapítható, hogy a kőszén nemcsak a fölfedezés helyén, hanem kilométernyi távolságokban hatalmas rétegekben, lejtősen lefelé húzódva ágazik el. Ma kedden az SilHÍ. Dráma; 3 felvonásban. A főszereplő: n A micskei tanító földjén fedezték fel a kőszéntelep első nyomait. A legérdekesebb a dologiban az, hogy a fekete kincs után még ásni seim kellett, a. földsülyedés után nyomban mutatkozott a feketén csillámló, kőkemény rög, de a falubeliek nem tulaj doni tot' tak annak semmi jelentőséget, miig a különös véletlen rá nem vezette, hogy az az értéktelennek hitt, semmibe vett fekete föld hasznosabb, értékesebb valami az aranynál meg ezüstnél. iMicskén és környékén már napok óta a fekete földdel fűtenek. A dologra ugy jöttek rá, hogy két szekér megterhelve ment az uton s a nagy súlytól a szekerek beszakadtak a rögökbe. A falubeliek jöttek a kocsisok segítségére és csak ugy lehetett kivontatni a szereiket, hogy .a kerekek közül baltákkal, csákányokkal vágták fel a ,földet." A falubeliek csodálkozva nézték a kőkemény, szénfekete anyagot, melyet a 'Csákány vágott ki. Találgatták, hogy mi lehet. Ekkor egyik munkásember, aki bosszú ideig a tatarosi széntelepen volt bányász, hangosan felkiáltott: — Hisz ez kőszén! Két szekérre valót vágtak fel a fölfedezett kőszénből és ezzel állítottak be a tanítóhoz. A tauitó azonnal kísérletet is tett, mely pompásan bevált, a fekete föld ugy izzott a kályhában, hogy egy-két perc múlva már kiállhatatlan hőség lett a szobában. Micstkén két nap óta nem is fűtenek egyébbel, mint kőszénnel. Az eset híre gyorsan futott szét a községben és mindenki sietett beszerezni a legolcsóbb „tűzifából." Füvessy Endre, kinek a földjén, a — felfedezés történt — már intézkedést tett, hogy a kutatási jogot magának lekösse. .A budapesti bányaihivataltói a napokban szakember, bányászmérnök érkezik Biharmegyébe és kutatás tárgyává teszik az egész környéket. Mint emiitettük, több komoly jel mutat arra, hogy 'Micske környékén e.gy hatalmas kiterjedésű kőszéntelep fekszik. Egyelőre be kell várni a szakvizsgálatot, mely rövid időn belől megtörténik. Ha a jelek nem csalnak, ez a véletlen felfedezés egészen uj lehetőségeket fog adni Biharmegye gazdasági fejlődésének. És ki tudja, egy évtized múlva Micske községből talán egy amerikai stilü ipartelep vagy bányaváros lesz. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon az enyhébb időjárás folytán reggel inkább az irány lanyhulását várták, délelőtt azonban alaposan megdrágultak az árak. A készáru szilárdsága, illetőleg minimális kínálata, az osztrákok élénkebb vásárlása a kontremint is fedező vásárlásra késztette, annál is inkább vásárolták a határidő búzát. A tengeri szintén szilárd irányú s forgalma elég élénk. Az árfolyamok a következők: Buza áprilisra 11.68, októberre 6.74. Rozs áprilisra 8.93. Tengeri májusra 6.74, júliusra 6.92. Zab áprilisra 7.73, októberre 7.75. A készáruvásáron 5—10 fillérrel javult az irány. ^^ ' A budapesti értéktőzsde. A szilárd külföldi jelentés és a küszöbön álló kamatredukciók buzdításul szolgáltak a mai előtőzsdén. Bécsből is jobb hirek érkeztek, az Alpesi és a kőszénrészvények folytatólagosan emelkedtek az ottani piacon. Nálunk az üzlet ma is nehezen kapott lábra, mert megbízások nincsenek és a kulisz, amely lefelé játszik, nem szivesen vesz tudomást arról, hogy jobb fölfogás került a napirendre. A vezető piacon a magyar hitelrészvény, a helyi piacon a rimamurányi, a közúti, a magyar bank és a városi 1—2 koronával javult. A kószárupiacon ismét a kőszéniparrészvényeket, kiváltképpen az esztergomszászvári részvényt favorizálták. A járadékpiacon tartott áron folyt a vásár, de a forgalom itt sem volt kielégítő. Kötöttek: .Magyar hitel 839—839.50. Osztrák hitel 635. Jelzálogbank 4,34—435.25. Leszámitolóbank 517.50. Magyar tank 529— 529.75. Salgó 753. 4 százalékos koronajáradék 82.90—83. Városi vasút 319.75- 324.50. Közúti vasút 619.50—620.25. Rlmaimürányi 639.10 —642. Kereskedelmi bank 3795. Szászvári 422 —427. Magyar villamossági 550.50—554.50. A bécsi börze. Kötöttek: Osztrák hitel 634. Magyar hitel 838. Anglóróank 341.50. Unió-bank 603. Bankverein 517.75. Landerbank 528.50. Dohányrészvény 433.50. Alpesi 806.50. Rimamurányi vasmű 641.50. Prágai vasmű 24.78. Skoda 765.50. Osztrák államvasút 712. Lombárd 104. Déli vasút 244.25. Török sorsjegy 231. Márka készpénzért 117.60. Az irány szilárd. Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. 44.651. II. 1913. szám. Hirdetmény a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek adója alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. A magyar korona országai területén belés külföldiek által ipari, kereskedelmi, pénzforgalmi, szállítási s bárminemű más haszonhajtó célból nyereményre alakult, vagy üzletben tartott s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti jövedelmeik után, amennyiben ezek a bányaadóról szóló törvény liatározmányai alá nem esnek, az 1875: XXIV. törvénycikkben meghatározott elvek és szabályok szerint adóznak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek igazgatói vagy üzemvezetői a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál1) az 1914. évi március 15—31. közötti időben benyújtandó üzleti jövedelembevalláshoz a részvények utáni osztalékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hitelesített kivonatát s a vállalat, egylet jövedelmi .mérlegét (nyereség- és veszteség-számláját) csatolni tartoznak. Ha a jövedelem-mérlegben más községekben lévő oly fióküzletek jövedelmei is bontfoglaltatnak, e körülmény a fióküzletre eső jövedelemnek kitüntetése mellett a bevallási iven megjegyzendő. Az adóalap helyes megállapítása céljából a vallomáshoz csatolandó még: 1. a vállalat tulajdonát képező állampapírok ós egyéb adómentes értékpapírok jegyzéke; 2. az üzleti költségek részletes kimutatása; 3. a közgyűlési határozatnak a behajthatlan követelések törlésére vonatkozó kivonata. Mindazok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, .melyeknek igazgatóságai a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alá tartozó jövedelemforrásokat az államkincstár megröviditésóre irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, vagy eltitkolják, avagy hamis vaüomást adnak, az adótárgynak egészben vagy részben -történt eltitkolásával' elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1.913. évi 50.000. sz. hlv. összeáll itás 201.) §-a értelmében büntettetnek. Kelt Szeged, 1914. évi január hó. A m. kir. pénzügylgazgatóság. D cím agy a r ország előfizetési ára Szegeden: egy évre . félévre negyedévre egyhónapra 24.- kor. 12.- „ 6.- „ 2.- *