Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-03 / 2. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1914. január 3. SZÍNHÁZ, művészet. Színházi műsor: SZOMBAT: Katonadolog, operett. Páros '/«. VASÁRNAP délután: Luxemburg grófja, operett, VASÁRNAP este Katonadolog, operett. Páratlan '/*• Katonadolog Hosszú és válságos tengődés után végre rátalált a szinház arra az énekes darabra, mely tiz-tizenöt jó házhoz és némi levegőhöz juttatja. Uj darabja,a Béldi-Mérei-Zerkovitzféle látványos operett, melyet újév napján mutattak be igen vidám és könnyen hevülő közönség előtt, sem zenéjére, sem szövegére nézve nem nyújt ugyan rendkívülit, de van egy igen nagy előnye: az, hogy jó keretet ós alkalmat szolgáltat az érzékeket felületesen csiklandozó ingerek kiváltására. Csupa mozgalmasság, változó hamguilatok kergetőzése, móka, táne, világítási ékszcesszusok, .bóditó öltözések és vetkőzések, nóták és pajzán mozdulatok: ez a túlontúl hosszú első ós második felvonás tartalma. A harmadik már csak a megszokás és egyetlen trükk kedvéért van. Hát bizony ennék az egész operett k édeskevés köze van a művészethez. Nyugodtan ki lehet mondani, hogy semmi köze. De amennyire abszolúte nincs jogosultsága annak a folytonos panasznak, hgy manapság a közönségnek ilyen mulatság kell, téhát manapság a szinház kénytelen művészi nívóját a közönség igényeihez leszállítani, ép anynyirra természetes, hogy az ilyen szemnek és fülnek való, könnyed fajsúlyú egyvelegek szerzik meg a várva-várt kasszasikereket. És ezzel minden rendbe jő. Hol van az megírva, högy a színháznak csupán irodalmi színvonalon álló művészetet szabad nyújtani? Sehol. A szinház egyszerűen szórakozó hely, melynek az a feladata, hogy néhány órán keresztül kellemesen zsibogtassa az idegeket. A látványos operetteknek meg épen az a szerep jutott, hogy Csupán a kereteket jelöljék meg vázlatosan; ami az előadásiban érték, azt a rendező és a színészgárda adják. Ebből a szempontból a Katonadolog előadása relatíve igen szép likért jelent a színházra. Uj díszletek álltak a szinen, nem kímélték a tarka kelméket és fantasztikus jelvényeket, sem az egymással veszekedő színes fénycsóvákat; a nők fényűző módon öltözködtek és minden felvonásban más formában csillogtak. Lehetne az egészet finomabb és szervesebb egésszé alakítani, de az a magasabb összhang, az a pittoreezk változatosság, ami az előadásból még hiányzik, olyan átfogó képességű, nagy intelligenciájú rendezőt igenyel, melyet sokszor a legnagyobb színházak is nékülözni kénytelenek s amilyen rendezője a szegedi színháznak bizonyosan nincsen. Amit az uj operettben Ferenczi mester produkált, az igen jóhiszemű és becsületes munka; elismerés jár érte. Az operett japán miliőben játszik; hangulatára Cs frisseségére nézve a Sidney Jones iskolájára emlékeztet. Nótáiban magyar népdalmotivumok adják a vezérszólamokat, melyeknek hallatára a spitzbub-hallgató természetes inaivsággal érintgeti szegény Zerkovicz fejéhez a plagrizálás vádját, de azt nem veszi észre, hogy ezek a mozaikok, melyeknek egységes egésszé olvasztása külön eredetiséget igényel, milyen teljes és megkapó kunststück benyomását keltik. A két első felvonás mozgalmassága példaszerű. Bé'idifóle rossz viccek, ellentmondások, kicsit drasztikus ötletek azért akadnak, de jnem. sok vizet zavarnak. Az első előadás szereplői — attól eltekintve, hogy szerepűiket nem tudták — tehetségükhöz mérten fáradoztak a sikerért. Hilbert Janka szemérmes megületődése mind jobban fölenged már a lámpák előtt s chliez képest szélesedik játékának intim szépsége és énekének biztossága. Déri Rózsi kaoVás temperamentuma, Antal .Erzsi saját külön öltözködési művészete, azután Solymossy leleményes vidámsága a tapsok nagy tömegét váltja ki. Balázs Bálint énekben és játékban fogyatékosan állja meg helyét, elleniben jó l[eltai Jenő, Miklósi Margit és Sümegi Ödön alakítása. A szereplőket lehetetlen mind felsorolni. Kellemesen tűnik fel Záborszki Máriának jó iskolára valló tánemüvészete. Antal és Déri tangó-tánca a második felvonás legérdekesebb piéce-je. Szebeni Margit szépen mozog a színpadon. A daTab fáradtságos (betanításáért Müller (Mátyás karmestert illeti elismerés. * Müvt'szházasság. Z. Molnár László, a Magyar Szinház rokonszenves és nagytehetségű művésze, aki tudvalevőleg szegedi fiu, nőül vette Báthori Gizellát, a Magyar Szinház szép és talentumos művésznőjét — Ha Pierre Wolf nem irta volna meg A titok cimü kedves vígjátékát, amely egy házasság féltve őrzött titkáról szól, most megírhatná és két főszerepét nagyszerűen eljátszhatnak Z. Molnár László és Báthori Gizella. A fiatal művész és az ifjú művésznő házasságikötésének hire ma reggel került nyilvánosságra és tegnap jelentették be ők maguk igazgatójuknak és.kollégáiknak, hogy házas-ágra léptek — a mult esztendőben, október 29-én Két hónappal ezelőtt vette feleségül Z. Molnár László Báthori Gizellát és a házasságkötés két tanúján kivül az uj etztendő első napjáig teremtett lélek se tudott arról, hogy a művész férj és a művésznő feleség. Két hónapig játszottak együtt este, próbáltak együtt délelőtt a színpadon és egyetlen kollégájuk sem sejtette, hogy két szereplőtársuk — házaspár. Olyan sikerük talán még soha sem volt a színpadon, mint amilyet arattak ezzel a komódiázással az életben és a kollégák tagnap ámulva gratuláltak nekik az utolérhetetlen alakoskodáshoz. Brilláánsan játszották mindketten szerepüket a két hónapig tartó komédiában; valóban megérdemlik, hogy tartós boldogság legyen érette a jutalmuk. * Magyar darabok Bécsben. A bécsi színházak igazgatói újév napján közölték a sajtóval, hogy a színházi évad második felében milyen darabot fognak bemutatni. A pro gramon három magyar darab előadása szerepel. A Volkstheater Lakaién címen mutatja be Hajó Sándor Lakájok cimü vígjátékát. Jarno József februárban megnyitó uj színháza, a Stadttheater fölírj it ja Molnár Ferenc Liliom-ját és a Residenzíbiihue Földes Imre Halló! cimü vígjátékát fogja előadni, amelynek ez lesz az első német nyelvű .bemutatója. Huszonöt év. Irta: Szathmáry Árpád. (II.) Dehogy törte meg apám szándékomat, sőt még inkább sarkalt valami szégyenérzet, hogy gyerekkoromban sikereket arattam ós most nem tudnék? Együtt voltunk Szentlörineen Kiss Ferkónál É. Károly, G. Róza, Ha rasy Jenő stíb., összesen hatan. Innen Irsay B. Zsigmond társulatához szeiződtiink gyalogolva. Igen sok kellemes és kellemetlen napot éltem át. Megtörtént például Simontornyán, hogy egy előadás után haza menvén, leültünk fenllizni, (ezt minden előadás után megtettük1) s fejeinként kapott 10 krajcárunkat egymásközt eljátsz ttuk, aki elnyerte a többi pénzét, az volt köteles másnap ebédrőil gondoskodni s ezt hiven be is tartottuk. — Egy este — mint említettem — ismét leültünk ferblizni, becsuktuk az ajtókat, az ablak táblákat s egy szál petróleum gyertya mellett négyen játszottunk haug nélkül a csendest, netm ballva, mi történik künn. Pedig nrint később mondták, eléggé kiabáltak s zajongtak. Egyszer csak a bezárt ajtónkat valaki baltával beszakítja s a nagy nyíláson óriási fűst tódul a szobába s a szomszéd csizmadia mester magából kikelve bekiéit: ,„Színész urak, maguk itt nyugodtan kártyáznak, s nem is tudták, hogy ég a ház a fejük fölött?" Nekünk se kellett egyéb, felugráltunk, de mind a négyen a kassza után nynitunk es ugy rohantunk ki a házból, pár perc múlva beszakadt az egész tető! Ha nem figyelnek. benn égünk mind a négyen. Jót nevettünk rajta és segítettünk a szomszéd házat oltani, ami sikerült is, pedig nagy szél volt. •Másnap a község elöljáróságától fejenkint 5 forintot kaptunk buzgó munkálkodásunkért, amivel megakadályoztuk a tűz tovább terjedését. Büszkén léptünk szegény Öreg háziaszszonyunk éllé, kinek háza földig leégett s bár még 20 uap hiányzott a hónapiból, kifizettük neki az egész hónapi házbért: 6 forintot. Még maradt 14 forintunk négyünknek, ilyen gazdagok régen nem voltunk, mentünk is igazgatókhoz azzal a kijelentéssel, hogyha ffjenkint nem ád legalább 2 forint előleget, nem maradunk a társulatnál. A direktor kétségbe volt esve, ha mi elmegyünk, nem maradtak volna csak hárman, ő, a felesége F. Laura és G. Róza. Kénytelen volt hát bármiképpen előleget adni, kikötve azt, hogy 8 részletbe levonja á 25 krajcárjával; mert a társulat proportióra veit szerződtetve. Hogy tisztába legyenek a proportio szónak értelmével, megmagyarázom: ,A proportio tulajdonképpen osztalék, ami bejött, arányosan elosztottuk. Még pedig a következőképpen: Az igaz-, gató volt köteles mindenről gondoskodni, a mi az előadásihoz tartozik, kivéve a szinlaphordást, ezt mi négyen végeztük s a .szűk-, ságes kellékeket is beszereztük, ezért járt naponta 40 krajcár. Tehát este, előadás után mindég számadás volt. Az igazgató átszámolta a jegyet, amit a felesége eladott a pénztárnál, — mert a direktorné volt a pénztáruoknő s a direktor az ellenőr, igy tehát minden csalás ki volt zárva, — mindnyájunk előtt s a pénzt kitette az asztalra. Mi csillogó szemekkel néztük a forintokat és 'Testük, •hogy mily sok jnt ma reánk. Megtörtént, hogy 20 forint jövedelem volt. A direktor hát számolt! Színlap 1 forint 50 krajcár (zsebre tette). D. D. (díszlet és darab, ruhatár kölcsön; mert az ö tulajdonát képezte) 3 foelső kézből, nagy választékban csakis az Tisza-Lajos körút 19. szám alatt I kaphatók, esetleg részletfizetésre Is,