Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-17 / 14. szám

MLMAGYARÖBSZÁG 1614,. frtmff 17­az URANIA szinhAzban lltlfi, Min és szeréén vagy Nat. Pinkerton f a híres detektív cso­dástettei. Mozgófény­képre alkalmazta JE­AN JOSE FRAPPA. Ez az izgató és mű­vészi kivitelű dráma érdekes témájával és csodás beállításával mesze túlszárnyalja ZIGOMART A TIGRIST! vvvvv vvvv vvv vv V Előadások 1/26 órától folytatólag. Az esti 9 órai előadásokon csak számozott jegyek érvényesek, ame­lyek előre válthatók az URÁNIA esti pénztárál. Délután f 1, — este ren­des helyárak. Telefonszám: 782. — Spilka Antal halála. Érzékeny vesz­teség érte a szomszédos Hódmezővásárhely és Csongrádmegye társadalmát. Spilka An­tal volt főispán, a vásárhelyi nemzeti munka­párt tevékeny elnöke negyvenhét éves korá­ban meghált. Néhány hónap óta súlyos beteg­ség: nyakrák támadta meg erős szervezetét és a gyilkos kór rövid idő alatt megölte. Spilka Antal 1893-ban került a Csanád vár­megyéhez, amikor a nagylaki járás szolga­birójává választották. 1896-ban Lonovits Jó­zsef főispán Mezőkovácsházára helyezte át, ahol 1906-ig szolgált. Hervey Kálmán nyug­díjaztatása után 1906-ban battonyai főszol­gabíróvá választották. Dbben az állásban csak két évet töltött, mert a koalíciós kormány 1908-ban Hódmezővásárhely főispánjává ne­vezte ki. A koalíció bukása után Spiilka nyug­díjaztatta magát és 1910-ben Tápén Rőok Ivánnal szemben képviselőnek lépett föl, de kisebbségben maradt. Hódmezővásárhelyen, ahol főispánsága után megtelepedett, nagy népszerűséget szerzett és mint a nemzeti munkapárt ottani elnöke jelentős sikereket biztosított a munkapárt részére, ö volt a kezdeményező, ihogy Hódmezővásárhely Tisza István miniszterelnököt díszpolgárává válassza és ezt a szándékát a város törvény­hatósága, meg is valósította. Hódmezővá­sárhely város közönsége nagy szimpátiával kisérte közéiéti szereplését és benne látták a város jövő képviselőjét. Temetése szombatom délelőtt lesz Hódmezővásárhely és a várme­gye közönségének általános részvéte mellett. — Megnyitottak a Mikszáth szobát. Pénteken, január tizenhatodikán. — az iró születésnapján — nyitotta meg az Akadémia a nyilvánosság számára a Mikszáth-szobát, melyet az özvegy kívánságára Mikszáth Kál­mán ereklye-muzeumának fognak nevezni. A közönség kétszer ketenkint látogathatja a Mikszáth-szobát. Az e havi összes ülésen ál­lapítják meg e két napot. A katalógus, me­lyen Jónás Károly, az Akadémia gondnoka dolgozik, még nem készült el ugyan, de rövid Jdőn belül ez is rendelkezésre fog állani a közönségnek. Mikszáth ereklyéi abban a szo­bában foglalnak helyet, amelyben egykor Gyulai Pál dolgozott. Igen szép, iha nem is túlságosan nagy, a Dunára nyilö szoba ez, melynek különösen a világítása elsőrangú. Az ereklyék igen stílusosan vannak itt elhe­lyezve. A szoba disze úgyszólván Benczúr Gyula festménye, mely a legnagyszerűbb arc képe az írónak. E képet tudvalevően a mű­vész ajándékozta az Akadémiának. Látható továbbá az az Íróasztal, melyen Mikszáth ál­landóan dolgozott ós pedig ugyanugy, mint a hogy az iró halála után megmaradt. Mik­száth özvegye ügyelt féltő gonddal arra, hogy a tárgyak elhelyezésében mi változta­tás se történjék. A tintatartó, a tollak, az iratok és könyvek, mind ugy vannak, mint ahogyan akkor voltak, amikor Mikszáth utol­jára ült az íróasztal előtt. Az íróasztal üveg­burokkal van ellátva. Az Akadémia össze­gyűjtötte mindazokat a külföldi újságokat, a melyek az iró haláláról megemlékeztek. Tud­valevő, hogy az özvegy nem az összes Mik­szátlh-ereklyéket ajándékozta az Akadémiá­nak, hanem egy részüket Szeged város mú­zeumának küldte, azoknak a szép éveknek em lékéül, melyeket (Mikszáth ifjabb korában itt töltött. A budapesti megnyitáson Mikszáth özvegye is jelent volt. — Táncvizsga. Élénk érdeklődés nyilvá­nul az iránt a táncvizsga iránt, amelyet ja­nuár 24-én tartanak meg a Tisza-szálló nagy­termében. Raffnerné Papp Margit polgári iskolai tanítónő táncot tanuló növendékei mutatják be, mit tudnak. A vizsga este nyolc óra után kezdődik. — Jeget hord a színtársulat. Meszteg­nyőről irják: A mult héten három tagból álló színtársulat állított be a faluba, összetobo­rozták a falu aranyifjnságát és kót napon belől betanultatták velük Géczynek „Amit az erdő mesél" eimü népszínművét A darab va­sárnap telt ház mellett ment ahogyan ment. Az élelmes színigazgató annyira megszerette uj és olcsó társulatát, hogy alig tudott meg­válni a kedves ifjaktól. A következő ünnep­napon az egész müvésztársaság átgyalogolt Gadányba és ott játszották el a darabot; ter­mészetesen óriási hatást értek el — az ilyen népes társulathoz nem szokott kis faluban. Már-már hódító világkörüli utazás eszméje foglalkoztatta az igazgató urat; szerencsére azonban a kisibiró megverte a dobot és tudtá­ra adta a falunak, hogy „az Sárkánytó befa­gyott és hordani kell az jeget". Befagyott te­hát a szép reményeknek is és az igazgató nél kiil maradt társulat — pénz hijján — immár szorgalmasan vágja a jeget. i — A Szakuraszima vulkán pusztítása. Tokóiból jelentük: A Szakuraszima vulkán kitörése alkalmával elpusztult vagy nyoma­veszett emberek számát hétezerre teszik. Az idegen misszionáriusok biztosságban vannak. Élelmiszerben nagy a hiány. — A kegyetlenkedő szabómester. Éide­kes iigyet tárgyalt ma délután a szegedi ipar­hatóság. Páncsics Boldizsár dohánygyári munkás volt a panaszos, aki előadta, hogy Márton János, Vásánhelyi-sugárut 7. szám alatt lakó szabómester, kegyetlenül bánik fiá­val, Páncsics Sándorral, aki nála tanonc. A tizenkét éves kis gyerek karácsonykor egy levelezőlapot irt Szabadkára rokonainak, a melyben elpanaszolta tűrhetetlen sorsát. Ezt megtudta Márton János és efölötti dühében fölkapott egy vasalódeszkát és azzal akkorát vágott a gyerek kezére, hogy egyik ujján a bőr szétrepedt. Ezenkivíil még valósággal éheztette is a kis inast, két hét 'óta csak .há­romszor adott neki meleg ételt. Fodor Jenő iparhatósági biró a szerződés fölbontását Ítélte meg és igy Páncsics Sándor apja elvi­heti a csöppet se ,humánus „mestertől". — Mágnás Elza gyilkosai. Tegnap dél­után kisérték a budapesti Alkotmány-utcai fogházba Turcsányi Eliza, helyesebben Tur­csányi Emília gyilkosait: Kóbori Rózsit és Nick Gusztávot. Külön-külön vittélk őket rab­szállító kocsin, megfelelő kísérettel:. A kiét gyilkost egyenesen a fogház irodájába ve­zették. Ott vette át őket elismervény mellett a fogház gondnoka. Miután a nacionáléjukat a törzskönyvbe iktatták, mind a kettőt rab­rulhába öltöztették. A gyilkosok nagyon meg vannak törve. Különösen Nick Gusztáv, aki minden izében remegett. Az elvetemült le­gény, aki hidegvérrel fojtotta meg áldozatát, s a holttest melllett töltött egy éjszakát, a fogház küszöbén teljesen elvesztette az ener­giáját s ha a börtönőr nem támogatja, talán össze is roskadt volna. A gyilkosokat magán­cellába zárták. A királyi ügyészség az elő­zetes letartóztatásra vonatkozó .indítványát délelőtt a törvényszék, illetőleg a vizsgáló­bíró elé terjesztette, aki a letartóztatást el is rendelte. Nyomban ezután az ügyészség in­dítványt tett a vizsgálat dolgában. Indítvá­nyozta, hogy Kóbori Rózsi ellen gyilkosság és rablás miatt miril fölbujtó s Nick Gusz­táv ellen gyilkosság és rablás miatt mint tet­tes ellen, rendeljék el a vizsgálatot. Kóborit azonkívül lopással is vádolja az ügyészség. A gyilkos asszony ugyanis még áldozata éle­tében egy boát lopott Turcsányi Emiliától s ez a kisebbrendii gonoszsága csak most de­rült ki. A vizsgálóbíró az ügyészi indítvány értelmében, határozott. Délben egymás után kisérték a bűnösöket a vizsgálóbíró elé, aki kihirdette nekik a végzését. Mind a ketten

Next

/
Thumbnails
Contents