Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-16 / 13. szám

DÉLMAGYAROR-SZAÖ 1014. január 16. zi azt, hogy a trónörökös teljesen igazat ad, helyesli, sőt egyetlen kivezető útnak találja azt, hogy Tisza gróf magyar mi­niszterelnök megteremtse a románokkal a békét. Amikor igy áll a helyzet, akkor az ember megdöbben: hogyan, az ellenzék már nem akar látni a gyillölettöl? Az el­lenzék már nem bánja, 'ha ez a megkínzott és meggyötört ország az öngyilkosság el­kerülhetetlen végzetébe kerül? Ugy lát­szik, semmit se bánnak, csak ők éljenek. Csak ők álljanak priedesztálon, képzelt magaslaton, mint a sirás helyett nevető hősök Carthago romjain . . . Talán ez a nagyszerű helyzet még se köv/etkezik majd (ránk, de még 1 rájluk sem! A francia politikai helyzet. A francia politikájának jelentós eseménye Briand várt­alakítása. 'BrianicJ Milleranddal és Barthou volt miniszterelnökkel egyetemiben nagy po­litikai szövetséggé -kovácsolta össze a fran­cia parlamentnek és szenátusnak vagy száz tagját. Az nj párt azt hirdeti magáról, hogy a „baloldali" politikáját akarja csinálM és köztársasági programot képvisel. Küzdelmé­nek éle azonban elsősorban a imái francia köztársaság gerincét alkotó radikális párt és szociáldemokrácia ellen irányuk Az uj párt legaktuálisabb céiljia az, Ibogy ia mai radikális francia -kormányt megbuktassa. Briand uj pártja bevallottan azziail a céllal alakult, hogy megszervezze a francia középosztályt, a ra­dikalizmussal és a proletárság szervezeteivel szemben. Az uj párt az an t-iklerikális radika­lizmussal szemben barátságot és békét alkar a kterikállizmussal. A szociál lista párt- a leg­hevesebb altenisége minden- gyarmati kaland­nak, az uj párt dlilenben az Imperializmus szolgálatába alkar állln-i és -Franciaország ázsiai politikájának érdekében újra meg akar­ja teremten-i a Vatikánnal valló diplomáciai kapcsolatot. ment sürgönyét megmentettem. És egygyel több szarv a iférj 'homlokán, az úgyis olyan mindegy ... Gyűlöltem azt az elegáns körszakállast. O bizonyára már rég megcsalta nejét — 'hi­szen szokás 'szerint mindig a férj kezdi — és cinikus fölénnyel zsarnok módon mégis egé- [ szén magáénak akarja az asszonyt. Aki oly szép, oly elbűvölő és bájos. Hasztalan kutattam, soha-sem birta'm megtalálni. És -most' itt van előttem ismét ama omi­nózus távirat. Ha akkor az a körszakállas találta volna meg? . . . Vájjon 'hol lehet szép ismeretlenem? Na­gyon szerette az őrnagyot? Elvált volna és hozzá ment -feleségül? . . . -Ma nem birok másra gondolni, csak ő rá. Lehunyom szemem és -előttem van sudár kar­csú alakja, szép arca és gyönyörű, sötét sze­me, amelynek forró, könyörgő pillantása egy percre arcomat éri, amint mellettem el­haladt. Szivem vadul kezdett dobogni és lel­kemben halkan, egészen csöndesen a sajnál­kozás és megbánás érzései ébredeztek. Miért is nem kutattam akkor lázasabban utána? Mi-ért nem kerestem buzgóbban? Am-ig igy lehunyt szemmel gondolkoztam, valósággal szerelmes lettem a gyönyörű ismeretlenbe és lázas agyam a viszontszerelem, a boldogság lángoló képeit varázsolták elém . . . De -miért -ily 'későn? Ennyire elkésve?.... A tanács, a zenepalota és Gerliczy báró. (Saját tudósítónktól.) A zenepalota vajú­dó ügye ismét aktuálissá vált. J'anuá-rban tár­gyalják az állami költségvetést s ebből az al­kalomból a tanács idején valónak találta, hogy a zenepalota építéséihez szükséges! 300,000 -koronás államsegélyt a kormánynál ismét — ezúttal már harmadszor — meg­sürgesse. Csütörtökön délelőtt tartott ülésé­bői Gaál Endre dr. kulturtanácsos javasla­tára föl ir aitot -intézett Jankovich Béla vallás­és közoktatásügyi miniszterhez, akitől az alábbiakra való hivatkozással az államse­gély kiutalását kéri. — Évtizedes törekvésünk — irja, a ta­nács — hogy a városi zeneiskola részére meg felelő helyiségeket létesítsünk, amit különö­sen mellőzhetetlenné és sürgőssé az tett, hogy a növendékek száma 100-ról ,300-on felül emel kedett, másrészt, hogy gyakorló és előadási termek hiányzanak. — A hangverseny-terem építésével segíteni óhajtunk azo-n a hiányon is, hogy a városunkban különösen nagy szá­mit ifjúság részére nagyabb befogadási ké­pességű terem álljon rendelkezésre. Két fő­gimnasiumunk mindegyikében 800 tanuló van, a többi intézetek is népesek s ma nincs olyan iskolai helyiség, ahol a községi vagy az állami iskolák növendékei, vagy .a közép­iskolák növendékei együttes előadáshoz he­lyet nyerhetnének, különösen hiányzik olyan terem, amely a ma már mellőzhetetlen ifjú­sági mozgófényképes előadásokra alkalmas lenne, ugyancsak a zeneiskola építésével kap­csolatos az állandó templomi énekkar s a vá­rosi zenekar szervezése is. A munkahiány hatása mindinkább érez­hető s e hatás folyton fokozódik. Ennek eny­hítésére legcélravezetőbb a nagyobb köz­munkák végrehajtása, de előnyös még azért is, mert olcsóbb árak s ennek folytán kedve­zőbb pénzügyi eredmények remélhetők. A város háztartási terhére megszavazott 336.863 k-orona kölcsön, már rendelkezésre áll, az építés késedelem nélkül megkezdhető, amint -a még hiányzó 300000 koronának álla­mi segélyből fedezését engedélyezni méltóz­tatik. Az ország minden nagyobb városa, na­gy obbszabósu közművelődési intézményei­hez jelentékeny állami segélyben részesült, egyetlen város Szeged, amely, bár legelőbb kérte, nem volt szerencsés ilyen célra állami segélyt kapni, arait pedig, mint az ország legnépesebb s leghaladottabb vidéki városa méltán igényelhet, de ami az egyenlő elbá­nás elve is követel, Mély tisztelettel kérjük tehát Nag-ymél­tóságodat, kegyeskedjék e tárgyban kelt fel­terjesztéseinket megfontolás tárgyává tenni és zeneiskolánk építésére 300000 korona épí­tési segélyt, vagy ilyen összegű kölcsön fel­vételéhez negyven évre évi 16000 korona se­gélyt engedélyezni s az állami költségvetés terhére biztosítani, A tanács sürgető határozatának . -még egy másik érdekessége is van. Egyidejűleg a következő 'levelet intézték Gerliczy Fe­renc báróhoz, a város első kerül ebének or­szággyűlési képviselőjéhez: Szegőd szab. kir. város törvényhatósá­gi bizottsága városi zeneiskola és hangver­senyterem építését határozta el, amihez 300000 korona állami segély engedélyezé­sét kérte. (Ez ügyben a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrhoz egyidejű­leg felterjesztett, ez úttal egy harmad íz­bem ismételt kérvényünk másolatát csatol­va, tisztelettel kérjük, méltóztassék kérel­münk kedvező elintézése érdekében illeté­kes helyen közbenjárni. Fogadja Méltósá­god nagyrabecsülésünk és tiszteletünk ki­fejezést. Szeged szab. kir. város tanácsá­nak 1914. január 15-én tartott üléséből Bokor Pál, helyettes polgármester. Hagy a tanács Oeriliiczy Ferenc bárót fölkérte a zenepalota államsegélyének meg­siirgetésére, -ez mindenesetre érdekes, erre eddig nem volt eset. És minden- bizonnyal annak tulajdoni tlha-tó, bogy Gerliczy Ferenc báró több izben kritika tárgyává tette a vá­ros ügyeinek irányítását, fölajánlotta szol­gálatait -és most- reméli a tanács, hogy Ger­liczy közbenjárása kedvezőbb útra terelheti a zenepalota vajúdó ügyét. Mások azzal ma­gyarázzák -ezt az érdekes fordulatot, ih-ogy a polgár-mester — bár lábbadozik — még so­kára jut abba a helyzetbe, hogy utazhasson is. Igy a tanácsnak támogatót kalllett keresni in stanc iájához. Kibővítik a szegedi szemkórházat. — Kétszázezer koronás építkezés. — Márciusban megkezdik a munkálatokat. — (Saját tudósítónktól.) Leitner Vilmos dr., a szegedi állami szemkórház igazgató-főor­vosa átiratot intézett- a város tanácsához, a -melyben- tudatja, hogy a belügyminiszter a szemkórház kibővítésének céljaira kétszáz­ezer koronát vett föl az állami költségvetés­be. Amint azonban a főorvos irja, az épít­kezés foganatositása előtt akadályok állanak, amelyeiknek ei'háritásáról a tanácsnak kell -gondoskodnia. A Pécsi-utcának azon a ré­szén, .ath-oll az uj pavilíono'kat fogják fölépí­teni, a honvédtüzérség egyik ütege helyezte el a fölszereléseit :s igy ameddig ezeket el nem távolítják, nem lehet hozzáfogni a mun­kál a tokihoz. A -tanács csütörtökön délelőtt tartott- ülé­sében -tárgyalta ezt az ügyet. Tóth Mihály dr. -katona-ügyi tanácsos mutatta a kibővi­tésre vonatkozó átiratot s- kérte a tanácsot, hogy miután az építkezés mielőbbi megkez­dését a város érdekei is követelik, sürgősen intézkedjék. A tanács erre az előadótanácsos elnöklésével bizottságot küldött ki, hogy a honvédtüzérség képviselőivel az ütegnek a Pécsi-utcából való ettávol-iitása felől tárgyal­jon és- közösen állapodjanak meg .abban is, hegy -ezt az üteget- a városnak egy másik pontján; helyezzék el. Ami már most magát a szemkórház kí­bővitését illteti, erre csak azt jegyezhetjük meg, hogy az állapotok szinte tarthatatla­nok voltak már a szegedi szemkórházban, amely annyira túlzsúfolt betegekkel, hogy ez nemcsak a 'betegek kényelmének, hanem a higiénia érd-ekeinek is a rovására ment. A mikor a szegedi állami szemkórházat 300,000 korona költséggel .föllépitették, hatvan ágyra rendezték be. Azólta, minthogy a jelentkezők száma évről-évre rohamosan szaporodik, az igazgató-főorvos miniszteri -engedéllyel száz­tizenhat ágyat állítatott be. A szemkórlházat sokszor valósággal -megostromolják fölvétel­ért és a főorvos ilyenkor arra hivatkozik, hogy a termek tul vannak zsultolva betegek­kel, az uj jelentkezők tehát- semmi kényelem­re sem számithatnak, sőt arra is el -lehetnek készülve, hogy ketten- feküSznek m-ajd -egy ágyban. A betegek azonban ezzel sem tö­rődnek s azt mondják, -gyógyulást keresnek, a kényelem mellékes. Igy érthető meg, hogy §;t Kárpitos árúit bár Kitelj rfrzUtfizetfrre i 5 OÜlEjíOCt, n? ni Telefon 1203. sz. Dús választék kész díván, ottomán, matracok, .. Irjümitnc íí-zlpt garnitúrák stb. - Javitások jótállással szaksze- " HcirpilUU-UZici :: rflen és olcsón eszközöltetnek. :: Kossut Lajos-sugárut 6. szám Ú

Next

/
Thumbnails
Contents