Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-13 / 10. szám

Í.Ü3C= 101.4, január M; amennyiben bejelentette, hogy a, . Gallovics Jenő főtitkár nyugdíjaztatása ellen fellebbezést fog' beadni. Nem akartam igazgató úrnak a kérdésben irni, de kötelességem •most elmondani egyet mást, ami hiszem, meg fogja győzni Igazgató urat is arról, hogy az a Gallovics Jenő megérdemli az elismerést, aki engem arra kért. és úgyszólván arra kény szeritett, miszerint úgy a Zsiros főszámve vő úr ellen, mint az igazgató úr elleni tárna dósaimról tegyek le és bármily éles támadó sok fogják őt (Gallovicsot) érni uraságtok részéről tervezett fellépésemről mondjak le. Méltóztatott látni, hogy én alig birtam uralkodni magamon és szólásra jelentkeztem, de épen ő kért, hogy ne támadjak, ne lépjek fel Igazgató úr ellen sorompóba, mert ő a hé •két akarja. Eléggé beteggé tették a .kiáltott izgalmak . . . Hazajöttünk. Itt azoniban újra nekem jöttek azok az emberek, akik az ön ellenségei, s nap-nap mellett kapok leveleket és uj ság'-cikkeket — a Nemes-féle sajtóperre vonatkozó lapokat, — amelyeket azért küldik nekem, hogy a DMKE legújabb közgyűlésén tegyem szóvá 'és'csináljak én is országos botrányt, — mintha ez lemre a feladatunk, hogy soha ne értsük meg egymást. Engem azon ban elszomorított az a látvány, amelyet ott tapasztaltam. Nem akarom a harcot ... és inkább Igazgató úrhoz fordulok, hogy hasonlóra határazza el magát. Én is szatmári diák voltam, aki boldogult 'édes atyjának nagy tisztelője voltam és gyermekkori emlé keim diktálják, bogy őszintén tárjam fel a helyzetét, amelybe Igazgató ur belesodort atná magát a béke elleni fellépésével. Legyen vége a harcnak közöttünk, ne a gyűlölet vezesse lépéseinket, hiszen a fellebbezés úgy is el lesz utasítva, mint szabálytalant, sőt épen az ellenkező eredménye lenne, mert Gallovics kénytelen lenne Szegedre tenni állandó hivatali működését és neon menne el nyugalmasabb állás után nézni . . . Pedig a DMKE érdeke az, hogy legyen vége a személyi harcoknak. Öt teljesen beteggé tették a kiállott lelki izgalmak. Családja retteg, hogy ne érje komolyabb baj s ez az örökös rettegés a legridegebb ember szivét is meg kell, hogy hassa. Nem hiszem, hogy igen tisztelt Igazgató úr a saját magának és családjának hasonló harcokat, hasonló lelki izgalmakat akarna szerezni a felebbezés benyújtásával. Azért tehát arra kérem, vegye a levelemben foglaltakat, szivére és a felébbezésről mondjon le, amint én is lemondtam az igazgató ur elleni harcról. Tisztelő bive Hollósy István dr. 2. Madzsar Gusztáv a fenti levélre a következőkben válaszol: Tekintetes Dr. Hollósy István úrnak. Budapest, I., Táltos-utca 3. Közügyekben a nyilvánosságot szeretem. Ezért ne vegye rossz néven, ha kedves soraira ez uton válaszolok s igy hozom becses tudomására, hogy érvekben gazdag fejtegetéseit megszívlelvén, a kérdéses felrbbezést a mai napon beadtam. Makó, 1914. jan. 10. Madzsar Gusztáv, a makói áll. főgimnázium igazgatója, a DMKE csanádmegyei osztályának iigyvezétő alelnöke. Poincaré elnök a német nagykövetségen A berlini Telegraphen Union párisi tudósítója jelenti, hogy a francia köztársasági elnök a Vilmos császár születéspapját megelőző ünnepen hivatalosan meg fogja látogatni a párisi német nagykövetséget. Ez lesz az első eset, hogy a francia köztársasági elnök a német nagyköv^-'g küszöbét átlépi. A hír Franciaország és Németország politikai köreiben nagy fettfinést okoz. Feminista élet Szegeden. — Megalakult a feministák egyesülete. — (Saját tudósítónk tél.) igen szép érdeklődés mellett, a siker jegyében indult meg az a szép mozgalom, melyet lelkes szegedi asszonyok vittek el a megvalósulásig, amikor a női érdekek védelmére megalakították Szegeden a feministák országos egyesületének helyi alakulatát. Vasárnap délután a városháza közgyűlési terme színültig megtelt előkelő közönséggel; A fővárosból is érkeztek érdekes vendégek: Glücklich Vilma, az országos egyesület ügyvezető elnöke, a feminizmus magyarországi hiveinek legtiszteltebb előharcosa, továbbá Pogány Paula, A Nő ciimü szaklap szerkesztője és Spády Edit, a lap kiadóhivatalának vezetője. A mozgalom lelkes szegedi hívei közül megjelentek Jóny Lászióné. Kárász Józsefné, Domokos Lászlóné, Turcsányi Imréné, Bödő Nándorné, Juhász Erzsébet, Apor Anna dr. és Vajda Béláné, a kiknek fáradozása teremtette meg az egyesületet és akik valamennyien tanúságot tettek arról, hogy nemcsak egyesületesdit akarnak játszani, hanem komoly munkával akarják előbbrevinm a női társadalom ügyét. Részt vett az alakuló közgyűlésen Gaál Endre dr. városi tanácsos is, aki üdvözölte az uj egyesületet ós biztosította a vezetőséget a városi hatóság támogatásáról. Az alakuló közgyűlés lefolyásáról a következő tudósítás számol be: Az alakuló közgyűlést Turcsáuyi Imréné nyitotta meg. Üdvözölte a budapesti vendégeket és a megjelent közönséget. Tartalmas beszédben vázolta az alakuló közgyűlés jelentőségét, amely indulás a nagyszerű föladatok .megvalósításához. A társadalom megértő jóakaratát és támogatását kérte a feminista, egyesület munkájához. A tetszéssel fogaid ott beszéd utón Glücklich Vilma tartott emelkedett színvonalú, agitációs beszédet. A feminizmus nemzetközi kapcsolatait ismertette. A feminizmus centrumai állandó összeköttetést tartanak fönn egymással és most ujabban vidéki centrumok alakulnak, amelyek a. gócpontok utján kapcsolatban vannak a világszövetséggel. Magyarországon Budapest a feminista mozgalom gócpontja. A főváros nem valami alkalmas talaja a feminizmus csiráinak és nagy szükség van arra, hogy a vidéki városokban is szervezetbe tömörüljenek a feminizmus hivei. Aztán a feminizmus céljairól beszélt Glücklich Vilma. A feminizmus meg akarja nyitni a. lehetőségeket a nő képességeinek érvényesülésére. Megérdemelt szerephez, a megillető jogokhoz akarja juttatni a nőt a politikai, társadalmi, szociális, kulturális és gazdasági életben. Meg akarja szüntetni alárendelt helyzetét, egyenjogúságát akarja kiküzdeni. A feminizmus a gyermeknevelésen, a serdülő élet megóvásán kezdi a föladatát, A gyárakból ki akarja menteni a fiatal lányoat, akik elsenyvednek a gépek mellett. Egészséges generációt kell nevelni és ez csak ugy lehetséges, ha szervezeti erejük és szellemi készültségük alapján foglalkoztatjuk a fiatal nőket. A szociális kérdéseket általában elhanyagolják a hatóságok, mert azokhoz kevés az érzékük. A nőket kell bevonni a szociális életbe, akiknek van érzékük és türelmük a szociális problémák megoldásához. A tudományos pályákat is meg kell nyitni a nő előtt. Miért ne lehetne a nő például ügyvéd is, amikor már az orvosi, tanári, gyógyszerészi pályákat nálunk is megnyitották előtte? A nő, — folytatta Glücklich Vilma — ha lárniilyen kiváló tudásu is és mindenképpen megérdemelné, hogy a vezető tényezők sorában foglaljon helyet, tétlenségre van kárhoztatva. A szervek a használattal tökéletesednek. A társadalomnak be kell már végre látnia azt, hogy a nő már nemcsak a novellák holdvilágos estéinek ábrándozója, hanem szociális mimikára, alkotó,sokra is alkalmas, csak meg kell nyitni előtte a lehetőségeket. Zaj os éljenzés kísértő Glücklich Vilma beszédét, amely utón Kárász Józsefné beterjesztette a szegedi feminista egyesület programját és érdekes beszédben vázolta a szervezés munkáját. — A legközelebbi jövőre vonatkozó terveink mutatják — mondja — hogy munkásságunkban nem egyoldalú női érdekek, hanem az egész társadalom közös érdekei vezetnek bennünket. Céljaink megvalósítására mindenekelőtt gyakorlati tanácsadót szervezünk. Ennek munkájába kiváló szakértőket vonunk be, az intézmény pedig ingyen áli bárkinek a rendelkezésére. Az intézmény fölvilágosítást nyu.it tanulmányi, pályaválasztási, ,jogi, egészségügyi és gazdasági kérdésekben. Az egyesület anya- és gyermekvédő munkája felöleli a házasságon kívül született és a gyermekmenhelyről dajkaságba kihelyezett gyermekek fölött való fölügyeletet is. Állandó összeköttetést akarunk létesíteni a szegedi intézményekkel, amelyek az anyaós gyermekvédelmet szolgálják. Pedagógiai működésűnk föladata az iskola és a család között bensőbb kapcsolat megteremtése. A modern gyermektanulmányi szempontok figyelemhevételével szülői értekezletekét és nevelésügyi ismeretterjesztő előadásokat akarunk tartani. Foglalkozunk a szegedi lánygimnázium kérdésiével, valamint a női iparostanonciskola megvalósitásával Is. Komoly tanulmány tárgyává tesszük a nők előtt még elzárt iparágak és foglalkozások megnyitását, teret akarunk találni a speciális női képességek érvényesítésére. Behatóan foglalkozunk a dolgozó nők gazdasági érdekeivel. Szervezni akarjuk a nőtisztviselők hatalmas táborát. Részükre továbbképző tan folyamok, idegen nyelvek tanításának és munkaidejük szabályozásának gondolatával foglalkozunk. A nőmnnkás ma rabszolgája a gazdasági rendszernek. Egész sora robotol és emellett, még anyai kötelességek is terhelik. Igyekszünk megjavítani a nőmnnkás helyzetét. A cselédkérdés problémáját is fökzinen tartjuk. Ifjúsági csoportokat szervezünk a szociális munkairánti érdeklődés fölkeltésére. Egyesületünk politikai bizottsága állandóan figyelemmel kiséri a hazai és külföldi törvényhozásnak a nő helyzetét érintő ősz szes mozzanatait. .Miniden alkalmat megragadunk, hogy a nő egyenjogtusitásának a jogi és politikai élet minden terén kellő érvényt szerezzünk. Kárász Józsefné gondos készültségit szép beszédét lelkes tapsokkal fogadták. Gaál Endre dr. ikulturtanácsos a város nevében üdvözölte a feministákat. Pogány Paula, A Nő cknii folyóirat szerkesztője a lap terjesztése érdekében tartott beszédet. A tisztviselői pályán lévő nők nevében Bödőné Trinszk Paula baszólt. Utána a nőtisztviselők nevében Juhász Erzsébet mondott valóban formás, nagy tetszéssel kisért 1 leszedek A közönség nevében Krausz József dr. üdvözölte a feministákat. A szegedi feminista egyesület tisztikarát a következőképpen alakították meg: Elnök Jóny Lászlóné. Ügyvezető társelnök Turcsányi Imréné. Alelnökök Domokos Lászlóné és Bödőné Trinksz Paula. Titkár Kárász Józsefné és Kovács Margit. Jegyzők Vajda Béláné és Erdélyi Jenőné. Ellenőr Vig Sándorné. Pénztáros Juhász Erzsébet, Számvizsgálók Székely Vilimosné, Hollós Józsefné és Krausz Bella. Jogtanácsos Papp Róbert dr. Könyvtáros Apor Anna dr. Választmányi tagok: lovag Worzikovszky Károlyné, Holtzer Jakabné, Polgár Lászlóné, Nónay Dezsőné, Orkonyi Edéné, Kószó Istvánné, Beregi Béláné, Engel Lajosul Vajda Sándorné, Vas Flóra, Pap Róbert né, Kiss Mórné, Székely Mariska, Benedikt Ferencné, Ders/ib Béláné, Stern Szerén, Beregi Gyuláné, Klug Petemé, SzalxS Gyuláué, Berger Vilma, Tel hisz Lazámé, Csontos Imréné, Kellner Jenny, Szivessy Lehelné, Hollós Jó-