Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-13 / 10. szám

1914. január !3. DÉLMAÖYÁBOfiSZAG 3. tagja, Balassa Ármin dr. és Kovács István tagságukról lemondottak. Szóba került az­tán, bogy mit csináljon most a tanács; a le­mondották helyébe uj embereket válasszon, vagy várjon, amig tovább fejlődnek az ese­mények. Á tanács a lemondott tagok helyébe ujakat választ. Ugy hírlik, hogy Meák Gyu­la is lemond tagságáról. A belügyminiszter és a szegedi kórház. — Leckéztető leirat. — Sok a kiadás. — Mindent a város terhére. — Az uj kórház ügye a januári közgyiiiésen. — (Saját tudósitónktól.) A város tanácsa és közkórház tisztviselői aligha köszönik meg azt a leiratot, amelyet a belügyminiszter a kórház 1914. évi költségvetésével kapcsolat­ban hétfőn. küldött a városnak. Először is közli a miniszter, hogy a kórházi költség­vetésből mindenféle illetményt, amit a köz­gyűlés a kórházi alkalmazottaknak megsza­vazott, törölt, de törölte a kórházi tisztvise­lőknek még a családi pótlékait is. Azután re­dukálja a kórház kiadásait az egész vonalon s amit csak lehet, a város közönségének a terhére hárít. A fogyasztási cikkekre, iroda­szerekre, fűtésre előirányzott összegeket csökkenti, ugy szintén, lényegesen redukálja a gyógyszer- és épületien tartási költsége­ket is. A kórházi bizottság aszfalt gyalogjárót csináltatott a kórház előtt 3301 korona költ­séggel. Ennek a kifizetését is a városra 'há­ntja a miniszter; a kórház egészségtelen kórtermeiből sok beteget kellett kitelepíteni, akiket magánházakban helyeztek el. Rérösz­szeg óimén 8000 korona szerepel a költség­vetésben, ezt is a várossal akarja megfizet­tetni a miniszter; a kórház sokszor pénzza­varban van, kifogy a készpénz s a legszük­ségesebb cikkek 'beszerzésére a várostól kér pénzt kölcsön, hogy majd a miniszter vissza­fizeti. A mult évben mintegy százezer korona kölcsönt vett igénybe a kórház a várostól, amelynek a kamatai 4400 koronára szapo­rodtak. Ezt is beillesztették a kórház költ­ségvetésébe, a miniszter azonban most kije­lenti, hogy ezt sem hajlandó megtéríteni. Van aztán még egy érdekes passzusa a leirat­nak: a kórházi élelmezéssel nincs sehogy se megelégedve a miniszter. Sokallja az ellátás­ra fordított kiadásokat is és megjegyzi, hogy azelőtt kevesebbe került a kórházi betegek és alkalmazottak élelmezése. A miniszter leirata, amely csaknem ele­iétől végig kifogásolja a kórház költségveté­sét, szórói-szóra a következő: A városi közkórház 1914. évi költség­vetésében a napi ápolási dij által fedezendő 233,583 korona szükséglet elosztva az alapul vett 104,300 ápolási nappal, ápolási dijul 223 korona 95 fillér jelentkezik s igy azt pá­ros fillérekre kikerekítve, 2 korona 24 fillérben azzal állapitom meg, hogv a kikerekitésböl eredő 5 fillér a tartalékalap gyarapítására tesz fordítandó. Ü A költségvetésre vonatkozólag a követ­kezőket jegyzem meg: A tisztviselők illetménye az 1913. évi költségvetés során megfelelően rendeztetvén, minden ujabb illetményt az 1914. évi költ­ségvetésből töröltem. Töröltem a családi pótlékra fölvett ösz­szegeket is, mert az 1912. évi XXXV. t.-c. a városi közkórházi tisztviselők részére ezen pótlékot nem biztosítja. A három évi átlagra való figyelemmel az irodaszerekre, fogyasztási cikkekre és fülés­re előirányzott 900—900 és 21000 koronát 800—800, illetőleg 19600 koronára apasztot­tam, gyógyszerekre és épületifentartásra pe­dig 32000, illetőleg 13301 korona helyett a folyó évi hitelnek megfelelően 28000, illetőleg 9000 koronát engedélyezek. Az épiiletfentartási rovatra vonatkozó­lag még megjegyzem, hogy a kórház előtt készített aszfaltjárda 3301 korona költsége nem a napi ápolási dijat, hanem a kórháztu­lajdonos várost terheli. Vegyesek rovatán a folyó évi hitelt 700 .koronával meghaladó 5400 koronát irányoz­tam élő 19400 korona helyett és megjegy­zem, hogy a kórház részére kibérelt magán­ház 8000 korona bérösszege a folyó évi ren­deletem érteimében a város háztartását ter­heli, a város által nyújtott időleges kölcsön kamatai cimén felszámított 4400 korona pe­dig, amint az a város közönségével az 1913. évi költségvetés során az 1912. évi rendele­temben közöltetett, a kórházi költségvetés­ben nem szerepelhet. Dacára a kedvezőtlenebb uj élelmezési szerződésnek, az ápoltak és alkalmazottak együttes élelmezése naponként 90 fillért, a mit kellő, a betegek érdekeit azonban még sem sértő takarékosság mellett elegendőnek tartok és ez alapon 104,300 nap után 93870 koronát irányozok elő u magas összegbe föl­vett 105,834 korona helyett. A többi rovatokban szereplő összegeket változatlanul meghagyva, a költségvetésre vonatkozó közgyűlési határozatot a fentiek értelmében hagyom jóvá. A miniszter helyett: Horváth Emil, államtitkár. Itt emlii't'jük meg, hogy még ebben a hó­napban ismét aktuálissá válik az építendő uj kórház ügye is egy előterjesztés kapcsán, a melyet a tanács a januári közgyűlésnek tesz. Az uj kórház terveit ugyanis, amelyeket Korb Elóris dolgozott1 ki, a belügyminiszter csak elvben hagyta jóvá és annak idején leirt a városhoz, hogy a terveket az ő intencióinak megfelelően változtassa meg ugy, hogy a kórház fölépítése kevesebbe kerüljön. A ta­nács fölülvizsgáltatta a terveket és arra a ta­pasztalatra jutott, hogy egy hatszáz ágyas, modern kórházat, amelynek keretén belül kiilön pavillonjuk lesz a tüdőbetegeknek, gaz­daságosabban és célszerűbben fölépíteni, mint a Korb Elóris tervei szerint, nem lehet. A ta­nács tehát azt javasoltja majd a januári köz­gyűlésnek, irjon föl a belügyminiszterhez, hogy az eredeti terveket változatlanul hagy­ja jóvá. A tanács álláspontja az, hogy akkor, ha majd a jóváhagyás megtörténik, kell gon­doskodni a kórház építési költségének fede­zetéről. Tisza Zágrábban. Zágrábból jelentik: Tisza István gróf miniszterelnök e hónap 15-én fogja meglátogatni a horvát fővárost. Tiszteletére a Nemzeti Szinházban díszelő­adás keretében szinre kerül a „Báró Trenk" cimü operett. A képviselőház ütése, — Sajtóvita. ­(Saját tudósitónktól.) A karácsonyi és újévi szünet után ma tartotta a képviselőház első ülését, napirendjén a sajtójavaslattal. Az ülésre minden oldalról szép számban vo­nultak föl, bár az ülés semmi különösebb ér­dekességet sem igért. Nagy reklámja volt a mai ülésnek az a néhány lovascsendőr, aki tegnap késő este portyázott a főváros ut­cáin, ma azonban a Ház tájékán nem voltak láthatók. Itt egy rendőrtanácsos intézkedett a megszabott1 rendőri kirendeltséggel. A Házban már féltíz órakor ott volt Beöthy László elnök, csakhamar megjöttek az elnökök is és tiz órakor megérkezett Ti­sza István gróf miniszterelnök, aki a munka­program dolgában hosszasan tanácskozott az elnökséggel. Néhány perccel "negyed tizenegy óra után harsány éljenzés hangzott föl a jobb­oldali folyosón. Az ünneplés Khuen-Héder­váry grófnak, a munkapárt elnökének szó­lott, aki megérkezve igy mutatkozott be: — Van szerencséin bemutatkozni uj sze­repemben, én vagyok a frondőr. — Olvastuk, kegyelmes uram, — mon­dották a körülállók — ugyancsak kuruc el­lenzéki lettél. — Igen, magam is értesültem róla az el­lenzéki lapokból, — válaszolt nevetve Hé­derváry. Közben a miniszterelnök is kijött az el­nöki szobából és a vidám csoporthoz csatla­kozott', amely még sokáig mulatott a Héder­váry gróf frondőrködéséről szóló híreken. Héderváry Károly gróf különben már tegnap megérkezett Budapestre és este részt vett a Hungáriában a szokásos vacsorán, amelyen a párt egysége fényesen dokuinentálódott. Az aktuális pdli'tika kérdéseiről alig esett szó. Az ellenzéki folyosó kezdetben csöndes volt, mert a képviselők jelentékeny része Pestmegye közgyűlésén vett részt. Tiz óra után megérkezett a Házba Apponyi Albert gróf, .aki közölte, hogy a román paktum dol­gában interpellációt jegyzett be a szerdai ülésre. Megérkezett Andrássy Gyula gróf és Justh Gyula is. A jobboldali folyosón élénk érdeklődést keltett annak a Ilire, hogy Apponyi Albert gróf a román tárgyalások dolgában interpel­lálni fog. — Csodálatos, — mondották, — hogy az ellenzék ily buzgón veri félre a harangot amiatt, hogy a kormány szóba áll.a romá­nokkal. Hogy a tárgyalás milyen mederben folyik,, erről senki kívülállónak nem lehet még ma biztos információja, « tiltakozás te­hát tisétán annak a ténynek s%ól, hogy a kor­mány egyáltalában szóba áll a románokkal, azokkal a románokkal, akiknek az ellenzék még az aradi választási mozgalmak idejében is, eget és földet igért. Tizenegy óra után érkezett meg a kép­viselőházba Polónyi Géza. majd Zichy Ala­dár gróf és ugyanekkor érkezett ide a hire annak, hogy Kossuth Ferenc állapota rosz­első kézből, nagy választékban csakis az sm-- •­Tisza-Lajos körút 19. szám alatt p kaphatók, esetleg részletfizetésre

Next

/
Thumbnails
Contents