Délmagyarország, 1914. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-11 / 9. szám

10-14. január 11. jüifiiift'jfnn i ­DFLMA.GYAROBSíSAÖ hogy a parlamentnek távolról sem volt in­tenciója, akként/ rendelkezni, hogy ugyanan­nak a községnek a képviselőtestületében a férj te, meg a feleségnek a nu.'ghatalmazotija is, külön-külön gyakoroljon jogokat, aminek eredményeképpen aztán a törvényjavaslat­nak említett 32. §-a az eredeti szövegben emelkedett törvényerőre. Ez a törvényhely pedig kifejezetten kirekeszti a férjes nőket az adó alapján létesült képviselőtestületi tagság viseléséből. Ha már most ezen a té­ren igy áll a dolog, a közigazgatási bíróság elvi álláspontja szerint nem leint az más­ként a községi választói jogosultság szem­pontjától sean, amiből következik, hogy e tekintetben a férjes nő az n.iójia révén a fér­jétől különálló jogokat nem gyakorolhat. De különben is az állandó joggyakorlat követ­kezetesen kiizárja a férjes nőket a meghatal­mazott utján való községi választói jog tény­leges gyakorolhaitásából, ami csakis a fentebb előadott analógiái jurás szerinti törvényma­gyarázat helyességét bizonyltja. A másik legutóbbi elvi határozat a keres­kedelemügyi minisztérium alkotása. Ez a döntés egy felmerült konkrét esetben már feltétlenül megadja a nőknek a szavazati jo­got. Igaz, hogy egyelőre csak az ipartestüle­ti tevékenység szűk korlátai között. De ami fő: mégis csak megadja a elvégre, haladás ez magában véve is, legalább egy csigaló­péssel előre a cél felé. A miniszteri kijelen­tés szerint ugyanis az 1884. évi XVII. t.-cikk 129. §-a értelmében az ipartestületi alapsza­bályok nem tartalmazhatnak semmi olyat, ami az egyes tagokat a törvény szerint őket megillető jogok gyalcorlatában megszorita­má, vagy akadályozná. A törvény 1.33. §-a érteimében a testületibe tartozó - minden ipa­rosnak, aki a politikai jogok gyakorlatától felfüggesztve nincsen, szavazati joga van. A törvény tehát a szavazati jogot minden korlátozás nélkül valamennyi tagnak, tehát a nő tag oknak is megadja; a törvény 129. §-ába ütköznék e szerint, ha az alapszabály ennek a jognak a gyakorlását a nőkre vo­natkozóan oly módon korlátozná, hogy ezt a jogukat egyedül csak meghatalmazott utján gyakorolhassák. Müvészestély a Tiszában. — A zsidó nőegylet jótékonycélu estélye. — (Saját tudósítónktól.) Ragyogó képet mutatott ma este a Tisza-szálló nagyterme, hol a szegedi zsidó nőegylet rendezett fé­nyes sikerű müvószestélyt fővárosi művé­szek közreműködésével. A rendezőség élén özvegy tloltzer Jakabné úrasszony, a párat­lan agHjiásu elnöknő állott, ami már magában ; véve a legteljesebb sikernek garanciája. Az egybegyűlt díszes közönségnek finom mii­élvezetben volt része, amiért kétségtelenül elismeréssel adózott a lelkes rendezőségnek és tekintélyes összeggel adakozott a jóté­kony célra. A mü vészes tél yt Faragó Jenő fővárosi hir'lapiró vezette be ötletes konferánsszal. El­mondta benne, hogy évtizedekkel ezelőtt vé­letlenül került Szegedre, itt pénztelenül kó­borolta be az utcákat és az egyik szegedi szerkesztőségben Békéit Antal volt az, aki tá­mogatásban részesítette s újságíróvá ütötte. Majd R. Gombaszögi Frida és Hegedűs Gyula adtak elő egy kedves Molnár Ferenc­féle apróságot. Két színész beszélget a szín­ház kapuja előtt abban a stílusban, melyet csak Molnár tolla tud visszaadni. A közön­ség tüntető tapsokkal ünnepelte Hegedüst, a magyar színművészet büszkeségét és a fenomenális szépségű vendégmiivésznőt, aki külön is adott elő két verset: Petőfi és Szép Ernő két pompás alkotását. Gombaszögi Frida ma fogalom egyéniségének stílusával. Frenetikus tapsokat aratott a szegedi közön­ség előtt, mely a színpadon szeretné őt mi­előbb viszontlátni. Majd Hegedűs Gyuláné mutatta be a tangót a fővárosból hozott táncosával, rend­kívül Ízlésesen. A közönségnek annyira tet­szett mindvégig decens, pompás tánca, hogy •két izben is megismételtette. Ezután Hegedűs Gyula és Gombaszögi Frida léptek a dobogóra, akik ezúttal Fa­ragó Jenőnek ötletes páros jelenetét adták elő nagy tetszés mellett. Végül Hegedűs Gyula mondott el a színészetből Vett, finom hu­moru történeteket állandó derültség közben. Tizenegyre járt az idő, mikor véget ért a műsor, mély nem annyira tartalmával, mint' a vendégszereplő művészek egyéniségével kötötte le a közönség érdeklődését. Azután táncba kezdett a fiatalság és reg­gelig kitartott Urbán Lajos muzsikája mel­lett. A táncok között feltűnt Donuin Má­tyásné graciózus tangója, melynek sok né­zője akadt. A jelenvolt szép asszonyok és leányok névsorát a következőkben közöl­jük: Asszonyok: özvegy Holtzer Jakabné, Vasa Károly né, Vajda Sándorné, dr. ACJS Vilmosné, Kis Mórné, özvegy Biodl Adolifné, dr. Pollák Lajosné, Reitzer Lipót né, dr. Va­dász Jánosné, Grüuwald Lipótné, May Fe­rencné, May Gyuláné, Jony ezredesné, Fluek Dezsőné, dr. Jedlicska Béláné, dr. Kőhegyi Lajosné, dr. Király Károlyné, dr. Leitner Vilmosné, dr. Gaál Endréné, Kiss Fercncné. Vajda BélAné, Erlich Jenőné, Járay Dezső­né, dr. Szivessy Lehelné, özvegy dr. Szives­sy Lászlóné, Biró Benőné, Pozsgay Károlyné, dr. Cserő Edémé, Tauszig Lajosné, dr. Balas­sa Arminné, Reitcr Izsóné, Mezei József né. Kiss Arnoldné, Singer Antalné, Alföldi Ká­rolyné, dr. Mikosevich Kanutné, Schaffer Mórné, Bartos Lipótné, Weisz Mihály.né, dr. Regdon Károlyné, özvegy Lőwinger Sala­mon né, dr. Sehreitór Fülöpné, Bokor Emil­nó, Bokor Mihálynó, dr. Holló Samuné, dr. Bodnár Gézáué, dr. Krausz Edéné (Buda­pest), dr. Berger Mórné, Szolga Istvánná, dr. Baseli Forencné, Rósa Lajosné, dr. Or­konyi Edéné, Schorr Ottóné, Boek Antalné, dr. Klein Mórné, Gliiekstahl Lajosné, dr. En­gelmann Jenőné, Steáner Sománé, dr. For­ibáth Leóné, dr. Székely Vilmosné, Grnbor Zsigmondné, dr. Békey Nándorné, Kiss Dá­vidné, Singer Jenőné, Bőbm Sándorné, özv. Pick Márkné, Pollák Sándorné, dr. Balogh Marcellné, özvegy Rósa Jánosné, Schwarz Henrikné, Domán Má4 ásné, Luikács Lu­kácsnó, László Ákosne, Tóth Péterné, dr. Fischer Marcellné, Berger Lajosné, Wá­moseher Béláné, Vajda Imrémé, Ladányi Mórné, dr. Rarta Dezsőmé, Lövész Antalné. Szivessy Tiborné, Aczél Sománé, dr. Widder Bertalanná, Patzauer Sándorné, özvegy Patzauer Miksámé, Sreiuka Frigyesné, Kup Gyuláné, dr. Boros Józseifné, Fonyó Sománé, M'üller Jánosné, Lócz Gyuláné, dr. Rósa Izsóné, Geigner József né, Gerle Jcnőué, dr. Papp Róbertné, Woif Miksámé, Fischihaf Sa­muné, Torlay Arthurné, Rózsi Mihálynó, Ró­zsa Ernőné, Sugár Sándorné, Winkler Jó­zsefné, Rosenherg Zsigmondné, dr. Somogyi Szilveszfcerné, Landestórg Dezsőné, dr. Szi­geti Sándorné, Pataki Sinnonné, Fellegi La­josné, Árvay Kálmánná, Griiner Gézámé, Solti Károlyné, Vén Andrásné, dr. Sirchick Györgyné, Schvoy Kálmán né, Wagner Gusz­távné, dr. Erdélyi Jenőné, Nónay Dezsőné, dr. Faragó Ödönné, Kárász József né, dr. Fal­ta Marcellné, bástyái Iloltzer Tiivadarné, bástyái Holtzer Aladárné, bástyái Holtzer Emil né, Fischer Ignácné, Duschak Henr ikné, dr. Faragó Józscfné, Winkler Mihálynó, dr. Reiner Mórné, Balogth Károlyné, dr. Rotten­tórg Pálné. Irányok: Jény Médi, Szarvody Biimbi, Jedlicska Gizi, Járay Böske, Deutsoh Olga, Békcfl Böske, Fonyó Manci, Abaffy Rózsika, dr. Várady Böske, Fisdhbof Agi, Fisokof Margit, bástyái Holtzer Mancd, Mikosevich Mici, Gomöri Vilma, Krausz írnia, Kugel Irénke, Berger Böske, Beck Gizi, Ladányi QLmby, Wetes Alice, Fodor Ilonka, Kelen Aranka, Piek Margit, László Cica, Aczél Miiry, Kiss Otty. timmaaaauataauabisjiciiiabktamiaiiaaiiaatibaibss* Wodiáner ügyvéd ismét megkezdte működését. — Szegedi kereskedők panasza. — (Saját tudósítónktól.) Annak idején so­kat foglalkozott a Déhnagyarország Wodiá­ner Sándor dr. volt szegedi ügyvéd dolgai­val, amelyek közül az Inczédi Árpáddal együtt viselt ügye keltett niagy föltűnést. Mint emlékezetes, Inezédi Árpád mérnöknek adta ki magát és megkérte Sánta András va­gyonos alsóvárosi gazda leányának kezét. Wodiáner ügyvéd, aki Inczédinek barátja és egy tón jogi tanácsadója volt, mindent elkö­vetett, hogy a házasság létre jöjjön, a vőle­gény-jelölttel ő maga is elment a menyasszo­nyos házhoz és ott a házassághoz való bele­egyezési-e igyekezett rábeszélni Sántát. A gazda azonban még jókor tudomást szerzett arról, hogy Inczédi sóba nem te volt mérnök és mivel néhány száz koronája imár bánta az „ügyet", megtette a bűnvádi följelentést Inczédi Árpád és Wodiáner Sándor ellen. Annak idején részletes tudósítást közöl­tünk a törvényszéki tárgyalásról is, amely­nek vége az lett, hogy Wodiáner kikerült a csávából. Még egy ideig az ügyvéd Szegeden maradt és néhány becsületsértést pőrének le­bonyolítása után, amelyek mind kellemetlen utóizt hagytak lüitra, szép csöndben eltávo­zott Szegedről. Budapestre imént lakni, ahol egy ügyvédi irodában kapott állást. Wodiáner távozása igazán nem zavart nagy vizet Szegeden, ügyfelei már okkor alig voltak és akikkel még összeköttetésiben is állott, azoktól már régen felvette a neki járó pénzeket, — némi kis kölcsönnel meg­toldva. Hitelezőin kiviil tehát egész mosta­náig senki sem törődött vele, a napokban azonban ismét aktuálissá vált személy". Spéci Lajos szegedi órús-anester január 3-án sommás keresetet kapott a budapesti IV. ke­rületi járásbíróságtól. A sommás keresetbon az áll,, hogy Wodiáner Sándor dr. ügyivéd, budapesti lakos (Podmaniczky-utea 27. szám alatt lakik) 45 korona 30 fillér és járulékai iránt sommás pört indított Spécz ellen. A já­rulékok már eddig, 28 korona 40 fillért tesz­nek ki, pedig csak most kapta kézbe a keres­kedő az első értesítést. A kereset hátlapján „költségjegyzék" cim alatt csak annyi van, hogy Spécz egy szegedi kereskedő elleni som más pőréből kifolyólag, Wodiáner biróilag megállapított 45 korona 30 fillért követ"! Spécztől. Az órás-mester nem kis csodálkozással vette a keresetet. Azt mondja, liogy egy fil­lérrel sean maradt adósa Wodiánernek, aki nem is volt ügyvédje; csak egy alkalommal elment vele egy járásbirósági tárgyalásra és akkor te megfizetett neki érte. Föl van na­gyon háborodva Wodiáner ellen, mert most kénytelen ügyvédhez fordulni, ha a pört el nem akarja veszíteni, ami költséggel jár. Ilyen meglepő keresetet nemcsak Spécz kapott, hanem Tamásy György szegedi ci­pész is. Tamásyt 50 korona ós járulékai (28 korona 40 fillér) erejéig pörölte be Wodiá­ner, azzal az indokolással, hogy Hadrik An­na volt szegedi színésznő és Kern Lajos volt szegedi közjegyző ellen megállapított pürköltsóg az 50 korona. Tamásy szerint egy fillér sem jár Wodiánernek; irása is van

Next

/
Thumbnails
Contents