Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-10 / 287. szám

\ Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefon-szám: 305. Szeged, 19(3. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K12-negyedévre K 6-— egy hónapra K 2-Egyos saáffli Ara 10 Sllér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K14.— negyedévre K 7*— egy hónapra K 2-40 Egyes szán ára 10 fillér. Kii ,1 Kárász-utca 8, Telefon-szám: 305. II. évfolyam 287. szám Szerda, december 10. Berchtold a balkáni háborúról. A )delegáció mai ülésén Berchtold -Lipót gróf a következő beszédet mondotta el, magyarul: — Apponyi Albert gróf bizottsági tag ur ő nagyméltóságának december elisején hozzáim intézett interpellációjára óhajtóik válaszolni. A bizottsági tag ur azt kivánja, hogy expozémat, amely ő szerinte hiányos, kiegészítsem és pedig a két balkáni háború előzményeire nézve, különösen tekintettel a balkán-szövetségre vonatkozó publikációkra is, amelyek nemrég napvilágot láttak. Továbbá azt kérdezi a t. bizottsági tag ur, hogy mit tettünk a második balkáni háború megakadályozására? Mindenekelőtt legyen szabad ' egy -megjegyzést tennem arra a vádra, hogy expozém .hiányos. A delegáció utolsó ülése óta annyi történt s oly fontosaik ezek iaz események, hogy azoknak teljes fölsorolása valóban túlhaladná egy expozé keretét. Hogy kosziderációk vannak, amellyel a nyiitszivüségnek határt1 szabnak, azt az interpelláló ur maga is elismeri. 'Ugy gondolom azonban, hogy a külügyi albizottságban annyi kérdésre feleltem, hogy az események általános képe talán iki van egészítve az óhajtott irányokban. Ami a bizottsági tag ur által tett konkrét kérdéseket illeti, van szerencsém válaszolni, hogy igenis törekedtünk a többi nagyhatalmakkal együtt az első balkáni háborút megakadályozni. Tudvalevő, hogy a balkáni szövetségesek, amikor a háborúra készülődtek és a portára nyomást igyekeztek gyakorolni, azt .hirdették, ihogy céljuk nem egyéb, mint fajrokonaik helyzetének javitása Törökországban, különösen pedig Macedóniában, ahol akkor először egyesültek az összes egymással ellentétes propagandák a török rezsim ellen. Hogy a balkáni államok eme törekvése könnyen vezethet háborúra a törökök ellen, e felől már régebben tisztában voltam és újból utalok arra, hogy már az -utolsóelőtti delegációban a politikai szituációt, amiért szemrehányásokban is részesültem, hogy tulsötét színeiket alkalmazok. Közben azonban a feszültség 'Törökország és a balkáni államok között efő•sen fokozódott. Hozzá jöttek még az ozmán birodalom belső válságai, igy elsősorban az albán fölkelés és a vérengzés Kocsanában. A béke megóvása érdekében mult évi augusztusban a nagyhatalmaknál akciót kezdeményeztem, avégből, hogy a magas -porta alapos reorganizációrus intézkedé-sekre indittassék nemzetiségei érdekében. Ily reformok végrehajtása az alapot, a melyen a Balkán államai a részükről tervezett akciónál állottak. Ebbeli fáradozásunk azonban csak az esetben lehetett sikeres, ha ez a reorganizáció gyorsan vétetik foganatba. Az energikus intézkedések helyett, amelyek még megakaszthatták volna a gördülő követ útjában, azonban csak kapkodást és Ígéreteket, félintézkedéseket tapasztaltunk. Ez a várakozás addig tartott, mig az események megelőzték a huza-vonát és Európa a kitört háború ténye előtt állott. A monarchiának augusztusban megindított akciója nem vezetett arra az eredményre, hogy elejét vegye a háborúnak, mindazáltal egy haszna volt: az ugyanis, hogy a kabinetek egymással bizonyos eszmecserében állottak. Aimi a Matin publikációját illeti, természetszerűen arról bem kaptunk hivatalos értesítést és igy magunknak kellett, ugy, ahogy tudtunk, képet alkotni a helyzetről. Az akkori szituációban nem .mehettünk tovább a béke fentartására irányuló törekvéseinkben, mert különben kénytelenek lettünk volna ellentétbe jutni saját tradicionális politikánkkal, tudniillik, hogy a Szinéziusz utja. Irta: Karinthy Frigyes. Santa Maria eltűnt a láthatárról, Szinéziusz, az alkimista és két tanítványa, Ya.mez és Paracelsus pedig a vitorlás bárka kormánypadkáiára ültek és ugv bámulták a forgó vitorlát. Északnyugatnak fordult a bárka; a nyugati láthatáron halványfehér ,sáv bukdácsolt a növekvő dagályban; az U.i Föld, amit noliány órája látott meg Kolumbusz a Santa Maria fedélzetéről. Szinéziusz legyintett a kezével' és rajongó, sötét tekintetét mint valami bűvös, fekete sátrat borította az ifjak fölé. — Megbántátok, hogy otthagytátok őt* és velem jöttetek? — kérdezte aztán, szánalommal. A tanítványok hallgattak. — N-e Miietek, — szólt nékik. — Az ö Uj Földje nem volt méltó mi hozzánk. Nem, nem tűrhettük, ugy-e, hogy nelkik l-egyen igazuk: a börtön tartóknak. Föld és megint Föld!: ostobaság. Uj Földnek nevezik majíd: én. pedig azt mondom nektek, hogy nem találnak ott serrfmí ujat. Aranyat találnak a földben és vörös embereket, akik mégis hozzájuk hasonlatosak. Megismerik beszédjüket -és szorgalmas kis hajók indullnak meg Európa partjairól, hogy birtokba v-egyék az u)J természetet. A n-émet pozitivisták, Galileisták és fizikusok pediig elégedetten dörzsölik .majd a tenyerüket: iim-e a teória tudom'óbynyá lett, kemény teke a Föld s mi kicsiny kukacok rajta, akik születtünk, hogy együnk a sajtból s aztán porrá legyen, mindenünk, amit emberről tulduhk: a test. Nem kell — nekik adom. Otthagytam őket. Nekik adom az Uj Földet s az egész Földet, mely gömbölyű s körülzárt-. Hiszek az én- mestereimnek 'Ari-stotelesnek, a derűs bölcsnek, ki a légnemű nőkről beszélt — hiszek János evangélistának, aki látta megnyílni az eget s a Hétszarvu Bárányt is -látta — hiszek Aí;bertus Maigh-usnak s Hierm-es Trism-egistosn-a'k — és hiszek a Messzeségbe, amelynek nem lehet határa, aminthogy niincs határa a képzeletnek, mely az ő sízülötte. A tanítványok hallgattak. — Hát elfelejtettétek? — mondta Szinéziusz alázatosan és szinte könyörögve — elfelejtettétek a stuttgarti éjszakákat? Elfelejtet tétek .a zöld kohót, aminek fenekén kékeszölden csillogott a Magisztérium? Nem 'hisztek nekem-? Nem hiszitek el, hogy elér^ jlük a Kristály-eget? Alkonyodott: sz-ent Elm tüze újra fö-1lobogott a vii'torlacstiicsokon. — Itt az elixír — mondta Szinéziusz és fölmutatta a fiolát, — Ne írigyedjétek Kolumbuszt és társait: meghűlni menték az U-.i Föld porába. Sívó homok várja őket; nappal és éj sziabályos váltakozása, mig el nem következik az utolsó nappal és utolsó éjszaka. A m-i utunk pedig elvisz minket ezen az Óceánon,. Hat hónapiig megyünk mlég s naponta iszunk a bölesiek vizéből. S ekkor hangosiabban halljuk azt a zenét — s ekkor fölkel a nap utoljára és nem nyugszik le többet: s -nincs többé alkonyat, Ó Paracelsus! S ifjan és halhatatlan testtel, halhatatlan .lélekkel folytatjuk utunkat a légtengeren és. hatszáz 1913. íiii december hí ís-én. TlSMú Jegyek kaphatók VARNAY L. KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN SZEGEDEN, Kárász-utca 9. Telefon: 81. szám.