Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-07 / 285. szám

DÉLMAGYAR0R5ZÁ0 1913. december 7. va. Azt panaszolja ez a Nagy Julianna, hogy valósággal ő tartotta ki Nagy Zoltánt/ hozzá l>ejárt miég a plébániára ás, ahol ő szolgált és ahonnan egy ízben Henny káplán kiutasította, mondván: néki, hogy nem szégyelli magát báró létére oda járni egy cselédhez. Ezekre vonatkozóan kérem Nagy Juliannát (Szegfü-utoa 2. szám, Szakáll József dr. ás Sass Lajos rendőrkapitányokat, Déry Jenő kereskedőt ós Henny N. belvárosi káplán szegedi lakosokat kihallgatni. A negyedik pontban elmondja a kereskedő, hogy Nagy Zoltán, Wolper Lili francia nevelőnő lakására csalta el feleségét, nem törődve annak hírnevével és a nevelőnő utján levelezett vele, mert a feleségét franciául tanitatta. Az ötödik pomtbaM egy levelet matat be Lemle, melyet Nagy Zoltán feleségéhez intézett, Ez a levél azt igazolja hogy Lamle feleségének pénze, ruhája, ágyneműje és edényei Nagy Zoltánnál vannak. Ugyanebben a levélben a biró célzást tesz a pénz felhasználására, irván, hogy sok adóssága van és hitelezői zaklatják. Majd szórói-szóra a következőiket tartalmazza még ez a pont: tanyán, mellyel engem el lehet hallgattatni, hogy csalási fel jelentést eszelt ki ellenem a tanyára mellyel engen el lehet hallgattatni, mert üzletemet is zár alá yéteti. Tehát anyagi romlásomon fáradozik csak azért, hogy attól esetleg megijedve, az ő viselkedését né hozzam napvilágra. Diadalmasan mondja éhben a levélben, hogy 4 napi munkája volt ennek a csalási feljelentésnek a kieszelése. Tanuk kioktatásával is foglalkozik Nagy Zoltán ur ebben a levélben, amikor azt írja, hogy agyon leszek ütve, ha feleségeim és dr. Kormányos ugy vallanak, hogy azért hagyott el engem a feleségem, mert sógoromat megcsaltam. Igazán kiváló biró lehet Nagy Zoltán ur. Elmegy a feleségem után a sógorom pusztájára, ott tölt 4 napot a feleségemmel együtt. Ez alatt az idő alatt kieszel ellenem egy csalási históriát, hogy aztán az ő büntető ügyében erre a csalási esetre hivatkozhasson. Hogy pedig biztos legyen az általa kigondolt eredmény, azt is leírja, hogy mit valljanak majd a tanuk az ő saját ügyében, — hogy ily módon agyon legyek ütve. Vallóban nemes gondolkozás egy magyar bírótól." AhModik pont és a hetedik pont igy szól: „Egy u,rá nőt egyenesen felkért, hogy feleségemet beszélje rá, hogy engem hagyjon el. ízlés dolga, hogy ilyen ügyben még közbenjárót is igyekezik szerezni. De az már nem bi rához méltó eljárás, hogy azzal az üzenettel vezette félre a feleségemet, hogy néki 8000 korona fizetése van, dé ősszel1 bizonyosan táblabíró lesz, örököl is 100.000 koronát, tehát sokkal kíilömb életet biztosit feleségemnek, mint ón. — Végül az sem bíróhoz méltó eljárás, hogy birótársának véleményét levélben közli magánposta utján, a kedvesével. Már- pedig a csatolt fényképes levél igazolja, hogy Nagy Zoltán ur a birótársának bizalmas köziérét nyomban postám tette, még pedig mint látható olyan postám, hogy fényképező gép elé került a bizalmas közlés. Ezenkívül még egy vádpont van, amely a „Pesti Tükör" cimü volt fővárosi estilapban jelent meg egy nagyobb cikk keretében. E szerint Nagy Zoltánnak egy szegedi urileány öngyilkossága körül i,s bizonyos szereplése volt. Még kát vádpont van, ezeket azonban nem ösmerjük. A szegedi ítélőtábla fegyelmi . bírósága ma délelőtt tárgyalta ezt az ügyet és a fő- f iígyész indiitvámyara elrendelte a fegyelmi ' . vizsgálatot Nagy Zoltán törvényszéki .biró ellen. A fegyelmi tanács ülésén Vén András táblaelnök elnökölt,, részvettek a tanácsban Csizinszky Ágoston referens biró, Kanyó Lar jos, Griin József ós Molnár Elemér. A táblaelnök a vizsgálat lefolytatásával megbízza az egyik táblabírót, akiinek több tanút kell kihallgatnia, azonkivüi áttanulmányoznia azokat az iratokat, amelyeket Lemle becsatolt feljelentéséhez. A vizsgálat befejezése után a főügyészség előterjeszti a vádinditványát, mely fölött a fegyelmi tanács fog dönteni. Közigazgatási programbeszéd. — Elmondja valaki, aki nem jelölt. — II. És látjuk az eszményi nivót -— nevének •megfelelő eszményi magasságban — amelynek hangoztatása mellett töltögettük el évek hosszú sora óta a halottat, lelkeket. Bár egyik ügybuzgó városi mérnökünk most mutatta ki, hogy ez a .nagy eltöltögetés nem is olyan nagyon szükséges. De eddig ingatlanok értéktelenedték el, többnyire az aránylag szegényebb polgárság vagyonában mérbetlen, nagy károkat okozván, vitán kivül1 állván az, hogy egyes1 telkek, egyesek birtokában értékre is emelkedtek. És itt is még hogyha az igazság kérlelhetetlen elve érvényesült volna. De feltöltötték olyan utcákat, amelynek rendezésével még várni lehetett volna, mig ezzel szemben a Szt. István-tér, amelynek rendezésétől pedig úgyszólván egy egész városnegyed fejlődése függ össze, még ma is rendezetlen. És akiit balsorsa valamelyik esős napon a Szt. István-tér felé vezetett, az azt hihette, hogy a Lagúnák városában járkál. Hát ha ez helyes városi politika, ba ez szociális közszükséglet fcislégités, akkor már a városi vízvezeték vízszükségletének ellátására is azt lehet mondani, hogy ez egy nagy váirosnak vízzel történő helyes ellátása,. Mert csak talán azt nem mondhatjuk vízvezetéknek, amely a napnak fele, ,de legalább is egy negyedrészén át zárva van. De legalább — mondod kedves választópolgárom — ugyebár a város vízszükségletének ellátása községi üzemet képez. Ilyen községi üzemet községi üzemként kezelik, még a gőztfürdőt, a közvágóhidat, a köztisztaságot, a jéggyárat —még ez időszerűit és rövid idő óta a városi husmérést és azután — nincs tovább. iPediig a város polgárságának immnnens érdeke, hogy ily üzemeik .mielőbb megvalósuljanak. Mi sem •természetesebb, minthogy a közszüks,égtetek kielégítésére szolgáló vállalatok a városéi legyenek. Ezzel szemben azt látjuk, hogy mig a szomszédos Temesvárnak nyolc községi üzenne van, addig az ország második legnagyobb városának alig egy pár — és ezek száma, is inkább fogy, mint nő. Temesvár 6.200,000 kor.-t fektetett he községi üzemeibe, Pozsony 5.027,000 ikor.-t, Kolozsvár 4.151,000 kor.-t, Nagyvárad 3.910,000 kor.-t, Debrecen 2.842,000 kor.-t, Arad 2.600,000 kort, Szeged pedig 2.448,000 kor.-t. Pedig a községi tizein nagy nemzetgazdasági előnyét felmérni ás alig lehet. A városi üzem egybefoglalja, a termelőt és fogyasztót, s igy az nem egyébb, mint a város polgárságának fogyasztási szövetkezete. A termelő város felett a fogyasztó rendelkezik, mely a fogyasztó érdekeltségével irányítja a község vállalatait. Ezek kapcsán a községi üzemiben meg van ugy a szervezeti, mint a lélektani lehetőség arra, hogy drágulás felé tóduló konjunktúrák el ne ragadják, hogy a nagy nyereség csábításának ellent tudjon; állani. Sőt épen ilyen időben még mérték'lőLeg hasson az árakra, irányítsa a termelést és fegyver legyen a hatóság kezében a fogyasztó érdekeinek védelmére anélkül, hogy a rendészeti szabályok zaklatásainak tenné ki az iparosságot. És akkor azután a községi üzemek nagy hordereje felől gondolkodván, eljutunk egy épülethez. Ódon, zordon, az idők viharától tépett, kopott, fakult épület. Csak a homlokzata uj. Az is csak talán azért, hogy ha az idegen utas, kii a iSzeged-Rőklus állomásról jön a városba, kérdezni találná kocsisától, miféle épület ez, a kocsisnak ne kelljen szógyen] kezuie. De TÖvid ideig, csak pillanatokig szemlélheti az idegen utas az épületet, mert következő szempillantásban már modern, uj épület kapja meg szemlélődését, az Isten dicsőségére emelt róikusi templom. De te, kedves polgárom, iki történetesen nem régóta vagy városunkban, érdeklődsz az elhagyott épület után is és kérdezed, ha vájjon nem gabonaraktár-e ez a megfejelt épület — azt mondjuk, nem, kedves polgárom, ez nem gabonaraktár, ez polgárom: Szeged szab. kir. várois közkórháza. Nem hiszed el és bemégysk az épületbe és meggyőződsz róla, hogy valóban ez épületben betegek vannak. Egy darab középkor. A repülés, a magasságok felé való törekvésben, egy a földön, a sártengerben vergődő, elakadt ütött-kopott eobós szekér. De mellette a magasságok felé tör a templom, valószínűleg azért, hogy ott mindig imádkozni lehessen, hogy a szomszédos ház össze ne dűljön. És ,te kedves válasiztópolgárom, ki véletlenül a mások vallási meggyőződését s igen helyesen tiszteletben tairtodi — azt mondod, hát édes istenem, csalk nem bün az, ha templomot épit a város, hogy ezáltal népe közszükségletét kietégitse — elvégre ebez esak joga van a népnek, hogy tisztességes rendes templomba: járjon. Igazad van, te a mások vallási meggyőződését tiszteletben tartó jó választópolgárom. És te szahadgondolkodó választópolgárom a megelégédés örömével' látod hogy bontják a Szt. Demeter templomot és azt mondod: Látjátok ez az idők jele. Minthogy a város másik .pontján van már uj templom, hát itt uem kell templom. A város tanácsa és törvényhatósági bizottsága f elisanervén a kor intő szavát, (lebontatja e templomot. Tévedsz szabadigondolkodó választópolgárom. Azaz nem, nem tévedsz. Lebontatják ugyan a templomot, de építenek helyette ujat; impozánsát, fenségeset, magasztosat, milliósat — fogadalmi templomot. És te csodálkozol, hogy ha valakinek lyukas a cipője, hogy a lábujjai látszanak ki belőle, ing helyett csak ingmelilet visel, hogyan lehetséges a,z, hogy ahelyett, hogy jó vízálló cipőt vásárolna, magának, arany nyakkendőtűt vásárol, amely lUxustángygyal talán' még várhatott volna is. lÉs ekkor kérded ezek után én kedves váI a sztópolgárom, hogyan állunk hát a kultúrával és a kultnrhelyekkel? Melyiket mutassam meg neked hamarjában? Megvan! Jöjj a színházba! Itt vagyunk! íSzétinézel. M;i ez, fél, egy-negyed ház. Megnézed, mi megy ma? Lear király. 'Felkeresed a színházi-direktort s megkérdezed, mi az oka annak, hogy ily üres a szinház? És ekkor a szinház-direktor felelet helyett egyik helyi lap tudósítását nyújtja, feléd: és te olvasod, mint irva vagyon: („A Boldogok Isöaigete. iKahanle Arthur irta a 6 felvonásos vidám filmkölteményt, melynek témája bőséges alkalmat ad Reinhard,t zsenialitásának naigy ogtatásár a. A cselekmény a boldogok szigetén játszák, a forró Délnek egy buja vegetáeióju földrészén, aonelynék vadregényes sziklapartjait a végtelen tenger hullámai mossák. Babérszigetek, páLmaerdők adnak menedéket Böcklin életre kelt fannijainak. lA tengervidéken habtestü najádok fürdenek. 'A boldogok szigetének zsarnoka a pajkos Ámor, ki széles jókedvében szétlövi tegzének nyitvesszeit s ezekkel minden isten-, félisten és emberszivet megsebez. És megkezdődik a szereleon gyönyörűséges bochanáliája. Galathea, Psyche, Civec és a két fiatal lány megszemélyesítői, a női szépség gyönyörűséges kiválasztottai. Kivált Leopoldine Konstantin lenge kosztümjében annyira szép, hogy még kissé több vagy kevesebb és a film-vászon is belepirul..." Amint ezt Olvasod, bejön a szinház örökké fürge rendezője és papírlapot adván oda direktorának, kérdi: jó lesz ez igy direktor ur? És te e papirlapon írtakat is elolvasod, a mint írva van: „A színházi, iroda jelenti: A