Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-05 / 283. szám

1813. d«Mi»b«r~ 5. m^mQYAROímm M I R E KL Szegedi kalendárium• AZ IDŐJÁRÁS: A meteo­rológiai intézet jelentése szerint: Az időjárásban lé­nyeges változás nem vár­^^ ható. — Sürgöny prognózis: Változás nem várható. — Déli hőmérséklet: 6.4 C. J VÁROSHAZÁN valamennyi hivatal­ban délelőtt 8 órától délután 2 óráig van hi­vatal. A polgármester betegsége miatt nem fogad. A főkapitány fogad 11—1 óráig. A TÖRVÉNYSZÉKEN, táblán, a m<U>. üzletvezetőségnil és a munkdsbi»trMté>-pátm­tárnál délelőtt 8—2 óráig van hivatal. AZ ÁLLAMI GYERMEKMENHELYEN délelőtt 8 órától, délután 2 óráig van hivata­los óra. Állandó ügyeletes szolgálat. Betegek látogatása délután 2 órától I óráig. A KÖZKÓRHÁZBAN: a beteglátogatást hiÖ délután 1—3 óráig tart. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este nyolc órakor „A nevető férj", operett. Bennitató előadás. URÁNIA SZÍNHÁZ: Délután 5 órától este U óráig: „Az őserdők vadjai", dráma 3 fel vonásban. „A cirkusz ördöge", art ista drá­ma 3 felvonásban. VASS-MOZI: Délután 5 órától ke*dv« este 11 óráig: ,M akaró ff Péter, az aranycsi­náló", 4 részben. KORZÓ MOZI: Az előadások tartanak délután 5 órától kezdve este 11 óráig: „Miéi hercegnő", vígjáték 3 felvonásban. „A fekete gyémánt", dráma 3 felvonásban. EDISON-MOZI: Az előadások tartanak délután 5 órától kezdve este 11 óráia: „A megkerült fiu", társadalmi dráma 3 fel­vonásban. „VÖrősbőrüek tanyája", dráma 3 felvonásban. Lesz-e igazi Karácsony ? (Saját tudósítónktól.) Télnek szép ünne­péit ,nem fenyegeti veszedelem. A sokat .ígérő két piros szám ránk nevet a featondáriombóJ ós bizonyosan megérkezik majd a Karácsony. Megérkezik majd és félünk, mégsem lesz itt, közöttünk. A dátum ;a szeműinknek, a harang a fülünknek, az emlékezés a lelkünknek egy­re mondogatni .fogja: itt a Karácsony, a csű­rön méz ünnep és ,a Karácsony itt lesz való­ban. De esak körülöttünk s nem bennünk. Hallani fogjuk .a menyarszág kis pilótáinak szárnyasubiogását, ám az angyalkák nem szállanak le iközibénik, elsiklanak fölöttünk, mennek a miénknél boldogabb, szerencsésebb tájra és magukkal viszik Karácsony tiikerün­nepének minden örömét. Mert másutt gazda­gabb emberek élnek. .Ez a.z esztendő rossz volt. Háború zajában született, omló vérrel keresztelték. A koldus­ság éve volt és talán még soha annyi könnyet nem sajtolt ki a nyomor, mint ébben a tizen­két hónapban, amelynek .mindegyike keser­ves, elbírhatatlan .csapást hozott. (Előbb moz­gósítást, azután áradást százfelé, majd jégve­rést, kolerát és mindennek tetejébe agyat zaklató, ideget gyilkoló pénztelenséget. És most azzal fenyeget a kinos esztendő, liogy el­pusztítja a tulajdon meleg, gyönyörű poézi­eét is: a Karácsonyt. Ne engedjük! Nem is engedhetjük. A Ka­rácsony öröme mindannyiunknak édes, de sok, nagyon sok felebarátunknak halálosan komoly is. Ezek a felebarátaink a kereske­dők ós .iparosok, őket is meggyötörte, kiful­lasztolta ez a szomorú év. Levegőre van szük­ségük, hogy meg ne fulladjanak. A Kará­csonytól és kisebb részben az ujesztendőtől várták a menekülést. Ha ez a reménységük is elfagy: megrázkódik Magyarország egész gazdasági élete és nem tudjuk, .mikor épül újra .ez a sok, sok értékes exiszteneia, amely már nem bír ki több csapást s amelyet rom­badőléssel fenyeget a szomorú fösvény Ka­rácsony. Drága ünnep barangzenéje közelit hozr zánk és mi ebbe a szent melódiába beLecsör­getjük a boltnak, a gyárnak, a .műhelynek a zajcsszavu eimtárnyéját: emberek, jöjjetek és vásároljatok. Vegyétek a sok szépséges porté­kát, oly olcsó az idén minden. Mert a keres­kedő ez évben meghazudtolj ci ci nevét, nem akar keresni, csak élni. Megélni a holnapot, .amely talán szebb lesz, könnyebb lesz. Nem akar élni sem, a tengődés, is jó már nietki ad­dig, amikorra a nyomorúság vastag, fojtoga­tó köde elvonul tőlünk. Minden tarkára festett hintaló, olcsó ru­ha és drága ékszer, a. tűlevelű fára aggatott minden holmi .ebben .az évben kétszeres, sőt háromszoros örömet okoz. Annak, aki kapja, annak, ak,i ajándékozza, ,de a legnagyobb ós — .ne féljünk megvallani — ,a legértékesebb örömet annak, alti azt a holmit — eladta. Ke­reskedőinkre, .iparosainkra végzetes szeren­csétlenség volna, ha az idén csak .a naptár mutatná és semmi más, hogy a jóság és a sze­retet ünnepe közeledik. Legyen igazán Karácsony! — A vásárcsarnok Ugye. A csütörtökön délelőtt tartott tanácsülésen ismét szóba ke­rült a vásárcsarnok tervpályázs ánák vajú­dó kérdése. Strasser Albert ugyanis bead­ványt intézett a tanácsihoz, amelyben .saj­nálkozását fejezte ki azon, hogy a vásárcsar­nok terve .miatt bonyodalmak .amadták köz­te és a város közt. Hivatkozik arra, ihogy a vasárcsarnok tervpályázatánál az ő speciális terveit vették alapul és erre való tekintettel méltányos volna — úgymond, — ha a köz­gyűlés 15,000 koronát szavazna meg (fárad­ságos munkájáért. A differencia .Strasser és a tanács között most már csak kilencezer korona, ímert a tanács hajlandó volt Strasser terveit a tervpályázat első dijával, négyezer koronával honorálni méltányosságból. Stras­sei maga iis bevallotta, hogy hetvenezer ko­ronát kérni >— .mint amennyit először igé­nyelt, sőt pörrel is fenyegette a várost t— kissé ,sok vollna és a pör alighanem a város javára dőlne el. 'Minthogy most már Stras­ser is engedékenyebb, a tanács ona érkezett beadványa alapján .hajlandó uj irányba te­relni a tárgyalások menetét. Érintkezésbe fog lépni (Strasserrel, hogy mennyiért en­gedné át a terveit kivitel céljából a város­nak és .mennyiért vállalkozna a vásárcsar­nok épitésénék művezetésére. A tanács Bo­kor Pál ihelyettes-polgánmiestert és Turóczy Mihály dr. tiszti főügyészt bizta meg, hogy szóbeli tárgyalásokat folytassanak Strasser­rel, amelynek eredményéről aztán jelentést tesznek valószínűleg még a decemberi köz­gyűlésnek. A tanács ugy akarja, hogy .még a jövő év elején döntés legyen a vásárcsar­nok ügyében. Magyar Ipartermékek szállítása. A magyar delegáció tengerészeti albizottságá­ban Chorin Ferenc főrendiházi delegátus szó­vátette,' 'hogy a .közös haditengerészetnél a magyar ipar a szállitásokban nem részesül olyan arányban, aatnely a kvóta szerint .meg­illeti, Erre vonatkozóan egy nagykereskedő­től érdekes .fölvilágosítást kaptunk, amely­ből kitűnik, hogy a haditengerészet tárgyi­lagosan jár el a szállítások kiadásában és (ha a magyar ipar még -sem érvényesülhet, az a vasúti szállítási dijaknak tudható be. A mostani tarifatételekkel a magvar ipari ter­mék valóban nem tud versenyezni az osz­trák ipar termékeivel a nagy viteldij miatt. A ihadseregszálllitásoik kedvezményes dijtA teleit a magyar szállítók :s igénybe vehetőé Azonban az úgynevezett katonai díjtételek csakis Ihosszu vasúti vonalnál biztosítanak előnyt. Nálunk a haditengerészetnek küldött árut aránylag rövid távolságra szállítják a magyar államvasutak, majd ecy darabos Divaceia állomásig a déli vasút és onnan Pó­lá'ig az osztrák államvasutak. Ilyen mádon mindegyik vasúttársaság a maga révid vo­nalára külön-külön számítja a katonai díj­tételt és ezáltal annak haszna elenyészik. Ausztriában viszont a száillitók rendszerint égy hosszú vonalon szállítják áruikat és igy a tarifakedvezmény révén jelentékeny meg­takarítást érnek el. Ha lahets'ges volna, hogy a magyar államvasutak, a déli vasút és az osztrák államvasutak vonalára együttesen számitanák a viteldijat, akikor a hadsereg-* szállításoknak adott kedvezmény volna öly nagy, hogy a magyar jpari áurk .fölvehet­nék a versenyt az osztrák iparral. Hogy a haditengerészet a szállítások kiadásánál igazságosan jár el, azt bizonyltja az 'a ta­pasztalat, hogy ha a szállítók egyenlő ára­kat kínálnak, a magyar ipart nem mellő­zik. — TanltógyUlés. Szombaton, december 6-án délelőtt 9 órakor tartja a Szegedi Ta­nítóegyesület alakuló ülését a városháza.köz­gyűlési termében. Az ülés tárgva az alakulás kimondása, az alapszabályok miniszteri jó­váhagyásáig ideiglenes tisztikar választása s az alapszabályok letárgyalása lesz. — Előadás az ó kor építészetéről. A Mérnök- .és Épiíész-Egyesület szegedi osz­tálya december 8-án, hétfőn déiután 5 óra­kor a 'városháza közgyűlési leimében Tóbiás László vetítésével népszerű műszaki elő­adást tart az ókor építőművészed alkotásai­ról. Vendégeket szivesen látnak. — Politizálnak a horvát diákok. A 'bécsi egyetem előadásait hallgató horvát­országi szerb és ihorvát diákok, valamint az ausztriai szlovén diákok nincsenek megelé­gedve a magyar kormány és a horvát-szerb koalíció között létrejött kiegyezéssel, ihlanem azt kívánják, hogy az 1868. évi XXX. tör­vénycikk ugy ímódosiittassék, hogy Horvát­országnak önálló pénzügye legyen. Hogy a további , magatartásukat megállapíthassák, elhatározták, hogy értekezletet fognak tarta­ni és fölkérték Supilo Ferencet, a fiumei Növi Liszt szerkesztőjét, hogy menjen Bécsbe és vegyen részt az értekezleten. Supilo a meg­hívást elfogadta és valószínűen holnapra Bécsben lesz. Supilo környezetéből arról ér­tesülünk, hogy az ő bécsi utjának célja tu­lajdonkénen uj ellenzéki párt alakítása lesz, amelynek tagjai horvátországi szerbek és horvátok lesznek. Ez az alakulás annyiban érdekes, mert Horvátországban nincs olyan horvát párt, amely a szerbekkel akarna együttműködni. — A magyar beszédért. Ditról Nándor őr. tanár nemes és a .gyakorlati életiben ki­váló fontosságú eszmét •valósított meg: meg alapította a magyar beszéd s előadás gyakor­lati Iskoláját felnőttek és iskolai tanulók ré­szére. Ennek a nálunk még ismeretlen, de .nagyon is szükséges .gyakorlati tanfolyam­nak szervezésére, azok a íbeszód-előadásbeLi visszásságok, modorosságok késztették Bitiéi tanárt, amelyeknek orvoslása, nyelvünk szép­sége ós szeretete érdekében kívánatos. Főleg ezeken Jesz hivatva segíteni a .gyakorlati tan­folyam, amelyet a közoktatási minLazter teg­napi leiratával engedélyezett. Az iskola két­irányú működést fog kifejteni: részint hiva­tásos előadókat nevel s egyben a sziniiskolák­ra (is előkészít, részint pedig a tiszta beszéd­„ bői, helyes előadásból, felolvasásból, szavalás*

Next

/
Thumbnails
Contents