Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-05 / 283. szám

DELMAQYAEORSZSa 1913. dcembere 5. k aleid q5zkop Szeged, november 4. ÖREG SZEGEDI UTCÁK, de szépek, .kedvesek, bolhókásak, álomszerben szívesek vagytok! Az embernek önkénytelenül is sze­líd denü ül a szemébe, ha végigsuhan tekin­tetével rajtatok. Ez az egész város, a maga otromba terpeszikedésével, nenr nrüvészlelkek gyönyörködtetésére készült; nyílegyenes ut­pái, különösen a paprikafüzéres alsóvárosi házak közlött, fárasztóan egyhangúak s nnaltt ,mások. Csak a régi utcákban érdemes sé­tálni. Kérem, ne nevessenek ki, ha ide írom, hogy Szeged legszebb utvonalának a Dugo­nics-utcát tartom s utána mindjárt a Ma­.ros-uteát. Tessék arra sétálni, kora téli szür­kületkor, mikor az árnyékok kezdenek nőni s a házak ablakszemei'ből fátyolos, szűrődő fény esik a goromba kövezetre. Az öreg ult­cák hol jobbra, hol balra kanyarodnak, sa­ját uri szeszélyük szerint, melyeket annak idején nem zabolázott mieg a müvcszi for­mák ellensége, a szürke lénia. Ezek a kedl­ves, öreges, szigorú tekintetű házak ugy ál­lanak ott, mint régi sírjukba szállott, embe­rek megkövesedett szellemei: bezárkózva-, hangtalanul és egy kicsit rezignáltán, mint­ha rosszaiban, néznék a többi utca költekező flancoiását. A gyalogjáró kikopott/ a sarkon fferengő ,utcai látmpás . . . Néha megindul egy ember és szöges cipellőjének kopogása hosszan klipp-klappol a visszhangos zeg­zugok között . . , Mintha a Jósika Miklós híres regényé­nek hangulatai ébrednének,föl. Mintha a vi­lág rohanása megállt volna e k. t szépséges,­antik város részlet fölött. A Dugonics-utcá­nak ugyan már kivették a lelkét, mikor le­rombolták belőle Dugonics András szülő­házát, -— de a Maros-utca még ma is a régi, a tizenkilencedik század elejéről való hangu­latokat őrzi. Ott van -benne a fehérre me­szelt kondignáeiós épület, a Fehnayer kék­festő háza, ott a Kábái Sándor bagolyvára, meg a töpörödött kicsi nénémasszonynlak, Farkas Mihálynénak uri rezidenciája. (Ugyan megvan-e még a jó- lélek? Ha megvan, ugy bizonyára a -hamut is már marnunak mond­ja . . .) A Haris-familia bizony kipusztult már az utcából, pedig héj, de híres-nevezetes kreolszinü rácok kerekedtek belőle annak­idején! Egész külön kis társadalma volt en­nek a tájnak. > i . Elmúlik az élet, csak az öreg, szép ut­cák \maradnak meg régi forjmájukban. -De milyen kevés is van már belőle! Az Iskola­utcát már ugyancsak kivették a valódi áb­rázatából. Csák kevés jövő-merőnek tűnik föl régi híressége, a Hungária-szá'iió, mely valamikor a helyi előkelőség fényes talál­kozóhelye volt. Bizony proporcionális tömeg­elosztásával ma is szépséges szép ez az épü­let. És még kevesebb ember veszi észre a kakasos bolttál szemben levő rég: házat, a mely arról nevezetes, hogy emeletes létére véggel van kiépitve az utcára, ugy, hogy nyeregteteje keresztbe szeli az utca vonalát." Ez is rarítás, mutogatni kéne. De mondom, ezt a részt már kezdik kivenni a régi han­gulatából. Ha még eltűnik belőle -a kétszáz estzendős öreg gimnázium, bizony ei kéli azt az utcát kerülni végképen. Hanem emiatt a felső része, ott még itt létetlen a régi időik emléke. A kiskörút!g, vagy tán a kereskedelmi iskoláig húzódott a vár, azontúl kezdődött a régi város, mel-y megmaradt épen, élő emlékül -a huszadik szá­zad késői nemzedék-ének. Híre jár, -hogy nem­sokára föl fogják már tölteni a Maros-utcát is. Milyen kár lesz, teremtő ég! Ahhoz a darab nyilvános muzeuimhoz igazán nem kel­lene ínyulni. Nem is kívánja senki, a lakói legkevésbé. Azok szeretik ilyen formájában is, amint van. És talán szereti még néhány magam-fajta bolond, a'kli kora téli szürkület­kor beleálmodja m'agát elmúlt idők bűbájos ködébe és ragyogásába. v «*aeaa»'BeaaMfl»0MacB«aaaatfB*»«aa>Ba«aaaaiíaaat>&».!»» színház, művészet. Színházi műsor: PÉNTEK: A nevető férj, operett, Bemu­tató, páratlan 3/a. SZOMBAT: A nevető férj, operett, pá­ros 1/a. VASÁRNAP délután: Hercegkisasszony operett. VASÁRNAP este: Hercegkisasszony, operett. iHÉTFÖ dióin tán-: Támlásszék 10. sz. bohózat. * Panaszok egy vidéki direktor ellen. Az Országos Szinészegyesület tanácsa most tartotta december hónapi rendes ülését Sebestyén Qéza elnöklete alatt, aki a beteg Ditrói't helyettesítette. A vidéki tanácsosok közül Erdélyi Miklós, Qáíhy Kálmán, Fodor Oszkár, Kiss Árpád és Szabó Samu jelentek meg. Mészáros Kálimén irodaigazgató jelen­tési tett a tanácsülésnek arról, hogy a vi­déki 'színigazgatók legnagyobb része köte­lezettségének elegét tett és kérte, hogy a hátralékos színigazgatók ellen a miniszteri rendelet értelmében a legszigorúbban járjon el a tanács. Több panasz érkezett Nagy Dezső staggone-sz'inigazgató ellen, (évekkel ezelőtt a szegedi színtársulatnak is volt a tagja) aki az idén ősszel kezdte meg műkö­dését és azóta több irányban maradt el kö­telezettségeinek teljesítésétől. Ugy az egye­sület kiküldöttje, mint Festetich An-dor gróf szinészeti felügyelő megállapították, hogy Nagy Dezső a szinigazgatáshoz nem ért és a társulat vezetésére alkalmatlan és ezért sürgős fölterjesztést intézteik a kultuszmi­niszterbe z koncessziója bevonása iránt. * Bíró Lajos uj darabja a Magyar Szii házban. Alig hogy bemutatóra került Biró Lajos saiumiüve, Az utolsó csók, -a- Vig­szinházban, -a nép-szer,ü drámaíró máris u.i színdarabbal lép a budapesti közönség elé. A Magyar (Szinház igazgatósága ugyanis, mint értesülünk, tegnap állapodott meg a Sárga liliom és A rablókvvag szerzőjével -abban, hogy 1913. cimü uj -darabját legközelebb be­mutatja. Biró Lajos a minap fejezte be ezt a -'darabot, amelynek os-eliekménye a legfris­sebb aktualitása, bár a színlap történelmi szinmü-nck fogja nevezni. Az „1913" cselek­ménye ugyanis néhány hónappal ezelőtt tör­ténik, a második balkáni háború idején, és a cseleikmériy helye a magyar és osztrák mon­archia- egyiiik délvidéki városkája, ajbol a .helyőrségen kivül több mezgósitott ezred tá­borozik. A legizgalmasabb háborús napokban játszódik az uj Bíró-darab három fölvonása, de szereplői nemcsak katonatisztek, hanem civilek is. Főszerepeit Gombaszögi Fr-iida, Csortos Gyula ós Törzs Jenő fogják játszani. Az „19.13" a holnap este bemutatóra -kerülő Hitesek után következő újdonsága lesz a Magyar Szá-nházu-ak és valószínűen 'december 19-én lesz a-z első előadása. * Dosztojevszky négy müve a színpadon. A -nagy orosz regényírónak, Dosztojevszky­nel< négy anüve körül nemsokára dráma for­májában a .német közönség elé. A berlini , Less ing-színház a Karamazov-testvérek-re készül, amelyet -két francia (Coupeau és Croué) dramatizált; Az idióta ci-mli regény­ből M.e j deli Hjalmar svéd íré irt -drámát, a roiely-ef Medúza -cinien a bécsi Vo-lkstheater imutat be januárban; Birinszki Leó Raszkol­mfrou-ürámájiát, amelyet a Magyar Szinház is megszerzett előadásra, Münchenben fog­ják előadni a jövő hónapban és végül dra­matizálták Dcsztojevsziky A démonok cimü forradalmi -regényét is, amelyet a- moszkvai iMü vósz-s ziinházba.n már előadtak és ta-vasz­szal egyik berlini szinházbani fognak 'bemu­tatná. kamaraénekes 1913. december hé 15-én tartja egyetlen HANGVERSENYÉT Szegeden, a Tisza-szálló, nagyter­mében este fél 9 órakor a következő MŰSORRAL: I. LOEWE: a) Der seltene Beter; b) Gutmann und Gutweö. II. SCHUBERT: a) Litonel; b) Wohin; c) Erikönig. III. LISZT FERENC 2-ik balladája. Zongorán játsza: Manelbord John. IV. HERMANN: a)Salome; b) Der alte Herr; c) Drei Wanderer. V. Német népdalok: a) Phyllis und die Mutter; b) Das zerbrochene Ringlein; e) Hans und Liesel. Jegyek kaphatók: VÁRNAY L hangversenyirodájában Szeged, Ká­rász-ufea 9. == Telefon: 81. Feketesas- és Csekonics-u. sarok. Uj tulajdonosok: &E0P0&D ős HERB8T. BEJ * E5§ • 1E5 • SBS • BRSIB JE9fBHBBffl Péntek, szombat, vasárnap Nagyhatású társadalmi dráma 3 felvonásban. Érdekfeszítő dráma a fe­keték Jég vörösbőrűek harcából 3 felvonásban. B WWW Előadások d. u. 5 órától. WWW • Ülés a páholyban 1 kor. . Fentartott hely 80 fillér. 1 C1«A cns:II _ Uí.„ Első hely 60 fill r. Máso­í. ik hely 50 fill, Harmadik hely 30 fill. kg

Next

/
Thumbnails
Contents