Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)
1913-12-04 / 282. szám
l9ll. dec«mber 4. BfiLMAOVARORSZÁO 9. Német-angol összetűzés. — Indignalédnak a németek. — (Saját tudósítónktól.) -Rendkívül érdekes Ós ifontös dologban tartolt ma ülést Berlinben a Német Nemzetközi Jogi Egyesülőt. A külügyi hivatal, az igazságügyi és hadügyi minisztérium, a tengerészeti hivatal és más állami hatóságok képviselő: jelentek meg. Arról az u:j angol törvényről vok szó, amely minden angol polgárnak megtiltja, hogy háború esetén az ellenséges állam burmely polgárának bármilyen címen kifizessen valamit, tehát sem üzleti tartozást, sem biztősitétt összeget, váltót, stb. nem szabad a háború idején megfizetni. Ez a 'törvény igen érzékenyen érinti az egész német ipart és kereskedelmet, azonkívül pedig az angol társaságiaknál biztosított német polgárok százezreit. Az ülés előadója szerint ez a törvény alkalmas arra, hogy a német-angol kereskedelmi .forgalmat már békeidőben .megbénitsa és milliárdokra menő német vagyont semmisítsen meg. Ha az angolok, — mondta az előadó, — kereskedelmi térre akarják terelni a háborút, akkor Németország nem telhet mást, mint hogy egyre nagyobb mértékifen fejleszti tengeri hutaimát, hogy a háborút egészen katoriai téren lehessen megvívni. Az angol törvény azonban nemcsak Németország jogos érdekeivel ellenkezik, hanem a hágai egyezménnyel is. amelyet pedig Anglia is elfogadott. Az egyezmény 23. pontja határozottan megtiltja, hogy háború idején bárki is megtagadja adósi kötelezettségét. A következő szónok idézte Sir Edvard Qrey angol külügyi államtitkárnak azt a kijelentését, hogy a mai angol jog nem egyezik ugyan a hágai egyezménnyel, de azért nem gondol rá a kormány, hogy a törvényt megváltoztassa. Az európai kereskedelem érdeke azonban nyomatékosan követeli a tengeri zsákimányolási jog megszüntetését is. Az angol biztosító társaságok kijelentették nemrégen, Ihogy ők háború esetén is kifizetik az ellenséges állam polgárainak a biztosítási dijat, erre azonban több kiváló angol jogtudós kijelentette, hogy ujabb törvénnyel hazaárulásnak fogják minősíteni a biztosítási dij kifizetését. Ezért nem marad más hátra, mint hogy nyomatékosan figyelmeztessük a német polgárokat, ne kössenek biztosítást angol társaságnál. Az ülés utolsó szonoka azt indítványozta, hogy a német kormány rendezze a magátíhitel viszonyait háború esetére az angol kormánnyal. Ha ez nem sikerülne ugy, ahogyan Németország érdekei követelik, akkor megfontolás tárgyává kell tenni, hogyan lehet a német kereskedelem érdekeit a háború esetén való megkárosodástól megóvni, azonkivüi pedig gondoskodni kell róla, hogy német polgár angol társasággal ne kössön biztosítást. A francia kormányválság. A Havasügynökség jelenti: A miniszterválság olyan helyzetet teremt, .amelynek .nehéz voltát a legkülönbözőbb politikai pártok mind aliemeiriik. A vállság iliegközvetetlenebb következménye, hogy a kölcsön effektuálását elhalasztják bizonytalan időre. .Miután azonban föltétlenül szükséges a rendkívüli kiadásokhoz állást foglalni, elkerülhetetlen a pénzügyi operáció. Másrészt (fölmerül a kérdés, vájjon .a közhiteit ,a hosszabb vagy rövidebb időn belül 'bevezetendő járadékaidé perspektívája nem fogja-e kedvezőtlenül befolyásolni. Politikai szempontból: a válság nem nyújt sok alkalmat ahoz, hogy világos képet lehessen alkotni a többség felfogásáról, amennyiben a többség olyan élemékööl alakult össze, amelyek nem nagyon alkalmasak arra, hogy valamely kormánnyal sokáig együtt dolgozzanak. A többség egy része Barthou miniszterelnöikikeil a hároméves szolgálati. Idő visszaállítását .akarta .megszavaztatni, mások nem tudták neki .megbocsátani, .hogy a legutóbb a kamarában a választ ói reformtervezet mellett foglalt állást, 'Az uralkodó fölfogás azonban a csodálat iBarthounak ez .alkalommal tanúsított tehetsége, merészsége és energiája iránt-. Többféle kombináció van s ezek közül. ia legvalószínűbb, hogy Miller and lesz az uj miniszterelnök. Bajban vannak a hazai gépgyárak. — A gyáriparosok szövetsége értekezletet tartott. — (Saját tudósítónktól.) Az utolsó időkben a fővárosi és vidéki gépgyárak többször panaszkodtak a hihetetlenül tossz üzletmenetről; a panaszok megvitatására pénteken délélőtt a gyáriparosok szövetségében nagyobb értekezletet tartottak az országbeli gépgyárosok, amelyen nagy (mozgalom megindítását határozták el. Az. egyik iránya ennek a mozgalomnak az, Ihogy az állatni vasmüvek erős versenyét mérsékeljék. Az állami vasmüvek ugyanis nagyon erős versenyt támasztott a magánipariral. és a jelenlévők egyhangúan megállapították azt, hogy az állami szállításban csakis az, állami vasmű tud részt venni. Sőt a hidépitéseket az állam már ki sem ir ja, hanem egyszerűen odaítéli kiirás nélkül, az állami vasművek,nek. Azonkivüi erős versenyt támasztott az áliamli gyár a mezőgazdasági gépgyártásnak. Ezt az üzemet oly erősen forszírozta, hogy több nagyobb gyár .részben megszüntette, részben pedig minimálisra redukálta az üzemet. így például a Schlick-Nichoison gépgyár teljesen megszüntette a mezőgazdasági gépgyártást, a Külhne-gyár pedig üzemét a .munkások létszámának jelentékeny csökkentésével redukálta, a Magyar Mezőgazdasági Gépgyár is sokikal' kevesebb .munkást foglalkoztat az állami verseny folytán. Ennek ellenére a mezőgazdasági gépekben az import folyton nő, mert az állami verseny megnehezíti az exportot és ebben sem1 tutinak versenyezni a hazai gyárak. Erősen izgatja még a hazai gépgyárakat az. a tény, hogy az ágyúgyár többféle üzeme nemsokára .megindul és különösen az autók gyártása még nincs elintézve. Egy másik iránya ennek az akciónak az állami vasgyárak beruházó programja körül indult meg. Az állami vasművek ugyanis, most állapították meg három és 'féléves ujabb programijukat, amelv 36 millió korona beruházásra vonatkozik. A hazai: gépgyárosok azt kivánják, hogy ebből a tekintélyes összegből azt, am.it nálunk tudnak előállítani, magyar gyáraktól szerezze be az állam. Igen nagy aggodalommal nézik a hazai gépgyárosok az István-telki főműhelynek nagyarányú kibővítését, ez is a magánipar kárára törtéitik. A műhelyben nemrég állítottak .föl ércöntődét, most ;pedig acélöntődét létesítenek. * Több alkalommal szó esett mostanában, arról, hogy a gépgyárak január elsejétől, két hónapra teljesen megszüntetik az üzemet. Ez, .a terv egyáltalán nem vetődött föl a gépgyárak között; arról van csupán szó. hogy több kisebb gyár jelenleg minden megrendelés nélkül megy át az újévbe. Ezek lesznek kénytelenek valószínűen az üzemet több-kevesébb időre teljesen megszüntetni. Választások előtt. (Saját tudósítónktól.) A munkapárt végrehajtó bizottságától végleg összeállított lista ez ideig csak tévesen látott napvilágot. És azért a párt 'vezetősége szükségesnek látja. hogy a lista végleges -összeállításban is nyilvánosságra kerüljön. Ennek az óhajnak a következtében teszünk eleget, megjegyezvén, hogy a munkapárt az első három kerületben állított jelölteket. Az elsőikerületi lista: Bodnár Géza ügyvéd, Eisner Ignác üzletvezető, Fekete Ipoly főgimnáziumi tanár, Firbás Nándor iparostanoncisk. igazgató, Horváth István kertész, Jászai .Géza c. püspök, Kiss Ferenc m. kir. erdőíőtanácsos, Kovács János m. kii. postaiel'ügyélő, Koós Elemér takarékpénztári vezérigazgató, Orkonyi Ede kúriai bíró, Palócz László szerkesztő, Regdon Sándor építőmester, dr. Reiner Mór ügyvéd, Szrnger Kornél főgimnáziulmi igazgató, Thomay József evangélikus lelkész, dr. Ujj József, ügyvéd, Vékes .Bertalan Ika-marai jegyző, Weiner Miksa kereskedelmi kamarai osztályfőnököt. A második kerületben a Felsővárosi Polgári Párttól összeállított listát fogadta el a munkapárt. Ez a következő: Bach Jenő kereskedő, Böröez Imre kereskedő, Üerszib Béla tanár, Tarján Oszkár vasút' hivatalno,k, Meálk Gyula gyógyszerész, Lippay György dr. tanár, Paleskó Othomár főfelügyelő, Pillidi Gyula városi főszámvevő, Somlyódy István helyettesf-járá^biró, Tömörkény István író, Scháffer Márton ,iparos. A harmadik kerületben a munkapárt hivatalos jelöltjei : iBiró Benő városi helyettesfőmérnök, Bokor Emil titkár, Csányi János bankigazgató, Farkas István kékfestő, Hauser R. Sándor tanár, Ivankovits Sándor dr. ny. városi főügyész, Pálfy Antal magánzó, Pásztor József felelős szerkesztő, Szmollény Nándor tanár. Szakáll József szabó, az ipartársulat alelnöke, Schütz István iparos. Vadász János dr. ügyvéd. A választási kampány egyik legérdekesebb listáját küldték ma hozzánk. Nagy érdeme, hogy nem használja föl cégérül érdemes testiületek nevét, intézőitői a megtévesztés minden szándéka távol áll. Ezen a harmadik kerületi listán a jelöltek névsora a következő: Szakáll József iparos. Hollós József dr. orvos, Telbisz György a Szegedi Kézmiüvesban'k igazgatója, Szegő Árpád iparos, Pásztor József lapszerkesztő, Ivánkovits Sándor dr. ny. városi tiszti főügyész, Grosz Mór sörgyári cégvezető. Benedek Pál kereskedő, Berkes József magánzó, Strfegl F. József tanár, Madár Imre a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár helyettesigazgatója, dr. Krausz József orvos, Tisztelettel Telefon 515. meggyőződhetnek arról, hogy dúsan m , . felszerelt raktárunkban kizárólag sa- CÍlfCJttlí JYitt A5ZI3l050K ját készítésű, elsőrendű bútorok, ~ minden versenyt felülmúló árban — kedvező fizetési feltételek mellett — is kerülnek eladásra. BntorraKtára Szeged, Tisza Üajos-Horát 19 (Xertftz pfKKct szénben.)