Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-04 / 282. szám

H13. decmbtr 4. Városi zálogházat! — Levél a szerkesztőséghez. — (Saját tudósítónktól.) Megint egy uj idát dob a közhangulatba az alábbi levél, amely több szegedi polgár aláírásával érkezett ma hozzánk. A (munkanélküliség nyomán járó nyomor sorsa termeli most a különféle öt­leteket, terveiklet, amikkel a szegények baján valamennyire segíteni lehetne. Egyik terv a városra, a másik a társadalomra apellál, de, valamennyi (megegyezik abban, hogy immár cselekedni kell, azoknak az érdekében, akiket a tél és a munka,hiány niincs'elenségbe jutta­tott. Szó volt eddig róla, hogy a hatóság a társadalommal összefogva veszi a kezébe a szegényügyek orvoslását, majd ího^ a sze­gedi jótékonysági egyesületek indítanak kö­zös akciót, de még nem történt semmi. Az egyedüli, mozgalom, amely már megindult, az ingyen-kenyér akció s annyit az idén is remélni lehet tőle, mint amennyi, produkált a mult esztendőben. A legújabb idea azonban már egészen más csapáson halad. Végeredményében ez is a szegények és nyomorgók sorsán akar enyhíteni intézményesen olyírnódon. hogv a hitelre szoruló szegény embereket, akik (kézi zálogot tudnak adui, megvédje az uzsora­kamatok ellen. A magánzálogházak ugvanis, amelyek csupán üzleti érdekekre vannak te­kintettel. arra törekszenek, hogy az üzleti, év minél, busásabb eredménnyel végződjék. Annyi százalékot szednek tehát a zálogba adott tárgyak utáfi, amennyit csak a tör­vény megenged. A város! zálogház létesí­tésével •— mert erről van szó — mégis lehe­tővé 'válna, hogy a kisebb hitelre szorulók aránytalanul olcsóbban jussanak pénzhez. Az alábbi levél eléggé bőven leírja azokat a körülimlényeket. amelyek indokolttá teszik egv városi zálogintézet létesítését. íme: Tekintetes Szerkesztő Ur! (Minthogy inem vaigywnk tagjiai iSzeiged város törvényhatósági hízot-tságának, nem áll módunkban, hogy az alábbi, Igazán bni­má.n ns és a ilegáiItalán'Oisialbb érdiekeket azöiH­gálni hivatott inldttványrunkat a város -köz­gyűlése élé terjesszük. Bízunk azonban ben­ne. hogy szavunk íigy is eljut azokhoz, a kiknek akár ugy, miimt a város vezető em­berei, akár mint törvényhatóságti bizottsá­gi tagok, módjukban áll indítványunknak érvényt szerezni, vagy legalább is érdem­leges tanácskozás tárgyává tenni. (Szeged város tekintetes Tanácsa., ha jól, tudjuk, valamikor már foglalkozott a vá­rosi zálogház, létesítésének a tervével, az ügy azonban, ugy látszik, irattárba került. Annak, hogy ezt a, kérdést, nem, tartották felszínen, bizonyára az volt az oka, hogy a. terv kivitelé 'olyan nehézségekbe ütkö­zött, amelyekkel az akkori viszonyok mel­lett eredménnyel megküzdeni nem lehetett. De most épen1 a mai; viszonyok indítottak bennünket arra, hogy a tervet, amely már már elkallódott, (felszínre hozzuk és a vá­rosi zálogház megalkotását az alábbiakban indokoljuk. A pénztelenség, az általános gazdiasáigi válság azokat az embereket sújtotta, ós sújtja még most is a legjobban, akik már ról-hoünapria keresik a (kenyerüket, akiknek csak .akkor van egzisztenciájuk, ha munka­képesek. A zálogházakat főként a társaidia­DB^MAOYARORgZlO lom szegénységbem. élő rétegei veszik igény be, nem annyira iparosok 'vtagy kereskedők, hanem heti vagy pián© napi bérért dolgo­zó emberek, de ezeken kívül' igénybe ve­szik még sokan mások is, akiknek bizto­sabb egzisztenciájuk van ugyan, de osekély a jövedelmük és sokszor kénytelen a zálog­ba vinni házi cikkeiket, hogy fizetési köte­lezettségeiknek eleget tehessenek, vagy a család számára igy tél elején ruházati és egyéb bevásárlásokat eszközölj,anek. A magánizálogtházak a kamatok szedése tekintetében a legvégső határig mennek, a mire ugyan a törvény értelmében jogiuk van, de ez már egyenesen a szegényebb ele­mek bőrére megy. Szedik a maximális ka­matot: tizenöt percentet, ami szegény em­berinél óriási differencia, különösen ha no­gyobb összegre, husz-harmiinc koronára van szüksége Mindén forint után levon­nak tizenöt krajcárt, tíz forint után egy forint ötven krajcárt, ennyi (pénzből pe­dig egy család' sokszor bárom napig is kénytelen élni. (Mennyivel méltányosabb, humánusabb volna ós mennyivel könmyite- • ne a sorsunkon az, ha tizenöt percent he- , 3. lyett mondjuk esak öt százalékot szedné­nek, a differencia, ami igy jelentkezik, már egy-két napi ellátást jelent. Mi tehát azért fordultunk a tekintetes Szerkesztő Úrhoz, hogy ama kívánságunknak helyt adni mél­tóztassék, hogy a városi zálogház létesíté­sének a tervét az arra hivatottak a ke­zükbe vegyék és ,a hitelre szoruló szegény embereket megvédelmezzék az uzsora hatá­rához egész közel járó kihasználástól. A városnak nincs szüksége arra, hogy jé üz­leteket csináljon, de igen is érdeke, legel­sőran'gu érdeke, hogy polgárait biztosítsa az egyeduralmat erősen kihasználó magán­vállalkozások olyan nyereség-vágyai ellen, .amelyek a szegény embereket sokszor föld­hözragadt ,koldusokká teszik. Maradtunk a Szerkesztő Urnák köszöne­tünk kifejezésével őszinte tisztelőd: Több szegedi polgár. Készséggel adtunk helyt ennek a levél­nek annál is inkább, 'mert egv (határozottan, közérdekű intézmény megvalósítását sürge­ti. Életre való, okos eszme, amely érdemes ; arra, Ihogy a tanács érdemlegesen íoglallkozr i zék vele.! Politikai hirek. i (Bizalmas ülés a magyar delegációban. — j A költségvetés és az ellenzék. — Mi lesz az ellenzék taktikája ? — A horvát válasz­tási készülődések. — Kristóffy és a csabaiak.) (Saját tudósítónktól.) A magyar dele­gáció (hadügyi bizottsága ma délelőtt tíz óra­kor ülést tartott Thallián Béla báró elnöklé­sável. Az ülésen ott volt Krobatin lovag kö­zös hadügyminiszter, Tisza István gróf mi­niszterelnök, Teleszky János pénzügyminisz­ter, Hazai Samu báró honvédelmi miniszter és Burián István báró, a király személye kö­rüli miniszter. Az elnök kérésére az ülést bizalmasnak nyilvánították. Krobatin lovag hadügyminiszter a bizalmas ülésben fölvilá­gositásókat adott a hozzá intézett kérdések­ről. , Ezután Krobatin nyílt ülésen is fölszólalt a hadügyi költségvetések kérdésében. Tuda­tában; van annak, mondotta, hogy milyen helyzetben Van a monarchia lakossága álta­lában, ihogy a balkáni háború s hoszas ideig tartó feszültség bennünket is éizékenyen érintett, ezért a költségvetés megállapításá­nál a takarékosság elve vezette. Viszont meggyőződiött arról is, hogy a delegációk mennyire lelkiismereti kérdésinek tekintik azt, Ihogy a monarchia hadereje nagyhata­lomhoz legyen méltó, nehogy bármi tekintet­ben, ha a viszonyok ugy alakulnának esetleg, még se érhessen bennünket szemrehányás, hogy többet kellett volna tennünk. Mennél inkább a szivén kell viselni ezt a hadügyi kor­mánynak. ' Krobatin hadügyminiszter ezután a vál­tozási terveket terjesztette elő. A hadsereg­nél a beosztás, az ezredek létszáma a gya­logságnál, tüzérségnél, lovasságrál némi mó­dosításra szorul s azokat hamarosan, eszköz­lik is. .Nevezetesebb az lesz, hogy a gyalog­ságnál a század-létszámot 168 emberre kí­vánja emelni. Chorin Ferenc köszöneteL mondott a hadügyminiszternek a fölvilágositásokért s 'a délelőtti ülés negyedkettőkor véget ért. A délutáni ülésen az elnöki előterjesztés után Werner Gyula ismertette a katonai ne­velés beosztását. Krobatin, majd Hazai Samu báró szó­lalt föl. Hazai megjegyezte, hogy a nyelvi kérd'és a hadseregben a legméltányosabb megoldás előtt áll, azok a német tisztek, a kik magyarul akarnak tanulni, áthelyeztet­nék a honvédséghez, akik pedig németül kí­vánnak tanulni, azokat a magyar tiszteket áthelyezik a közösökhöz. Pénteken megint. ülése lesz a Háznak, napirendjére az 1914. év első felében vise­lendő közterhekről és fedezendő állami ki­adásokról szóló törvényjavaslattal. Hogy en­nek tárgyalásán részt vesz-e az eiienzék, ima még kétséges. Ugy értesülünk, hogy kétféle fölfogás küzd egymás ellen. Károlyi Mihály és a hoz­zá közelállóik a mellett vannak, hogy az el­lenzék a költségvetési vita egész folyamán legyen jelen a Házban és éljen, azokkal a le­hetőségekkel, müveket a költségvetés tár­gyalása megenged. Ez pedig sokat megen­ged és igy, ha Károlyiék álláspontja győz, ismét hallani fogunk Magyar Bankról, Mar­gitszigetről, parlamenti őrökről és más ha­sonló kellemes és változatos dolgokról. A költségvetési vitában való részvételt főképen Andrássy Gyula ellenzi és azt sze­retné, ha az ellenzék távolmaradásával tün­tetne. , / Az ellenzék a házi nézeteltérésének a tisztázása elsősorban a'ttól függ, hogy miit fog tárgyalni a Ház: költségvetést vagy in­MMlegolisiililiaii az újonnan megnyílt Bútorokat W V búfotápultázíban szepezbetílnh be. és mindennemű lakásberendezési cikkeket Telefonszám: 1303.= Xará;z-tt.7. SZEGED.

Next

/
Thumbnails
Contents