Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)
1913-12-19 / 295. szám
6. szesülni. Mindezekhez, mint már emiitettem, a város részéről szükséges volna a legj messzebbmenő támogatás. Amely elvárható lenne az ország második városától. Mindezekhez már példát szolgáltattak összehasonlithatatlanul kisebb városok. Tehát lehetne erre pénzt találni, csak akarni kellene. Mindezeket kivinni, ehez a művészeknek is nagyobb egy ét értésben kellene lenrnök. önmaguknak okoznak kárt, ha egvmás tehetségét lekicsinylik, — üzleti érdekekből. Aki a művészet terén küzködik, egyik sem megy tehetségért a másikhoz, ha őszinte önmagához. Ami örökértékü harimóniáti ő teremt, abban az irányban a másik nelm kutat, mert csak az ő szemén keresztül figyelhet és ez végtelenül más, mint a másiké. Ép ez a miivészetek értéke, zamatja. Más a fülemile éneke és más a rigó fütyülése és más az a Darvin által emiitett kis madár is, aki addig dalol, még holtan rogy össze. Mind mesterek ezek az ő művészetükben. Az embereknél legföljebb a nem" megfelelő körülményekről beszélhetnénk, amelyek gátlólag hathatnak az alkotásra és kifejlődésre. Nos, év ezt a körülményt kellene megterenitcni, amely anynyira fontos, mint maga az adott tehetség. A város tehát segítse minden eszközzel a művészek legmostohább körülményeit, amelyek nekik kijutott a kiizködő emberiség közül. Nem komikus-e, hogy az ország második városában a művészet kultur fontosságát 1913-ban még hangoztatni kell? A tanács elutasító titkos indoka még abban is kutatandó, hogy nem tartja elég magas színvonalúnak a művészetemet, vagy esetleg az utánam kiállítás céljából jelentkező művészek szándékát már előre el akarja vágni ilyen határozatokkal. Az első föltevésre az a válaszom, hogy a tanács a művészetek elbírálásához nem ért, ezt más hivátottabb fórumra kell biznia. Az utóbbi erőlködés pedig elfojtása a kulturális haladásnak. Amint értesültem, Begavári Back Bernát, Gyuritza Sándor és Brüller Gyula írták alá az ismét beadott folyamodványomat, amiért ez urak jóakaratú fáradozásaikért ez uton is köszönetet mondok. Joachim Ferenc. összeroppan Törökország. Konstantinápolyból jelentik: A nagyvezér tegnap két nagykövetet fogadott el és közötte velük, hogy Törökország kénytelen lesz a közhivatalokat megszüntetni, mert alkalmazottait öt hónapja nem birja fizetni. A porta a nagyhatalmakhoz apellál, hogy hárítsák el a pénzügyi zavar komolyabb következményeit és figyelmezteti őket arra, milyen kárt fog szenvedni a nagyhatalmak gazdasági érdeke, ha Törökországgal minden forgalom megszűnik. Négy milliárd kell a franciáknak. Párisból jelentik: Jersey szenátor a Matin-ben Franciaország pénzügyi helyzetével foglalkozik és megállapítja, hogy a kiadás kétezerháromszáz millió koronával múlja felül a bevételt. Ehez járul még az álla'madósságokból eredő két milliárd passzíva. Ha tehát Franciaország folyó kötelezettségeinek eleget akar tenni, négy milliárdra van szüksége. DÉLMAGYARORSZAG **S j^HWimmii •!• <m mwmm—————i«j i. in»m<— 'n—aw kale-idq5zkqp Szeged, december 18. SZEGÉNY MŰVÉSZET, mely Szeged várostól kér- ós vár valamit! Pedig ezúttal igazán nem sokat kért, csak egy igen olcsó, igém rövidke kis engedélyt. Mindössze anynyit, hogy a város engedje meg Joachim Ferenc képeinek kiállítását a közművelődési palotában. De nem engedte meg. Komoly közgyűlés tárgyalta a kérdést ós határozattá emelte azt a szerencsétlen előad',míáinyt, melyet a kiulturügyek tanácsnoka terjesztett elébe. Más városokban bizony nem igy pártolják a művészetet. Becsüléssel és szeretettel méltányolják azoknak az emlbereknek a munkáját, akik az élet keretének megszépítésén ideális odaadással fáradoznak. Az a bemülés azonban, mely a művészeknek másutt bizonyosabban kijár, .mint az, isten áldott napjának Sütése, egyúttal a közönség intelligenciájának és lelki berendezése finomságának is fokmérője. Ilyen szempontból pedig a mi iszapra épült városunk még csak számba sem jöbet. Az igazsághoz híven ki kell azonban jelenteni, hogy Gaál Endre dr. iku'lturtanácsnok ur nem képviseli ebben a kérdésben Szeged város közönségét. Sőt. A tanácsnok ur egyedül áll az egész világon... SZILVESZTER ESTÉJÉN a szinház ősi szokás szerint korán végez, hogy minden tagja családija körében tölthesse az esztendő utolsó napját. De korán végez azért is, mert igy sincsen a szilveszteri előadásnak közönsége; tehát a szükség kényszeríti rá, hogy előadását hat órakor kezdje és fél kilenckor végezze. Ez a kényszerült szabálytalanság akadályozta meg a város hatóságát ábbatn, hogy a Szilveszter éjszakájára tervezett összes müvészestélyeket be nem tiltotta a már ismeretes ukázzal, melynél a lex-Heintze sem szégyenletesebb. Az ismert rosszhiszemű és buta szabályrendelet ugyanis azt mondja, hogy a szim,házra való tekintettel ebben a városban sehol másutt mulatni, szórakozni és művészi előadásokat keresni nem szabad, csak a színházban. Ennek a rendelkezésnek az alapján tiltották be a minap a Nyárai Antal mozi-szkeccsét. És mint áhogy akkor sikerült a manőver, ugy sikerült volna ma is. hacsak, — mint fentebb rámutattunk, — a szinházi előadás véletlen időbeli eltolódása kivételesen meg nem kegyelmezett volna a szilveszteri mulatságoknak. Ez ,a képtelen állapot orvoslásra szorul. Már többször rámutattunk, hogy egy ilyen eszeveszett szabályrendelet a visszaélések és félremagyarázások szakadatlan sorozatára adhat alkalmat. Legközelebb majd be fogják tiltani a zárt egyesületi helyiségekben rendezni szokott műkedvelő előadásokat is. 1913. december 19. AZ ISKOLÁS PADOK ifürge kis polgársága szájtátva mered az uj csodára: mozgófénykép az iskolában! Könyv helyett filmre irják a megtanulandó anyagot, ragyogó, tiszta, derűs képek hosszú sorozatában ós a gyerek-világ meg fog ismerkedni a természetrajz csodáival élvezet, játék, szórakozás közben. Micsoda perspektíva nyílik itten! Az újítás terén a főváros jár elől. Budapest községi iskoláiba vezetik be először a film-tankönyvet és a Magyar Tanitók Otthona már neki is indult a nagyarányú filmgyártásnak. A mi korunkban még úgy tanultuk az állat- és növényvilág csodálatos titkait, a mint azok a száraz és lélekölő tankönyvekben egyszerű felsorolással le voltak irva, (Ezentúl a lecke anyagát felvetítik a fehér lepedőre és a gyereksereg eleven mozgásában, élő valóságában fogja látni az afrikai elefántot és a király tigrist. Ó, be jó lenne még egyszer gyereknek lenini! Ó, be jó legalább tudni, hogy a tanításnak ez a nagyszerű segédeszköze milyen óriási távlatokat tár föl a szem előtt! A vetítőgép ezentúl annyira .hozzá fog tartozni az iskolai felszereléshez, mint ma a falitábla. Osak azt ne gondoljuk valahogyan, hogy a nagyszerű ujitás valaha Szeged város iskoláiban is otthonra talál. Nem, a mi közoktatásügyünk vezetői ilyen magasra nem képesek látni. Az egész világon filmről fognak már tanulni, mire a szegedi tanügyi körök tudomást vesznek róla. És akkor a kiulturügyek érdemes szenátora majd előterjeszti az ez irányiban beterjesztett interpellációra magvas előadmányát, mely szerint a mozival való tanítási keresztülvihetetlen, mert nincs tent a szabály rendeletben. Utóvégre pedig mégis csak az a fő, hogy mit mond a szabályrendelet. A többi csak sifli. Szóbeszéd, amire mit sem ad a magas belügyminisztérium. Bútor zállltásokat hely- (Jfjíjíir BdlŐ ben és vidékre, berak- ® szállító ározást száraz raktár helyiségben eszközöl IbBBHaHBBIII Szeged, Jókai-utca i.sz Telefon 34. Royal nagy kávéházban /Winden vasárnap NAGY TO/V\BOLA értékes nyeremény tárj jakkal. a Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő heg giborok. Különlegesség:„Royal Zöldike." Tulajdonosok: Matcjka és Fllegel. Hirdetések közlésére legcélszerűbb a Délmagyarország. vs Értesítés* Kárpitos áriK bárkinett részletfizetésre i$ =s3 Ű Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javitások jótállással szakszeTelefon-1203. ——,rflcn és olcsón eszközöltetnek, • 0 kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám. Ú