Délmagyarország, 1913. december (2. évfolyam, 280-303. szám)

1913-12-19 / 295. szám

6. szesülni. Mindezekhez, mint már emiitettem, a város részéről szükséges volna a legj messzebbmenő támogatás. Amely elvárható lenne az ország második városától. Mind­ezekhez már példát szolgáltattak összeha­sonlithatatlanul kisebb városok. Tehát lehet­ne erre pénzt találni, csak akarni kellene. Mindezeket kivinni, ehez a művészeknek is nagyobb egy ét értésben kellene lenrnök. ön­maguknak okoznak kárt, ha egvmás tehet­ségét lekicsinylik, — üzleti érdekekből. Aki a művészet terén küzködik, egyik sem megy tehetségért a másikhoz, ha őszinte önmagá­hoz. Ami örökértékü harimóniáti ő teremt, abban az irányban a másik nelm kutat, mert csak az ő szemén keresztül figyelhet és ez végtelenül más, mint a másiké. Ép ez a mii­vészetek értéke, zamatja. Más a fülemile éneke és más a rigó fütyülése és más az a Darvin által emiitett kis madár is, aki addig dalol, még holtan rogy össze. Mind mesterek ezek az ő művészetükben. Az embereknél legföljebb a nem" megfelelő körülményekről beszélhetnénk, amelyek gátlólag hathatnak az alkotásra és kifejlődésre. Nos, év ezt a kö­rülményt kellene megterenitcni, amely any­nyira fontos, mint maga az adott tehetség. A város tehát segítse minden eszközzel a művészek legmostohább körülményeit, ame­lyek nekik kijutott a kiizködő emberiség kö­zül. Nem komikus-e, hogy az ország máso­dik városában a művészet kultur fontossá­gát 1913-ban még hangoztatni kell? A tanács elutasító titkos indoka még abban is kuta­tandó, hogy nem tartja elég magas színvo­nalúnak a művészetemet, vagy esetleg az utánam kiállítás céljából jelentkező művé­szek szándékát már előre el akarja vágni ilyen határozatokkal. Az első föltevésre az a válaszom, hogy a tanács a művészetek elbí­rálásához nem ért, ezt más hivátottabb fó­rumra kell biznia. Az utóbbi erőlködés pedig elfojtása a kulturális haladásnak. Amint értesültem, Begavári Back Ber­nát, Gyuritza Sándor és Brüller Gyula írták alá az ismét beadott folyamodványomat, amiért ez urak jóakaratú fáradozásaikért ez uton is köszönetet mondok. Joachim Ferenc. összeroppan Törökország. Konstantiná­polyból jelentik: A nagyvezér tegnap két nagykövetet fogadott el és közötte velük, hogy Törökország kénytelen lesz a közhi­vatalokat megszüntetni, mert alkalmazottait öt hónapja nem birja fizetni. A porta a nagy­hatalmakhoz apellál, hogy hárítsák el a pénz­ügyi zavar komolyabb következményeit és figyelmezteti őket arra, milyen kárt fog szen­vedni a nagyhatalmak gazdasági érdeke, ha Törökországgal minden forgalom megszű­nik. Négy milliárd kell a franciáknak. Pá­risból jelentik: Jersey szenátor a Matin-ben Franciaország pénzügyi helyzetével foglal­kozik és megállapítja, hogy a kiadás két­ezerháromszáz millió koronával múlja felül a bevételt. Ehez járul még az álla'madósságok­ból eredő két milliárd passzíva. Ha tehát Franciaország folyó kötelezettségeinek ele­get akar tenni, négy milliárdra van szük­sége. DÉLMAGYARORSZAG **S j^HWimmii •!• <m mwmm—————i«j i. in»m<— 'n—aw kale-idq5zkqp Szeged, december 18. SZEGÉNY MŰVÉSZET, mely Szeged várostól kér- ós vár valamit! Pedig ezúttal igazán nem sokat kért, csak egy igen olcsó, igém rövidke kis engedélyt. Mindössze any­nyit, hogy a város engedje meg Joachim Ferenc képeinek kiállítását a közművelődési palotában. De nem engedte meg. Komoly közgyűlés tárgyalta a kérdést ós határozattá emelte azt a szerencsétlen előad',míáinyt, me­lyet a kiulturügyek tanácsnoka terjesztett elébe. Más városokban bizony nem igy pártol­ják a művészetet. Becsüléssel és szeretettel méltányolják azoknak az emlbereknek a munkáját, akik az élet keretének megszépí­tésén ideális odaadással fáradoznak. Az a bemülés azonban, mely a művészeknek má­sutt bizonyosabban kijár, .mint az, isten ál­dott napjának Sütése, egyúttal a közönség intelligenciájának és lelki berendezése finom­ságának is fokmérője. Ilyen szempontból pe­dig a mi iszapra épült városunk még csak számba sem jöbet. Az igazsághoz híven ki kell azonban jelenteni, hogy Gaál Endre dr. iku'lturtanácsnok ur nem képviseli ebben a kérdésben Szeged város közönségét. Sőt. A tanácsnok ur egyedül áll az egész világon... SZILVESZTER ESTÉJÉN a szinház ősi szokás szerint korán végez, hogy minden tagja családija körében tölthesse az esztendő utolsó napját. De korán végez azért is, mert igy sincsen a szilveszteri előadásnak közön­sége; tehát a szükség kényszeríti rá, hogy előadását hat órakor kezdje és fél kilenckor végezze. Ez a kényszerült szabálytalanság aka­dályozta meg a város hatóságát ábbatn, hogy a Szilveszter éjszakájára tervezett összes müvészestélyeket be nem tiltotta a már isme­retes ukázzal, melynél a lex-Heintze sem szégyenletesebb. Az ismert rosszhiszemű és buta szabályrendelet ugyanis azt mondja, hogy a szim,házra való tekintettel ebben a városban sehol másutt mulatni, szórakozni és művészi előadásokat keresni nem szabad, csak a színházban. Ennek a rendelkezésnek az alapján tiltották be a minap a Nyárai An­tal mozi-szkeccsét. És mint áhogy akkor si­került a manőver, ugy sikerült volna ma is. hacsak, — mint fentebb rámutattunk, — a szinházi előadás véletlen időbeli eltolódása kivételesen meg nem kegyelmezett volna a szilveszteri mulatságoknak. Ez ,a képtelen állapot orvoslásra szorul. Már többször rámutattunk, hogy egy ilyen eszeveszett szabályrendelet a visszaélések és félremagyarázások szakadatlan sorozatára adhat alkalmat. Legközelebb majd be fogják tiltani a zárt egyesületi helyiségekben ren­dezni szokott műkedvelő előadásokat is. 1913. december 19. AZ ISKOLÁS PADOK ifürge kis pol­gársága szájtátva mered az uj csodára: moz­gófénykép az iskolában! Könyv helyett film­re irják a megtanulandó anyagot, ragyogó, tiszta, derűs képek hosszú sorozatában ós a gyerek-világ meg fog ismerkedni a termé­szetrajz csodáival élvezet, játék, szórakozás közben. Micsoda perspektíva nyílik itten! Az újítás terén a főváros jár elől. Budapest köz­ségi iskoláiba vezetik be először a film-tan­könyvet és a Magyar Tanitók Otthona már neki is indult a nagyarányú filmgyártásnak. A mi korunkban még úgy tanultuk az állat- és növényvilág csodálatos titkait, a mint azok a száraz és lélekölő tankönyvek­ben egyszerű felsorolással le voltak irva, (Ezentúl a lecke anyagát felvetítik a fehér le­pedőre és a gyereksereg eleven mozgásában, élő valóságában fogja látni az afrikai ele­fántot és a király tigrist. Ó, be jó lenne még egyszer gyereknek lenini! Ó, be jó legalább tudni, hogy a tanításnak ez a nagyszerű se­gédeszköze milyen óriási távlatokat tár föl a szem előtt! A vetítőgép ezentúl annyira .hozzá fog tartozni az iskolai felszereléshez, mint ma a falitábla. Osak azt ne gondoljuk valahogyan, hogy a nagyszerű ujitás valaha Szeged város is­koláiban is otthonra talál. Nem, a mi közok­tatásügyünk vezetői ilyen magasra nem ké­pesek látni. Az egész világon filmről fognak már tanulni, mire a szegedi tanügyi körök tudomást vesznek róla. És akkor a kiultur­ügyek érdemes szenátora majd előterjeszti az ez irányiban beterjesztett interpellációra magvas előadmányát, mely szerint a mozi­val való tanítási keresztülvihetetlen, mert nincs tent a szabály rendeletben. Utóvégre pedig mégis csak az a fő, hogy mit mond a szabályrendelet. A többi csak sifli. Szóbe­széd, amire mit sem ad a magas belügymi­nisztérium. Bútor zállltásokat hely- (Jfjíjíir BdlŐ ben és vidékre, berak- ® szállító ározást száraz raktár helyiségben eszközöl IbBBHaHBBIII Szeged, Jókai-utca i.sz Telefon 34. Royal nagy kávéházban /Winden vasárnap NAGY TO/V\BOLA értékes nyeremény tárj jakkal. a Naponta czigányzene. SZÍNHÁZI VACSORA! Saját termésű kitűnő heg giborok. Különlegesség:„Royal Zöldike." Tulajdonosok: Matcjka és Fllegel. Hirdetések közlésére legcél­szerűbb a Délmagyarország. vs Értesítés* Kárpitos áriK bárkinett részletfizetésre i$ =s3 Ű Dús választék kész diván, ottomán, matracok, garnitúrák stb. — Javitások jótállással szaksze­Telefon-1203. ——,rflcn és olcsón eszközöltetnek, • 0 kárpitos-üzlet Kossut Lajos-sugárut 6. szám. Ú

Next

/
Thumbnails
Contents